A nagy zajebanszki oblasztyi földrengés

Irina éli a keletszibériai nők szokványos sorsát Fát vág, aztán megint fát vág

Irina földrengés-előrejelzőnek tanult Minszkben, majd visszatért szülőfalujába Kzvakba, ahol meglepő megfigyeléseket tett: nincs villamosság, az emberek nem beszélnek oroszul és a családi kunyhójukba beköltözött egy medvecsalád.

A fiatal nő fehérorosz férjet is hozott magával, és elhatározta, hogy elfelejti, amit tanult és minden idejét lányának szenteli, már csak azért is mert Mihalenko, a férj, egyik reggel, favágás után nem került elő. Irina éli a keletszibériai nők szokványos sorsát, fát vág, aztán megint fát vág, miközben lánya cseperedik, és már a fentebb is ismertetett kamaszkorba kerül, mikoris anyja úgy dönt, ideje megtanítani beszélni.

Régi bőröndjében kekresgél, hátha talál valami könyvet, amikor kezébe kerül diplomája. Irina elmereng, nézi a papírt és elhatározza, hogy feleleveníti tudását és előjelez egy földrengést. Leporolja műszereit, és kiül a falu szélére.

A falu elöljárója Pável Gyemics

Irina megdöbben, amikor már a második napon rájön, hogy Kzvak alatt egy hatalmas és élő törésvonal húzódik, úgyhogy minden pillanatban várható egy szejzmikus esemény. Jegyzetelni kezd, majd amikor gyanúja bizonyossággá válik értesíti a falu elöljáróját, akit Pável Gyemics alakít kiválóan.

Az elöljáró éppen egy arratévedt másodéves néprajz szakos hallgatót nyúz, amikor Irina bekopog hozzá, és először meg sem érti, mit akar a nő, csak amikor Irina végre átvált a helyi nyelvjárásra, akkor kérdezi meg, hogy mi az a földrengés.

Feszült pillanatok következnek, a fekete-fehérre komponált film gyönyörűen érzékelteti a két világ közötti feszültséget. Az elöljáró először a földrengés, majd az előrejelzés szó értelmére kíváncsi, aztán befejezi a nyúzást és dobolni kezd.

Irina lányát közben elhálta egy vándorsámán Jelenet a filmből

Irina megbántva megy haza lányához, akinek elmagyarázza, hogyan kell az asztal alá bújni, ha megmozdul a föld. A lány ellenáll, nem hisz anyjának, majd felhívja rá a figyelmét, hogy ebben a faluban nem ismerik az asztalt. Az anya elkeseredett, és elhatározza, hogy ráijeszt az elöljáróra. Drámai szavakkal ecseteli, hogy a hamarosan bekövetkező földrengés hogyan fogja romba dönteni a falut, mire az elöljáró ugyancsak emelt hangon figyelmezteti, hogy a falu negyven éve romba dőlt, ezért is élnek mindannyian földbe ásott lyukakban.

Irina nem adja fel, és egy varjú segítségével levelet küld Vlagyivosztokba, hogy azonnal küldjenek szakértőket, filmeseket és orvosokat. Három év múlva megérkezik a csapat, a jóképű Pjotr Danyilenkó vezetésével, akibe Irina a kezdeti feszültségek ellenére hamarosan beleszeret. A megjósolt időpont egyre közeledik, Dunnyuskát, Irina lányát közben elhálta egy vándorsámán, az előljáró lassan hinni kezd a nőnek.

De a kitelepítéshez már későre jár, a katasztrófa, Irina szerint elkerülhetetlen, de Pjotr mellette áll, amit később nagyon megbán, mert a földrengés elmarad, őt pedig kirúgják állásából.

A film zárójelenetében azt látjuk, hogy az előljáró és Pjotr valamit nyúznak Irina konyhájában.

A klasszikus katasztrófa film klisékkel operáló alkotás üde színfolt a hazai mozikban.