Karrierje a Los Angeles-i televíziónál indult, ahol úttörő módon vett részt a könnyűzenei koncertközvetítések televíziós lehetőségeinek kiaknázásában. Emellett számos díjnyertes tényfeltáró dokumentumfilmet készített; riporteri munkáját Emmy-díjjal jutalmazták.
1979-ben készített, drámai erejű alkotása, a "Teenage Father" elnyerte a legjobb rövidfilmért járó Oscart. Első nagyjátékfilmje az 1980-ban bemutatott "The Idolmaker" volt, melynek főbb szerepeiben Ray Sharkeyt és Peter Gallaghert láthatta a közönség.
Ezt követte az 1982-ben készült, óriási üzleti és közönségsikert aratott Garni-zóna (An Officer And A Gentleman) Richard Gere és Debra Winger főszereplésével. A filmet 5 kategóriában jelölték Oscar-díjra, melyből kettőt meg is kapott: Louis Gossett, Jr. elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó aranyszobrot, a film betétdala, az "Up Where We Belong" pedig a legjobb eredeti dal kategóriában tarolt.
Ettől kezdve Hackford nemcsak mint rendező, de mint producer is jegyzi munkáit. Legkiemelkedőbb alkotásai: Esélylesők (Against All Odds) Jeff Bridges, Rachel Ward és James Woods főszereplésével; Halálbalett (White Nights) Mikhail Baryshnikovval, Gregory Hinesszal, Helen Mirrennel és Isabella Rossellinivel a főbb szerepekben; Szép volt, fiú (Everybody's All-American), melyben Dennis Quaid, Jessica Lange és John Goodman nyújt felejthetetlen alakítást, valamint a nagy port kavart "Chuck Berry: Hail! Hail! Rock 'n' Roll" című dokumentumfilm, melyben a zenész mellett Keith Richards is feltűnik a vásznon.
Hackford alapította meg a New Visions Picturest, mely olyan kitűnő, de jórészt szerény költségvetésű filmek létrejötténél bábáskodott, mint a Hosszú az út hazáig (The Long Walk Home) című alkotás Sissy Spacekkel és Whoopi Goldberggel a főszerepben.
Ezt játsszák