Hiller alapos gyomlálásra készül

Hiller István miniszter szerint nem időszerű a hosszabb távú stratégia, belátható időre, öt évre érdemes tervezni. Szerinte egy miniszter egyetlen ciklus alatt legfeljebb három nagyobb szabású ügyet menedzselhet, ha szerencsés - írja a Népszabadság.

Magánpénzek, közcélok

Hiller listáján az egyik alapvető kérdés a kultúra finanszírozása. A miniszter szerint hazai viszonyokra kell adaptálni a brit Art & Business rendszert, amely nem ismeri a kulturális költségvetést, az állam részt vesz a finanszírozási pénzek összegyűjtésében (a magánszférából és más forrásokból), majd az így kialakuló összeget egészíti ki.

Hiller ehhez hasonlóan összekapcsolná a művészetek állami és magánmecenálását, mert úgy véli, százmilliós, sőt, milliárdos többletforrást lehetne így szerezni. Ezt azonban csak a kortárs művészetek egyes területein tartja elképzelhetőnek, és ott is csak akkor, ha föloldják a jelenlegi jogszabályi korlátokat.

Vidékfejlesztési forrásokra számít

Az összevont oktatási és kulturális tárca költségvetése az elkövetkező években 600 milliárd forint körül lehet, ebből a kultúrára 100 milliárd juthat. Azokon a területeken, ahová magánforrást nem lehet mozgósítani, vidékfejlesztési uniós forrásokkal lehet kiegészíteni az állami támogatásokat. Hiller szerint ellenérzéseket szül majd, hogy össze akarja vonni a helyi teleházakat, az e-Magyarország-pontokat és a művelődési házakat.

A napilap híradása szerint a tárca vezetője bejelentette, azonnal hozzákezd a külföldi magyar intézetek igazgatóságának átszervezéséhez: a jelenlegi 42-vel szemben mindössze 10-en maradnak (akik a 82 külföldön dolgozót irányítják), de ők is átkerülnek a Balassi Intézethez. A tárca vezetője eltökélt abban, hogy átnézzék a háttérintézmények listáját is, amelyet alaposan "kigyomlálna". "Lesz ebből helyi kiabálás, de a fölösleges szervezeteken túl kell adni" - mondta.

A siker üzlet

A miniszter harmadik kiemelt programpontja, hogy a korábbi Monet-tárlat mintájára nagyszabású kiállítást tervez a magyar reneszánsz évében, 2008-ban. Pécs 2010-es Európa kulturális fővárosa-szereplését pedig azzal akarja segíteni, hogy miniszteri koordinátort jelöl ki.

Hiller szerint a filmtörvényhez hasonlóan színházi törvényre van szükség. Alapelvként szögezte le: az üzleti szempontból sikeres műfajok ne számítsanak állami támogatásra.