Pályája elején hegedűs volt az Állami Hangversenyzenekarban, majd korrepetitorként dolgozott a Budapesti Operett Színházban, ahol olykor hegedült és zongorázott is, ha a helyzet megkívánta. Ezt követően a Bartók-terem zenei vezetője lett. 1956-ban I. Zongoraversenyével díjat nyert Belgiumban. 1959-től 25 éven keresztül dolgozott a Magyar Rádióban, innen ment nyugdíjba is. A Magyar Rádió képviseletében több alkalommal szerepelt Lipcsében, Drezdában és Berlinben. 1966-ban az ő szerzeményével, a <i>Nem leszek a játékszered</i> című dallal nyerte meg Kovács Kati az első Táncdalfesztivált. 1980-tól 1990-ig a müncheni Bajor Rádió külső munkatársa volt, ahol hangszerelt, vezényelt és számos művét szalagra rögzítette. Sikeres musicaljei - például a <i>Hárman Párizsban</i> - gyakran szerepeltek a színházak és a rádió műsorán. Alkotott a komolyzene műfajában is: két zongoraverseny és egy hárfaverseny után idősebb korában komponálta hegedűversenyét és igényes kamarazenei darabjait. Mindezek mellett filmzenék és színpadi kísérőzenék mestere is volt.
Díjai:
Hubay-díj - 1941
Erkel-díj - 1967
A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje - 1994
Huszka-díj az Artisjus Szerzői Jogvédő Hivataltól - 1994
A Magyar Rádió eMeRTon életműdíja - 2004
Fényes Szabolcs-díj a Zeneszerzők Szövetségétől
Ezt játsszák