Az állam nyert a Dános-perben

A polgári pert egy Magyarországról az Amerikai Egyesült Államokba távozott házaspár örököse - Sushila Nayak - indította 2001-ben a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum és a magyar állam ellen. Az FB 2002. novemberében kihirdetett nem jogerős ítéletében a felperesnek adott igazat és arra kötelezte az alpereseket, hogy a per tárgyát képező 31 nagy értékű festményből egy kivételével valamennyit adják ki a tengerentúlon élő felperesnek.

A Fővárosi Ítélőtábla ezt az ítéletet változtatta meg határozatával. A másodfokon eljáró bíróság álláspontja szerint a perbeli műkincsek elbirtoklás címén állami tulajdonba kerültek. Az ítélőtábla határozata jogerős, az ellen fellebbezésnek nincs helye.

A 2001-ben kezdődött perben a felperes - Sushila Nayak - többek között Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Barabás Miklós, Rippl-Rónai József, Bernáth Aurél, Csók István és Brocky Károly alkotásaira tartott igényt, amely egykor rokona, Dános Géza tulajdona volt.

Államosítás, kisajátítás, elbirtoklás

Dános Géza és felesége 1948-ban letéti szerződést kötött a Szépművészeti Múzeummal, amelynek alapján ideiglenes megőrzésre átadta a tulajdonában lévő képeket a közgyűjteménynek. A házaspár utóbb az Amerikai Egyesült Államokba távozott és amerikai állampolgárságot kapott.

Dános Géza 1954-ben kérte a képek kiadását, ám ezt a magyar hatóságok elutasították azzal, hogy a védett műkincseket nem lehet kivinni az országból.

Két évvel később - 1956-ban - azt a kérést is elutasították a magyarországi illetékesek, hogy az országban élő személyeknek adják ki a festményeket. Az indoklás ezúttal úgy szólt: a műalkotások értéke szükségessé teszi azok egyben tartását és közgyűjteményben való őrzését.

A felperes keresete szerint 1999-ben, illetve 2001-ben ismételten elhárították a magyar hatóságok a házaspár örököseinek a képek kiadására vonatkozó kérését. A kérelmet akkor a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma utasította el.

A tárca érvelése szerint a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok között 1973-ban megkötött, az amerikai állampolgároknak a magyarországi államosítás, kisajátítás nyomán keletkezett igényeit rendező vagyonjogi egyezmény értelmében a vitatott festmények állami tulajdonba kerültek.

Jogcím nélküli birtoklás

Az FB elsőfokú ítéletében a felperes által visszaigényelt 31 festmény közül egy kép esetében nem tudta megállapítani a Magyarországról kivándorolt házaspár tulajdonjogát, így erre az alkotásra vonatkozóan a keresetet elutasította.

A műkincseket azonban speciális szabályok szerint közgyűjteményben kell elhelyezni - mondta ki az FB -, ezért a jogerős döntésig a képek mindenképpen eddigi helyükön, a múzeumokban maradtak.

Varga Tamás, a felperest képviselő ügyvéd az MTI-nek elmondta: megvizsgálják annak lehetőségét, hogy éljenek-e felülvizsgálati kérelemmel az ítélőtábla határozata ellen.

Az ügyvéd az ítélőtábla határozata kapcsán elmondta: a másodfokon eljáró bíróság szerint az 1948-ban Dános Géza és a Szépművészeti Múzeum között kötött letéti szerződés megszűnt akkor, amikor 1954-ben Dános Gézának nem sikerült érvényesítenie a műkincsekre vonatkozó kiadatási kérelmét.

Ettől fogva a Szépművészeti Múzeum jogcím nélkül birtokolta a gyűjteményt, s ez a jogcím nélküli birtoklás adott lehetőséget az elbirtoklásra - mondta a határozatról.

"Aki sajátjaként tíz éven át szakadatlanul birtokol valamilyen ingóságot, az elbirtokol, vagyis az ingóság a tulajdonába kerül" - magyarázta a fogalmat Varga Tamás.