Márk
7 °C
21 °C

Értelmetlen rendőrségi razziák évi több tízmillióért

2010.03.02. 11:58
A rendőrség a pártállami időkből maradt reflexek szerint ellenőrizgeti a polgárokat esténként. Mi értelme az egésznek, ha egy közel egymillióból rendezett razzián legutóbb senkit nem is fogtak el, ennek a módszernek pedig amúgy is alacsony a felderítési rátája?

Rendőrök tucatjai lepték el a Morrison's nevű belvárosi szórakozóhelyet két hete. Az utcát villogó rendőrautók torlaszolták el, miközben a rendőrök odabenn felkapcsoltatták a villanyokat, lezárták a zenét, és egyenként ellenőrizték a közönséget.

A nagy készültség arra engedett következtetni, hogy különösen veszélyes bűnözőket kerestek, így felhívtuk az ötödik kerületi rendőrkapitányság illetékesét, aki viszont arról tájékoztatott minket: az akció során nem kerestek célzottan senkit, és nem is konkrét bűnesetet szerettek volna megakadályozni. A péntek esti razzia egyike volt a kapitányság időnként elrendelt akcióinak, amelyek során szúrópróba-szerűen ellenőriznek ötödik kerületi helyeket. Aznap este két másik szórakozóhely közönségét is átvizsgálták.

A bűnözők elfogása és felelősségre vonása persze fontos dolog, de kérdéses, hogy vajon jogszerű-e egy ilyen tömeges ellenőrzés-sorozat? Valóban tönkretehető több száz törvénytisztelő polgár szórakozása azon az alapon, hogy hátha találnak köztük bűnözőket?

Vagy a razziák olyan sikeresek, hogy az eredmény ellensúlyozza a nyilvánvalóan tetemes pénzráfordítást is?

Razziákkal előznék meg a bűnt

Kérdéseinkkel a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz irányítottak minket, ahol kiderült, hogy a rendőrségi törvény értelmében a razziákhoz nem kell különösebb indok. „Az ellenőrzésnek kiemelt szerepe van a bűnmegelőzésben”.

Csak az ötödik kerületi rendőrkapitányság 30 esetben tartott ilyen akciót tavaly, szólt a hivatalos válasz. Azaz havi 2-3 razziát tartanak. Ha pedig minden razzián a mostanihoz hasonlóan három helyet ellenőriznek, akkor az évben kilencven szórakozóhely közönségének kellett eltűrnie azt, hogy esti szórakozása közben megvizsgálják, nem bűnöző-e véletlenül.

Mindez a fővárosnak csupán egyetlen kerületére vonatkozik, miközben azt is megtudtuk, minden kerületi rendőrség végez hasonló akciókat. Heti több ezer ember rendszeres ellenőrzéséről van tehát szó.

875 ezer forint a semmiért

A szórakozóhelyek ellenőrzésére heti több tízmillió forintot is fordíthat a rendőrség Budapesten, becsültük meg abból, hogy a hivatalos tájékoztatás szerint az ötödik kerület egyetlen akciójában „123 fő rendőr vett részt 4 munkaórában. Az ellenőrzés költsége 875 000 Ft-ra tehető.”

A hatalmas erő és pénzráfordítás értelmét, a felderítési rátát firtatva a rendőrség nem tudott pontos információkkal szolgálni. „A BRFK statisztikai adatbázisa a kerületekben található szórakozóhelyek ellenőrzésére vonatkozóan nem tartalmaz adatot. A 2009-es évben 3094 esetben tartott közbiztonsági akciót a BRFK, melyek során 21116 intézkedésre került sor.”

A fenti 3094 akció jó része azonban közúti ellenőrzés, és a 21 ezer intézkedésben benne vannak a lejárt műszaki vizsgák és kiégett izzók miatti dorgálások is.

A cikkünk apropóját adó akcióról ugyanakkor azt a tájékoztatást kaptuk a kapitányság illetékesétől, hogy aznap „nem történt intézkedés”. 875 ezer forint elköltésének, 123 rendőr mozgósításának tehát az volt az egyetlen hozadéka, hogy vegzáltak közel ezer, törvényes keretek közt szórakozó polgárt.

Pártállami reflexek

Az ügyről megkérdeztük két nagy jogvédő szervezet munkatársát, akik úgy vélték, több szempontból is aggályos rendőrségi gyakorlatról van szó, amelyet már Szabó Máté ombudsman is kritizált.

rendor

„A rendőrségi törvény olyan tágan definiálja az igazoltatást, hogy bárkit bárhol lehet igazoltatni, és szinte lehetetlen bebizonyítani, hogy egy igazoltatás jogszerűtlen volt azért, mert nem volt jogszabályban rögzített oka” – jegyezte meg a Helsinki bizottság munkatársa, Tóth Balázs

„Az általános igazoltatási jogkör még a pártállami időkből maradt ránk” – mondta Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnöke.

„Az EU-ban az általános igazoltatási jogkör nem gyakorlat, mert idegen a demokrácia szellemétől. Amely szerint inkább fusson egy bűnöző, mint hogy száz ártatlant vegzáljanak” – jegyezte meg a TASZ-elnök.

„Az Egyesült Államok alkotmányából következik – tette hozzá a Helsini bizottság jogásza – hogy megalapozott gyanú nélkül nem lehet senkit igazoltatni.”

A TASZ információi szerint a rendőrség által fentebb említett 3094 akció összesen 2 millió igazoltatást jelent, amelyek azonban csupán 21 ezer eljárást eredményeztek. Ez szerintük olyan kis szám, hogy megkérdőjelezik a rendőrségi razziák értelmét.

A Helsinki bizottság adatai hasonlóak: 100 igazoltatásból egy esetben fognak el körözött bűnözőt, és két esetben állítanak elő valakit.

„Ezek az akciók nem hatékonyak, közpénzt herdálnak el és értelmetlenül veszik el az időt más, fontosabb rendőrségi feladatoktól” – fejtette ki a TASZ-elnök.

Az általános igazoltatási jogkör ráadásul táptalaja a diszkriminációnak. Egy Tárki-kutatás szerint a cigányoknak háromszor nagyobb az esélyük arra, hogy igazoltatják őket. Miközben a romáknál is hasonlóak a felderítési arányok, mint a nem romáknál, tudtuk meg a Helsinki bizottságtól.

Újraindulnak a drograzziák is

A rendőrség egyébként kétéves szünet után országszerte is visszatért a kemény kéz politikájához. Az utóbbi hetekben két drograzziát is tartottak, nyilvános és megalázó vizsgálatoknak vetve alá a szórakozóhelyek közönségét.

Mint ismeretes, 2007-ben Szabó Máté ombudsman alkotmányellenesnek nevezte a drograzziák gyakorlatát. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának levele azután született, hogy panasszal éltek a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság fellépése ellen. Akciójuk során 118 embert vizsgáltak át, közel felüktől vizeletmintát vettek egy diszkóban, míg végül 12 ember ellen indítottak vizsgálatot marihuána-fogyasztás miatt. Azaz 106 ártatlan embert vetettek alá jogállami keretek közt megengedhetetlen vizsgálatoknak.

Bár az ombudsmani levél után az országos rendőrfőkapitány betiltotta az ilyen akciókat, a hétvégén újrakezdődtek a drograzziák. 27-én Debrecenben, 28-án Szegeden csaptak le a rendőrök. A Délmagyar tudósítása szerint Szegeden 500 embert állítottak sorba, hogy egyenként a szemükbe világítsanak egy zseblámpával, megvizsgálva a pupillareflexüket.

Ezek után tizennégy fiatalt vittek be a kapitányságra. Több mint 480 embert ok nélkül kezeltek bűnözőként.