A szarvassá vált hiúz

2000.09.22. 16:04 Módosítva: 2009.02.20. 17:00
A böszörmény filmgyártás eddig nem nagyon kedveskedett a magyar nézőknek, Delilah Seremetyev 1962-ben bemutatott, Apám mébőrkabátja nevében című alkotása szinte visszhangtalan maradt, úgyhogy talán nem árt némi történelmi áttekintéssel kezdeni.

A böszörmények első írásos említése a VI. században történik, amikor M. M. mester, a bolond orthodox tudós, Mi románok című tanulmányában felhívja a figyelmet a csoportra, akik shure manónek, illetve be shure manónek nevezik magukat, és nadrágot viselnek, ami már önmagában is nevetséges. A böszörményekről a történelemben több említés nem esik.

Ted Dakar mostani filmje a V. században játszódik, amikor a négy böszörmény törzs, úgymint a Hucul, a Lehel, a Pacal és a Gorenje még nem egyesült hivatalosan, de már együtt fosztogattak, gyilkoltak leendő országuk területén, főként persze egymást, de voltak kivételek.

A rendező bátor kézzel nyúl Rómeó és Júlia történetéhez, belehelyezve a két szerelmes történetét a böszörmény történelembe, annak is legsötétebb szakaszába. A film megkapó jelenettel indul: Pacal törzsfő fia, az eszéről hírhedett Velős Pacal anyjával sétál az erdőben, mikoris anyja megpillant egy kígyót, sőt a Kígyót, és felkiált, hogy bizisten elkapja und ledöfi. Ahogy mondja, úgy is cselekszik, akkurátusan kibelezi a csúszómászót, de ezzel olyan erőket szabadít el, amikre nem is számított, mivel a természet azonnal ellencsapásba megy át és a fajok egymásba alakulnak, a fiú például először vedleni kezd, majd berkenye bokorrá változik, hogy egyik percről a másikra rozsomákká avanzsáljon. De így tesz a többi élőlény is, az anya meg csak bámul, mint Brády Zoltán az új Kapura.

Meglátja azonban a rozsomákká változó fiút Gorenje törzsfő legkisebb fia, Gorenje Color, aki éppen filodendronból lesz tapír, és rögvest beleszeret, de apja Gorenje törzsfő ezt nem nézi jó szemmel, már csak azért sem, mert éppen zömök versenyegérből tibeti selyemfenyővé lészen, meg különben sem volt még a családban meleg.

Az eltiltott szerelmesek mindent megtesznek, hogy egymáséi legyenek, de szinte az egész világ ellenük dolgozik, csupán egyetlen segítségük akad, a Hucul törzs varázslója, aki vakond képében próbálja összehozni a csüngő fikuszt a lápi póccal, mielőtt az éppen kilencéves tatu képében tomboló atya lesújthatna rájuk.

Változatos kalandokon keresztül juttat el bennünket a rendező a végkifejletig, mialatt végig hallhatjuk Vadim Pekár fülbemászó zenéjét. A csattanót semmiképpen sem szeretném lelőni, de az átalakulások folyamában könnyedén nyomon követhető a böszörmények csodás mitológiája, illetve viharos történelmük, ennek a kis népnek, az önálló lakásért folytatott értelmetlen, bár áldozatos harca. Különösen kiemelkedő, a varázslót alakító Vagyim Noha alakítása, aki a szarvas lótücsökként nyújtott négy másodpercéért megkapta Szófiai Biennálé Ezüst Bolgár díját.