Önjelölt cenzorok a pornográfia ellen

2003.11.11. 17:09
Pornográfia vádjával majdnem megsemmisítették a világhírű japán fotós, Araki hazánkba érkező műveit. Az Index kiderítette, ki akarta megvédeni a magyar erkölcsöt a művészettől. A postás maga cenzúrázza a küldeményeket.
Pornográfia vádjával kis híján megsemmisítették Araki japán fotóművész Magyarországra érkezett képeit. A kiállítást szervező MEO Kortárs Művészeti Gyűjtemény háromnapos ügyintézéssel érte végül el, hogy a több ezer dolláros képek elkerüljék a rendszerváltás előtti időkre jellemző gyakorlatot.

A gyűjtemény igazgatója, Szűcs Júlia úgy tudta, a meztelen, megkötözött nőket ábrázoló felvételek a vámolás során háborították fel a feladattal megbízott egyik hivatalnokot. A DHL munkatársa sajnálattal közölte a múzeummal, nem tudják átadni a küldeményt, mert ilyen esetben meg szokták semmisíteni azt. Utánajárva az ügynek kiderítettük, a zsigeri igazságérzet valójában nem valamelyik vámost, hanem egy, a kérdésben inkompetens személyt kerített a hatalmába.

Japán erkölcs és tolerancia

A nehézségek egyébként már a kiállítás Magyarországra érkezése előtt megkezdődtek. A műtárgyak szállítására szakosodott Skygate ugyanis nem vállalta a képek Tokióból Budapestre szállítását. Mint Mezei László, a cég képviselője elmondta, nem nekik, hanem a japán partnereiknek volt problémájuk a világ sok pontján botrányt kavart fotókkal. "A japánok szexuális nyíltsága még nem tart ott, mint nálunk" - engedett bepillantást a távol-keleti kultúra mélyrétegeibe Mezei.

Tekintse meg képeinket
Tekintse meg képeinket

Szerinte az ottani cégek jó hírüket veszélyeztették volna, ha ilyen anyaggal jelentkeznek a japán vámon. Mivel a Skygate nem akarta kellemetlen helyzetbe hozni partnereit, azt javasolta a MEO-nak, hogy inkább valamelyik nemzetközi gyorsposta vállalkozást bízzák meg a feladattal. A külföldi tulajdonú cégektől ugyanis nem várják el, hogy alkalmazkodjanak a helyi szokásokhoz, a japán munkásaiknak pedig el kell végezniük a rájuk bízott munkát - ismertette meg velünk a tradíciók kijátszásának egy módját a szállítmányozási szakember.

Szabad a pornó

A MEO így a DHL Magyarország Kft.-t bízta meg a nagyméretű fotográfiák Magyarországra szállításával. Megkerestük a vámcsoport vezetőjét, Gulyás Viktort, aki kifejtette, a megsemmisítés csak az egyik lehetőség tiltott küldeményekkel kapcsolatban. Emellett felajánlották az ügyfélnek, hogy azt visszaküldik a feladónak.

A hatályos magyar jogszabályok szerint, ha egy cég hazánkban van bejegyezve, akkor a magyar törvények szerint kell eljárnia, vetettük fel. Azok pedig csak a rendszerváltás előtt tiltották a pornográfia behozatalát. Ha valaki mégis törvénysértő anyagokra, például kiskorúakat szerepeltető sikamlós felvételekre bukkan, akkor egyetlen, amit tehet, hogy a hatóságoknak jelzi az esetet - tűntünk jól értesültnek a jogászunktól szerzett információkkal.

Kérdésünkre, hogy ez esetben tehát a vámolást végző hatóság lépett túl hatáskörén, Gulyás elmondta, hogy a cég policy-je értelmében csak az "arculati felelős" tarthat kapcsolatot a sajtóval, és Bognár Bertalan marketingigazgatóhoz irányított minket.

Mellébeszélés

A DHL vezető marketingese tájékoztatott minket arról, hogy mindig a felvevő országban, jelen esetben Japánban dől el, cégük elfogadja-e a küldeményt, vagy sem.

A japánok döntöttek tehát Araki fotóinak magyarországi megsemmisítéséről? - döbbentünk meg, mire Bognár kifejtette: "ha a magyar szabályozás alapján tiltás alá eső küldemény érkezne, a DHL felveszi a címzettel kapcsolatot, és felajánlja a visszaszállítást, melynek költsége a címzettet terheli. Ha a címzett nem vállalja, akkor a feladót értesítik, aki rendelkezhet a küldemény saját költségén történő visszaszállításáról, vagy a vámhivatal jelenlétében történő megsemmisítésről."

Tekintse meg képeinket

A postás, mint cenzor

A Vám és Pénzügyőrségen érdemes keresni az ügy magyarázatát, dekódoltuk az előbbieket, mire Bognár váratlanul elismerte: valójában cégük egyik alkalmazottja volt az, aki a radikális döntést meghozta. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy később a DHL saját hatáskörén belül bírálta felül munkatársuk ítéletét.

Rendszer a kérdések ellen

Választ szerettünk volna még kapni arra, hogy melyik és milyen pozícióban dolgozó munkatársuk hozott saját igazságérzetére alapozott döntést. Ezt megelőzően is előfordult, hogy a DHL megvédte a magyar nép erkölcseit? Az ügyfelek reklamáltak-e ilyen esetben, vagy belátták a cég igazát? Továbbá, hogy ki volt az, aki végül felülbírálta a MEO-val közölt ítéletet?

A DHL sajátos kommunikációs stratégiája miatt, amely értelmében mi csupán az ügyet nem ismerő arculati felelősnek tehettük fel kérdéseinket, aki ezek után megkereste a homályban maradó illetékest, majd visszahívott minket, elmondta a választ, és ha újabb kérdés adódott, újra és újra ismételte a kört, végül el kellett tekintenünk az ügy mélységi felderítésétől.

A kiállítás így is megtekinthető. Már amelyik.