Mária
-6 °C
-2 °C

Csapott-gyapot

2000.08.17. 14:15
Abdullah Ibrahimovics, a gagauz fiatal filmes nemzedék egyik legkiemelkedőbb tagja vígjátékkal lepte meg a magyar mozinézőket.
A Csapott-gyapot már nyitóképében egy hangulatos, abszurd gagauz alapgegre épül, gyerekek vacsoráznak egy asztal körül. A kidolgozottságában kissé felületes film továbbra is ontja a jobbnál jobb poénokat, például Aida bemegy egy üzletbe és ott ruhát vásárol, vagy az egyik legerősebb pillanat, amikor Aladdin Ivanovics, akit a rendező egyébként saját édesapjáról mintázott, bemegy egy étterembe.

A magyar néző számára talán kissé követhetetlen történet egyébként nem túl bonyolult, Aida beleszeret egy brokkoliba, ezért elhatározza, hogy továbbtanul, azonban a regnáló zemsztvo főnök betiltotta az olvasást, és mivel uralma immár huszonnégy éve tart, Aida olyan buta, mint a segg, egyedül ahhoz ért, hogy pitypangszárból egészen apró kosarakat fonjon, de erre viszonylag kicsi a kereslet Gagauziában, mert a nők egész nap csak apró kosarakat fonnak pitypangszárból, és fogalmuk sincs, miért.

Úgyhogy amikor Aida a fővárosba akar menni, hogy jelentkezzen az egyetemre, szülei lebeszélik, hivatkozva arra, hogy Gagauziának nincs is fővárosa, a kisinyovi területi központban meg, ahol van egy egyetem, csak kosárfonást oktatnak pitypangszárból, azt meg ő már annyira, de annyira tud.

A rendező eközben azzal sokkolja a nézőket, hogy bemutatja Aidáék lakását, ahol a szobában bútorok vannak, sőt ügyes vizuális tréfaként egy újságot helyez el az asztalon.

Aida elkeseredik, és minden átmenet nélkül énekelni kezd, míg egy egészen virsliarcú helybeli be nem néz az ablakon, és románul azt mondja a szülőknek, hogy ő talán tudna segíteni, mert a bátyja a bukaresti műszaki egyetemen rektor, ahol Aida megszerezhetné a mérnöki diplomát, mert a felvételin pitypangszárból kell kosarat fonni, és az ösztöndíj is tehetős.

A szülők azonban egyáltalán nem beszélnek románul, és úgy értik a férfi szavait, hogy szívesen kölcsönvenné az egyik kecskéjüket, mert az asszonya tavaly meghalt, mire a felháborodott atya hozzávág egy sparheltet, és folytatja a megkezdett kosarat, amit már majdnem befejezett.

Aida elhatározza, hogy lesétál a tengerpartra, hátha ott megnyugszik kicsit, de a legközelebbi tengerpart ezernégyszáz kilométerre van, úgyhogy a kecskeólnál visszafordul, és már majdnem megint énekelni kezd, amikor felbukkan a falu főutcáján Adnrej Ali, aki traktorosnak készült három évig, míg valaki el nem magyarázta neki a traktor szó jelentését, és inkább alkoholista lett, ami Gagauziában ugyancsak megbecsült foglalkozás. Ali arról volt híres, hogy nem szerette a zenét, ezért Aida visszament a szobába és kötött egy apró kosarat pitypangszárból.

Odakint közben lemegy a Nap.

A helyenként kifejezetten szépen, mívesen fényképezett film ezzel a képpel zárul, de külön érdekessége, hogy a stáblistán feltűnik Ibrahim Menysinocou neve is, akit tudvalevőleg 1924-ben megettek, és így semmiképpen sem lehet a film speciális számítógépes trükkjeinek felelőse.