Vilma
-8 °C
3 °C

Brüsszel vizsgálja a filmtörvényt

Több mint egy éve vizsgálja az Európai Bizottság a magyar filmtörvényt, ami lehet, hogy ütközik az állami támogatásokról szóló uniós alapelvekkel.

Az Európai Unióban egyes, jól körülírt kivételektől eltekintve tilos az állami támogatás. Az egyik kivétel a kultúra, azon belül is a filmek támogatása. Az állami filmtámogatás pontos szabályait - vagy inkább elveit, mert ez a dokumentum nem kötelező erejű jogszabály - egy 2001-es európai bizottsági közlemény (állásfoglalás) tartalmazza.

A magyar filmtörvény 2004 áprilisában lépett érvénybe, és még akkor notifikálták az Európai Bizottságnak, mert minden állami támogatást a Bizottsággal meg kell vizsgáltatni. A Bizottság versenyügyi főigazgatósága azonban még azóta sem hagyta jóvá, mert olyan elemeket tartalmaz, amelyek - Brüsszel szerint - eltérnek a 2001-es állásfoglalásban megszabottaktól.

Több mint 50 százalék

Az állásfoglalás kulcseleme az, amely az állami támogatás mértékét projektenként maximum 50 százalékban határozza meg. Ettől a maximumtól el lehet térni kivételes esetekben, például ún. "nehéz" (jellegénél fogva nem kasszasiker) vagy alacsony költségvetésű filmeknél. Nagyobb állami támogatásra ad lehetőséget az is, ha a film valamilyen "kis nyelven" készül.

A baj az, hogy az Európai Bizottság filozófiailag meglehetősen államitámogatás-ellenes versenyügyi főigazgatósága - amely a támogatások szabályszerűségét hivatott felügyelni - újabban az eddigieknél is szigorúbban vizsgálja az európai filmtörvényeket, amelyek relatíve sok pénzzel támogatják a filmes projekteket. A magyar filmtörvény kapcsán azon folyik a vita, hogy milyen esetekben jogosult az állam több mint 50 százalékkal beszállni egy filmbe.

Brüsszel sokallja az állami támogatást

Úgy tűnik, hogy a Bizottság még a saját maga által megszabott, 2001-es támogatási elvek esetében sem következetes: értesüléseink szerint nem fogadja el azt a magyar érvelést, hogy az ún. korlátozott nyelvi terület ("kis nyelv") egy film esetében elegendő a kedvezményes elbánáshoz. Sőt, Brüsszel most arra próbálja rávenni a minisztériumot, hogy szabjanak meg egy felső határt, amely fölött a filmek államitámogatás-tartalma nem lehet több 50 százaléknál. Ez a relatíve bőkezű (gyakran 80-100 százalékos) magyar támogatási rendszert fenyegeti.

Mindez a bizonytalanság jórészt abból származik, hogy az uniós elveket tartalmazó 2001-es állásfoglalás csak egy ún. közlemény (angolul communication), amit a Bizottság maga készített, nem hagyták jóvá sem a tagállamok, sem az Európai Parlament. A közlemények nem jogszabályok, a Bizottság saját munkája számára tartalmaznak iránymutatásokat és önmagában nem köteleznek senkit - Brüsszelt sem. Kötelezőek viszont az általános állami támogatásra vonatkozó uniós szabályozások és kötelezőek a tárgyban hozott európai bizottsági döntések. Filmtámogatásra, mint olyanra, nincsen érvényes uniós szabályozás.

Filozófiai természetű

Zachar Balázs, az NKÖM főosztályvezetője, aki a kérdéssel foglalkozik, a vita részleteiről a jelenlegi fázisban nem kívánt nyilatkozni. Csak annyit mondott, hogy valóban leveleznek a Bizottsággal nem hivatalosan az ügyben, már vagy egy éve. Mint mondta, a brüsszeliek egyes érveiben van valami, de végeredményben filozófiai természetű a véleménykülönbség. "Nehéz úgy serkenteni az európai filmipart, hogy ennyire államitámogatás-ellenesek vagyunk, miközben tőkehiánytól szenved az európai filmszakma" - mondja.

Mivel az ügy nincs hivatalos eljárási szakaszban, az Európai Bizottság nem kommentálta a vizsgálódást.

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!