Újabb kormányzati negyed lesz a Városháza Fórum?

Ellentmondásos a megítélése a Városháza térre tervezett komplexum, a Városháza fórum beruházásának. Az egyik oldalról örömteli, hogy továbbra is a holland Egeraat terveit forszírozza a főváros, mivel az építész eddig izgalmas épületeket javította Budapestet. Más részről néhány szakember úgy véli, nem biztos, hogy éppen a belváros egyik legsűrűbben beépített pontjára kell egy trendi irodai, szórakoztató és hivatali komplexum. Továbbá gyanúsnak tartják azt az igyekezetet, amellyel a főváros gyorsított eljárásban igyekszik sínre tenni a csődbe ment építész projektjét.

Az, hogy a csődbe ment Eric von Egeraat terveit nyomja a főváros, széleskörű tiltakozást váltott ki az építészek közt. Különösen a jelenlegi várostervezés kritikusaként ismert Mihály Éva (Eva Amichay) exponálta magát, azt állítva: a jelenlegi információk birtokában elképzelhetőnek tartja, hogy hamarosan feljelentést tesz az ügyben.

A csőd nem akadály

„Miért ez a rohanás?" - tette fel a kérdést a városgazdászként és újságíróként is ismert Mihály Éva, a pályázat visszásságaira és az azt követő eseményekre utalva.

Mint arról beszámoltunk, a pályázatot a holland Erick von Egeraat nyerte meg. Az eredmény kihirdetésével egy időben derült ki, hogy az építész budapesti irodája csődbe ment, így az Indexnek nyilatkozó munkatársak szerint nem tudja kifizetni 24-25 építész másfél havi bérét, sem az iroda bérleti díjait, sem a köztartozásokat.

Ezen okokból úgy tűnt, a Dózsa György úti ING-székházról közismert Egeraat-iroda (EEA) elesik a megbízástól. A hírek szerint a projektet a pályázaton második helyet nyert magyar iroda, az Archikon vette volna át. Közel egyhetes csönd után a Városháza azonban hirtelen nyilatkozattal rukkolt elő. Ebben hangsúlyozta: semmi nem változik, továbbra is Egeraat a nyertes, mégpedig azért, mert az építész nem cégként, hanem magánemberként pályázott. Így az, hogy cége csődeljárás alatt van, nem befolyásolja a közbeszerzési folyamatot. Egeraat tehát újra esélyessé vált az 500 millió forintos tervezési díjra.

A kiírást megvizsgálva kiderült, hogy nem kamuról van szó, a Fővárosi önkormányzat valóban úgy tette közzé a pályázatot, hogy azon cégek és magánemberek is indulhattak.

Az iroda egyik volt munkatársa szerint mindez szokatlan megoldás volt, hiszen a munkában az iroda hetven százaléka részt vett. De ettől függetlenül sem jellemző, hogy egy ilyen nagy irodát egyetlen ember képviseljen. A tervek kidolgozása ugyanis elképzelhetetlen egy nagyobb iroda nélkül.

A pályázat beadásának idején a munkatársak még nem értették a jelentőségét annak, hogy főnökük saját nevében jegyezte a pályázatot, mert a csődről csak később tájékoztatták őket.

Az, hogy építészcég közreműködése nélkül az ilyen terv tényleg megvalósíthatatlan, jól mutatja, hogy a munka garanciáit már a holland építész rotterdami irodája vállalta.

Nem véletlen?

A budapesti EEA egyik korábbi vezetője szerint Egeraat döntése "etikailag kifogásolható, jogilag azonban nem." Elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy döntése mögött csupán az áll, hogy a sajátos magyar szabályok miatt irodavezetőként nem jegyezhette a tervet. Ahhoz olyan minősítés (E1-es) kell, aminek megszerzéséhez elengedhetetlen a magyar nyelvtudás. Magánemberként furcsamód viszont nincsenek ilyen megkötések.

Az mindenesetre tény, hogy a 18 pályázó közül egyedül a holland építész adott be saját nevén terveket. És az is, hogy a három évvel ezelőtti Budapest Szíve ötletpályázatra, amely ugyanezzel a területtel foglalkozott, Egeraat még a szoksásos módon, az EEA-val pályázott. (Igaz, ezúttal közbeszerzésről van szó, akkor pedig kötetlenebb ötletpályázaton indultak.)

Gyanú

Mihály Éva több ponton is gyanúsnak tartja az ügyet, elképzelhetőnek tartva, hogy nem véletlenek soráról van szó. Az Egeraat-iroda egyik vezetője volt ugyanis Z. Halmágyi Judit, aki 2006-tól két évig párhuzamosan a városházán is dolgozott.

A főváros és Egeraat most nagyon egymásra talált, mondta lapunknak. A cég csődje irányíthatóvá tette a főváros számára az építészt, akinek elismertsége amúgy védelmet is jelent mindenféle támadás ellen. Egeraatnak pedig azért életbevágó a fővárosi megbízás, mert ez az 500 millió forint is növeli az esélyt számára a túlélésre, sorolta az aggályosnak tartott pontokat.

Alaptalannak tartotta a fenti vádakat Z. Halmágyi Judit, aki szerint éppen azért távozott két hónappal a pályázat kiírása előtt az építészirodából, hogy ne vetődjön fel az összeférhetetlenség kérdése. Továbbá nem vett részt a pályázat kiírásában, ahogy a terv kidolgozásában sem, állította.

Z. Halmágyi egyébként a megkérdezett munkatárssal ellentétben úgy tudta, hogy a budapesti iroda csak a „véghajrában" vett részt, a projektet a rotterdami cég állította össze. Kiemelte továbbá, hogy bár eddig kérdéses volt, ki vállalja a szükséges garanciákat, mostanra tisztázódott a helyzet. Egeraattól azt a hírt kapták, hogy a rotterdami iroda mögötte van. A szintén nehéz helyzetbe került központ ugyanis csődvédelmet kért, ezalatt rendezte tartozásait, és csökkentett létszámmal ugyan, de képes ellátni feladatát.

Ez lesz az új kormányzati negyed?

Tudnivaló egyébként, hogy a Mihály Éva nem a fenti visszásságok miatt kezdett foglalkozni az üggyel. A várostervező, aki 2006-ban függetlenként a főpolgármesteri székért is indult, a kezdetektől támadja a tervet.

Mihály szerint elhibázott dolog az amúgy is túlzsúfolt belvárosba még egy nagy komplexumot építeni. A Városháza tér környéke kereskedelmi egységekből, irodákból és szórakoztató létesítményekből is jól ellátott. mondta. A szintén itt helyet kapó önkormányzatnak pedig éppen hogy nem újabb irodákra van szüksége, hanem arra, hogy kisebb apparátussal, kisebb helyen működjön, állította.

A fentiek helyett a terv kritikusai a zöldterületek növelését tartják jónak.

Mihály állítja, a terv még kevésbé van kitalálva, mint a nagy robajjal bebukott kormányzati negyedé. Nem tisztázott, hogy milyen funkciók is lennének az épületben, mekkora lenne a kereskedelmi, és mekkora a közösségi funkciók aránya.

Korábbi cikkünkben Beleznay Éva főépítész is elismerte, hogy a PPP konstrukcióban épülő komplexum terveinek kidolgozásakor még nem számoltak a világpiaci válsággal, ezért új ingatlanpiaci vizsgálatot kell elvégeztetniük. Így előfordulhat, hogy a tervezett nagyjából 70:30-as aránynál is nagyobb teret engednének az üzleti zónának.

Az EEA egyik korábbi vezetője szerint a csak magánbefektetőkkel számoló konstrukció a jelenlegi gazdasági környezetben nem biztos, hogy erős tárgyalási pozíciót biztosít a közfunkciókat támogató önkormányzatnak.