Essen helyett a Ruhr vidék lesz a kulturális főváros
A csaknem 600 ezer lakosú város Péccsel és Isztambullal együtt nyerte el az idei kulturális fővárosi címet.
Essen új fejezetet nyitott az Európai Unió kulturális életében. Az európai kulturális fővárosok két és fél évtizedes történetében első ízben fordul elő ugyanis, hogy nem csupán egy város, hanem egy régió - mégpedig a Ruhr-vidék - lesz a kontinens egyik kulturális metropolisza.
Azaz a német fegyvergyártás egykori fellegvára csupán a zászlóvivő, az év végéig tartó, maratoni kulturális programban ugyanis vele együtt a régió összesen 53 városa vesz részt.
Zöld Ruhr
Amikor 2006-ban a finn uniós elnökség idején a város beadta pályázatát, annak középpontjában a Ruhr-vidéknek a kultúra eszközeivel történő megújítása szerepelt. Nem véletlenül fogalmazott az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO a közelmúltban úgy, hogy a Ruhr-vidék Párizs és New York mellett immár a világ egyik legnagyobb kulturális központjává vált. Mindez meglehetősen merész kijelentés, különös tekintettel arra, hogy Németország legnagyobb iparvidéke korábban mindenekelőtt szén- és acéliparáról volt híres.
A szén- és acélipar azonban immár a múlté. Számottevő változásokat eszközöltek a gazdaság szerkezetében, a munkanélküliség szorításából a régió városai új iparágazatok és szolgáltató szektorok létesítésével igyekeztek kikerülni. Különböző kreatív megoldásokat alkalmaztak, így például bezárt bányákat kulturális intézményekké alakítottak át. Így Essen városa sem termel többé acélt és bezárt a több mint 20 kőszénbánya is. Mára a város egyfajta szolgáltató ipari központtá alakult át. Amúgy pedig püspöki székhely, neves egyetemmel és számos parkkal, céltudatosan a "Zöld Ruhr" képét nyújtva.
Programok 350 millió euróból
A megnyitót több uniós és német vezető jelenlétében szombaton tartják. Jellemző, hogy a nyitófesztivál helyszíne a világörökséghez sorolt Zollverein, egy 1986-ban bezárt és kulturális létesítménnyé átalakított szénbánya és a hozzá tartozó egykori kokszolómű lesz.
Essen városa, illetve a Ruhr-vidék különleges programmal készült a kulturális fővárosi szerepvállalásra. Abban kereken 300 projekt szerepel mintegy 2500 rendezvénnyel, amelyekre több mint 5 millió látogatót várnak.
A programok között zenei rendezvények, különböző kiállítások szerepelnek és múzeumok indulnak valóságos vándorútra. Az uniós alapból és a szövetségi támogatásból származó költségvetés 62,5 millió euró. Hozzászámítva ugyanakkor az elmúlt időszakban a felkészüléssel kapcsolatban végrehajtott tartományi, illetve magánberuházásokat, az összeg már csaknem 350 millió euróra rúg.
Az egyéves kulturális maratonnal a szervezők mindenekelőtt azt a szerkezeti változást akarják bemutatni, amely az 5,3 millió lakosú Ruhr-vidéket jellemzi, és amelyet már régóta nem a szén és az acél határoz meg. Bizonyítani akarják, hogy nemcsak egy szürke ipari, hanem egy olyan modern régióról van szó, amelyben valósággal hemzsegnek a színházak, a múzeumok és az egyéb kulturális intézmények. A program egyik fénypontja a nyár közepére tervezett dalok napja, amelynek során 65 ezer énekes lép fel az első ligás Schalke gelsenkircheni stadionjában. Az A40-es autópályát pedig júliusban lezárják, és 60 kilométeren át egy több tízezer ezer asztalból álló büfévé, vásárrá alakítják át.
Hanns-Dietrich Schmidt, a Ruhr-vidéki város felkészülését irányító társaság nemzetközi igazgatója elmondta: 2010 december 31-én természetesen nem húzzák le a rolót. Valójában évtizedekre szóló, hosszú távú fejlesztési programokról van szó. "Egy kulturális főváros csakis akkor lehet sikeres, ha a város mellett az egész régiót megváltoztatja" - foglalta össze a célkitűzéseket Schmidt, aki a Péccsel és Isztambullal való együttműködést életbevágóan fontosnak nevezte.
