Al Pacino New York szegény, olaszok lakta negyedében, Bronxban nevelkedett, és bár művészeti középiskolába járt, 17 évesen otthagyta, hogy a színészetnek éljen. Miközben kézbesítőként és gondnokként dolgozott, Lee Strasberg világhírű Actors Studiójában próbálta elsajátítani a szakma fortélyait és Strasberg forradalmi Módszerét (Method acting), melyet előtte olyan nagy színészek is tanultak, mint James Dean vagy Marilyn Monroe. Már első filmszerepe, a <i>Pánik a Tű parkban</i> előtt Tony-díjat kapott egy Broadway darabban nyújtott alakításáért. Debütálása nyomán figyelt fel rá Francis Ford Coppola, aki 1972-ben ráosztotta a Corleone-családot irányító maffiavezér, Michael Corleone szerepét a <i>Keresztapa</i> című filmjében. Ez a szerep hozta egyébként Pacinónak az első Oscar-jelölést. A soron következő <i>Serpico</i>ban ismét a bűnözés volt a téma, de ezúttal Pacino a másik oldalon állt: megvesztegethetetlen nyomozót játszott, méghozzá olyan hitelesen, hogy alakításáért Arany Glóbusz-díjat kapott. Filmjei témájául azóta is gyakorta szolgál a szervezett bűnözés, a New York-i olasz maffia: főszerepet játszott <i>A sebhelyesarcú</i>ban; a <i>Dick Tracy</i>ben Warren Beatty-vel, majd a <i>Szemtől szemben</i> felügyelőjeként Robert DeNiro illetve a <i>Fedőneve: Donnie Brasco</i>ban Johnny Depp partnereként. Az elmúlt évtizedek alatt Hollywood és a Broadway között folyamatosan ingázó Pacino olyan ajánlatokat utasított eddig vissza, mint a <i>Kramer kontra Kramer</i>, a <i>Született július 4-én</i>, az <i>Apokalipszis most</i> vagy Han Solo szerepe a <i>Csillagok háborúja</i>ban. Ugyanakkor elfogadta a <i>Carlito útja</i>, <i>Az ördög ügyvédje</i>, valamint az <i>Egy asszony illata</i> főszerepeit, melyek az eddig említett alakításai mellett az egyik leginkább elismert színésszé tették.