Lovasi András megkapja a Kossuth-díjat
Március 15-én veheti át a művészeti téren legjelentősebb állami kitüntetést a Kispál és a Borz frontembere, akit már a Fidesz-kormány is elismert. Lovasi András szerint generációs ügyről van szó.
Újabb cikkünk ebben a témában:
Szépen lett vége a Kispálnak - 2010.08.10.
"Természetesen gondolkodtam rajta, hogy elfogadjam-e a díjat. Ha nem teszem, akkor ugyanabban a játszmában veszek részt, amitől ez az ország nem működik" - mondta megkeresésünkre Lovasi András.
"A díj provokációnak tűnhet, hiszen a rockzene műfaját nem szokták ilyen szinten elismern, és fiatalon is kaptami" - vélte Lovasi. A zenész nem tudja, ki javasolta, egy hete felhívták, elfogadná-e a díjat, igennel válaszolt.
Kérdésünkre, hogy véleménye szerint szövegírói, zeneszerzői, előadói vagy fesztiválszervezői munkájáért emelhették ki, azt mondta: „Lehet, hogy most érkezett be a generációnk.” Mindenesetre reméli, hogy nem „tiszteletre méltó figuraként” gondolnak rá ezek után. A felvetésre, melyik díjára a legbüszkébb, bevallotta, hogy a Kossuth-díj lesz az. „Ezt csak nagyon komoly bácsik kapták, akik megkérdőjelezhetetlen kulturális tevékenységükről voltak ismertek.”
Lovasi elmondta azt is, hogy ezek után "az alternatív Kossuth-díj megszerzésérét pedálozik", hogy így teljesen lefedje ezt a területet. "A díj miatt megvettem életem első öltönyét" - tette hozzá.
Lovasi 1987-ben alapította a Kispál és a Borz zenekart, 2005-ben a Kiscsillagot, 2006-ban pedig létrehozta a Megadó kiadót. Zenei karrierje mellett szerepelt Jancsó-filmekben, valamint a Csinibabában és a Sztornóban is. 2009-ben indult az európai parlamenti választásokon a Lehet Más a Politika listáján. Lovasi András 1999-ben a Fidesz-kormánytól már kapott egy Arany Érdemkeresztet.
Könnyűzenei műfajokban eddig hat Kossuth-díjat adtak át, de minden eddigi kitüntetett inkább a beat, folk vagy a dzsesszműfajban dolgozott, nem a rockzenében. Korábban elismerték Bródy János, Cseh Tamás, Dés László, Koncz Zsuzsa, Presser Gábor és Sztevanovity Zorán munkásságát.
A Kossuth-díjat 1948-ban alapították a tudományban, a művészetben, valamint a szocialista termelőmunkában nyújtott kiemelkedő teljesítmény jutalmazására. 1963 óta az utóbbi kitételt és a tudomány díjazását is elhagyták, már csak kulturális és művészeti alkotó tevékenységért adják.
A díjazottak kapnak egy 89 milliméter magas, bronzból készült, aranyozott, Kossuth Lajos alakját formázó szobrot, és hozzá az előző évi átlagkereset ötszörösét. A Kossuth-díjra a kormány tagjai, az országos köztestületek, a Kossuth-díjjal, Széchenyi-díjjal és Állami Díjjal korábban kitüntetettek, a tudományos és művészeti élet területén működő országos szervezetek elnökségei és az országos érdek-képviseleti szervek tehetnek javaslatot.
A huszonöt tagú döntőbizottság elnöke a miniszterelnök, alelnöke a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, tagja többek közt a kulturális miniszter. A díjat 1990 óta a köztársasági elnök adományozza.
