Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

'Öregecske' miniszter csipetnyi anarchizmussal

2005.02.21. 11:17
"A magyar kultúrát nem valami avítt, leporolandó dolognak tartom, amelyet, mint valami törékeny porcelánt, be kell tenni a vitrinbe, és nézegetni" - mondja Bozóki András az Indexnek adott interjújában. A kulturális miniszter nyitni kíván a fiatalok felé, de azt még nem tudja, hogyan. Magánvéleménye szerint a Sorstalanság szép film, de nem jó film.
Három nap alatt kellett döntenie, elfogadja-e a felkérést. Mi járt a fejében három napig, megosztana velünk néhány pró és kontra érvet?

Hadd kezdjem az ellenérvekkel. Apparátust még nem irányítottam. Nem szeretném, hogy a családom bekerüljön a bulvársajtóba. Szeretek az utcákon sétálni, villamossal, busszal járni. Szerencsére még nem ismernek föl sokan, de biztos, hogy ez a helyzet romlani fog. Olykor van bennem egy vágy, hogy elvesszek a tömegben. Ezt fel kellett adni, át kellett állnom egy teljesen más életformára.

A mellette szóló érvek fontosabbak voltak. Például belegondoltam, hogy micsoda hatalmas kihívás ez. Engem a nagy feladatok inspirálni szoktak. Milyen szerencse, hogy ilyen lehetőséget kap egy magamfajta ember, aki ezért nem könyökölt, nem járta végig a hosszú pártkarrier grádicsait. Ez ritkaság. Érzem, hogy sokan bíznak bennem. Persze a kultuszminiszterség kicsit más, mint a többi; itt van példa arra, hogy kifejezetten értelmiségi pályán mozgó emberek is megkapják ezt a lehetőséget. Azt gondoltam, hogy értelmiségi világlátásomat, ízlésemet, habitusomat nem kell feltétlenül feladni. Ugyanakkor persze világos, hogy politikus lettem. Nem fogok zsákbamacskát árulni, és azt mondani, én csak ilyen 'széplelkű értelmiségi' vagyok.

Kire hagyta a tanítványait? Mit hagyott félbe?

Még tanítok a Közép-Európai Egyetemen. Ezt nem lehet félbehagyni; olyan nincs, hogy egy kurzus a felénél abbamarad. Március végétől fizetés nélküli szabadságra megyek. A rektor biztosított arról, hogy később visszavárnak.

A nagydoktori értekezésem leadása augusztusra meglett volna, de most csúszni fog egy-két évet. Ez is a miniszterség ellen szólt. Jobban jött volna a felkérés egy évvel később, amikor ezen már túl vagyok. Valószínűleg néhány hónap múlva kineveznek egyetemi tanárnak. Ez már folyamatban van, de a pletyka biztosan az lesz, hogy azért lett egyetemi tanár, mert miniszter. Ez nem igaz. De úgyis ezt fogják írni.

Bozóki András

De az érvek végül legyőzték az ellenérveket. Az ember, így élete delén, már nem fiatalon, de még nem is öregen - mondjuk így: "öregecskén" - kipróbálhatja magát egy teljesen új területen. Van valami, a politika világa, amiről az ember ír és beszél, és akkor hirtelen kinyílik egy kapu. Tessék, itt a lehetőség! Úgy gondolja, hogy most átmegy a szivárvány alatt, de aztán látja, hogy a valóság egy kicsit más, a költségvetés már el van fogadva. Ez egy ilyen világ.

Politológusként nem volt rossz véleménye a magyar belpolitika színvonaláról?

Rossz véleményem volt. De részben éppen azért vállaltam el, mert szeretnék változtatni azon a helyzeten, hogy az állampolgárok szembefordulnak a demokratikus politikával. Ennek nem kell így lennie. Nagy kihívás, hogy a politikus szakma presztízsét emeljük.

Hogy ismerkedett meg Gyurcsány Ferenccel?

Egyik barátomnál találkoztunk 2002 augusztusában. De fölfigyeltem rá már akkor is, amikor lefordíttatta Anthony Giddens könyvét a harmadik útról, és saját költségén megjelentette. És érdekes cikkeket írt a Népszabadságba, például arról, milyen irányba menjen a baloldal.

Én az utóbbi négy-öt évben kissé balra tolódtam. 1989-90-ben gazdasági szempontból szabadpiaci liberális voltam, de most már úgy látom, a szabadságnak csak akkor van értelme, ha minél több embert ér el. Egyre inkább az esélyegyenlőség gondolata felé fordultam. Sokat éltem közben külföldön, és láttam, ott milyen emberek a baloldaliak. Az én amerikai diákjaim azok voltak, akik elmentek Seattle-be és Washingtonba tüntetni a G8 és a Világbank ellen. Vicces, de Bokros Lajos történetesen éppen a Világbanknál dolgozott. Amikor 95-ben az ELTE-n tanítottam, akkor is mentek a diákjaim tüntetni Bokros ellen. Nagyra becsülöm Bokros Lajost, de idővel azt vettem észre, hogy a számomra szimpatikus emberek politikai hitvallása kulturális értelemben nyugati baloldali, tehát ilyen alternatív, 68-as.

És mostanában hogy viszonyul az anarchizmushoz?

Továbbra is nagyon kedvelem, de sosem voltam anarchista. Akkor sem, amikor az anarchizmusról írtam. Kezdő kutatóként, 1983-ban olyan témát kerestem, ami a lehető legtávolabb van egy kommunista diktatúrától. A totális állammal szemben az állam teljes tagadása, ez az anarchizmus. Nagyon jól elszórakoztam ezzel a 80-as években a könyv publikálásának legcsekélyebb reménye nélkül. Sükösd Miklóssal akkor lettünk kész a könyvvel, amikor bekövetkezett a rendszerváltás.

Tehát nekem ez kutatási téma volt, de azt is kell mondanom, hogy világlátásom, kritikai attitűdöm bizonyos fokig ebből táplálkozik. Ha nem is fogadtam el az anarchizmus pozitív utópiáját, néhány kritikai elemét nagyon is elfogadtam, és ez bizonyos fokig összekapcsolódik fiatalságommal. És szeretnék is megtartani egy csipetnyi anarchizmust magamban, annak ellenére, hogy úgymond a hatalomban vagyok.

Egy kis narancsos hang jót tenne a politikának.

Nem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy elbohóckodom azt az időszakot, amíg miniszter vagyok. Komoly dolgokra készülök és közben persze a Narancs is komoly újság lett.

Most éppen perben állunk, ugye, a Magyar Naranccsal, ami újabb vicces fordulata a történetnek. De most írtam alá azt a levelet, amely biztosítja, hogy a Magyar Narancs megkapjon egy vastag paksamétát a Művészetek Palotájáról. Az összes olyan szerződést, melyben közpénz érintett. Abban teljesen egyetértek a Magyar Naranccsal, hogy minden, ami az adófizetők pénzét érinti, nyilvános. Szerintem talán azért ódzkodott a minisztérium korábbi vezetése, mert tárgyalásban állt különböző magáncégekkel. Nem szokás parti közben kiteríteni a kártyákat. Nem biztos, hogy jót tesz az adófizetők érdekeinek.

Mennyire látja már át a minisztérium dolgait?

Egyelőre a költségvetést néztem át, és hogy milyen elkötelezettségei vannak a tárcának. Egy hétig zajlott az átadás-átvétel. És fel kellett állítanom a stábomat.

Sokan jártak már magánál?

A kulturális tárca egyik sajátossága, hogy ide bejönnek a hazai kulturális élet formálói és képviselői, sokan közülük híres emberek, akik azt mondják, hogy van itt egy fantasztikus kezdeményezés. Például melyik magyar város lesz 2010-ben Európa kulturális fővárosa? Hihetetlen lobbizás indul meg azonnal. És az ember tudja, hogy nem lehet tizenegy győztes, csak egy.

Már a bemutatkozó beszédemben elmondtam: ha talán első pillanatban hátránynak is látszik, hogy nem vagyok az apparátus embere, másrészt viszont egyértelmű előny, hogy nem vagyok a lobbik embere. Rólam senki sem állíthatja, hogy ennek vagy annak az író- vagy művészcsoportnak vagyok a képviselője.

Hogyan tervezi a nyitást a fiatalok felé? Ők nem fognak önnél sorban állni.

Igen, gyengébb érdekérvényesítő csoport, mint a Kossuth-díjasok, akadémikusok vagy intézményigazgatók. Magamtól is úgy gondoltam, hogy a nemzeti kultúra sokszínű, és benne van sok olyan szubkultúra, amelyre talán nem mondják azt, hogy a "nemzeti kulturális örökség" része, de a mai magyar kultúrának mégis szerves része. Tehát a magyar kultúrát nem valami avítt, leporolandó dolognak tartom, amelyet, mint valami törékeny porcelánt, be kell tenni a vitrinbe, és nézegetni, hanem élő, mindennapi kultúrának, különböző ízlésekkel és csoportidentitásokkal, amelyekből kialakulnak közösségek.

Mégis, milyen technikákkal nyitna? Egy új kollégium a Nemzeti Kulturális Alapnál, vagy valami más?

A Nemzeti Kulturális Alap vezetőjével majd csak ezután fogok erről beszélni, egyelőre az ismerkedés, az iratok áttekintésének a stádiumában vagyok.

A tárcánál folyik a kulturális stratégia kidolgozása, amely szándékaim szerint a Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódik majd. Ezt a munkát szeretném folytatni, majd társadalmi vitára bocsátani, hogy a kultúráról való gondolkodást minél élőbbé lehessen tenni. Fontosabbnak tartom a nyitást, új kezdeményezéseket, mint azt, hogy egy éven belül valami jelentős presztízseredményt produkáljunk.

Hogy hogyan, azt még nem tudom, de vannak azért elképzeléseim. Támogatni lehetne olyan helyeket - csak példaként: Trafó, Fonó -, amelyek már létező közösségek, és tudjuk, hogy ott érték termelődik. De nem én akarom megmondani, mi az értékes, és mi nem. Szeretnék egy értelmiségi kört magam köré, akik figyelik, mi zajlik a kulturális életben. Ötletekben nyilván nem lesz hiány. Vidéken sokkal inkább az alapoktól kell elindulni, hogy a templom és a kocsma mellett legyen valami alternatíva.

A Sorstalanság tetszett?

Bozóki András Nehéz ügy. Ha most független értelmiségi lennék, részletesen elmondhatnám véleményemet, de most ugye az egyik szponzornak vagyok a jogutódja vagy képviselője. Ez a film fontos volt, nagyon jó, hogy megszületett. Ehhez képest személyes ízlésem másodlagos. Röviden azt mondanám, hogy szép film, de nem jó film. Egymásra következnek a szebbnél szebb képek, mégis, a történetből olykor hiányzik a drámai feszültség. Koltai Lajos híven követte Kertész Imre regényét, melyben, ha belegondolunk, a főhőssel inkább csak úgy megesnek a dolgok. Egzisztencialista regény. És azt, hogy megesnek velünk dolgok, nagyon nehéz egy filmben - cselekményben - előadni.

Említette, hogy szereti az építészetet. Hiller István próbált közvetíteni a régi pesti zsidónegyed felújítása körüli nézeteltérésekben. Folytatja ezt a tevékenységet?

Igen, nagyon fontosnak tartom a városrehabilitációt. Ez a minisztérium egyik fő projektuma. Belső-Erzsébetváros rehabilitációja nem fog egy vagy másfél éven belül megvalósulni. Nem is az a lényeg, hanem az, hogy a végeredmény szép legyen, és legyen egy rehabilitációs modell más lepusztult területek felújítására.

Elődöm tevékenységének fő irányaival egyetértek. Ő azt mondta, hogy közkultúra, én ezt tovább bontom, hogy közkultúra, közösségi kultúra, kulturális vidékfejlesztés. Ő nagy energiát fordított a magyar kultúra külföldi megjelenítésére. Szép sikerek állnak mögöttünk, különösen a holland és angol bemutatkozás. Ezért most már nagyobb hangsúlyt tudok fektetni arra, mi is az a magyar kultúra itt belül. Szeretnék egy generációkon is átívelő, többféle csoportot is megszólító kultúrakép kialakulásában segíteni.

Beiktatása napján mondta: úgy érzi, szerepe lehet az ellenzéki szavazókat megszólítani próbáló, a "problémákról őszintén beszélő" új politikában. Mire gondolt pontosan?

Nem akarok "csupán" szakminiszter lenni, a kormányfő sem ezt várja tőlem. Azt kérte, a kormány egésze szempontjából is járuljak hozzá ahhoz, hogy a választók érzékeljék, ez valóban egy új politikai irány. Nyilván üzenetértéke volt annak, hogy Gyurcsány Ferenc miniszteri szerepre kérte fel a nagyon fiatal és sikeres Kóka Jánost, és más szempontból ugyancsak üzenetértéke lehet az én szerepvállalásomnak. Szívesen veszek részt ebben. Nem vagyok ugyan párttag, de elkötelezett vagyok a koalíciós kormány politikája mellett. Nagy ambícióm, hogy a koalíció megnyerje a következő választást. Nyilvánvaló, ezt egy olyan kormánnyal lehet megtenni, amelyben nem a kormányfő politizál egyedül. Megvan a veszélye annak, ha a kormányfő előreszalad, a többiek meg lemaradnak. Arról van szó, hogy a kormány egységes új politikai fellépését kell erősíteni, hogy a kormány egészének is legyen üzenete, ne csak a kormányfőnek.

Kulturális miniszteri munkája mellett ennek az üzenetnek a kigondolásában is részt vesz?

Igen.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!