Mária
-6 °C
-2 °C

Vallásgyalázás és inkvizíció Magyarországon

2004.01.14. 11:20
Kapcsolódó cikkek (2)
A rózsaszín napszemüvegben röpködő Jézuskától a beszívott Megváltóig. Ismerkedjen meg halálosan megfenyegetett múzeumigazgatókkal, megvert pápakritikusokkal, bombariadóval, összetört műtárgyakkal. Tudja meg, Jézusra miért nem vonatkozik a művészi szabadság, és miért lepték el az álliberális férgek a nemzet testét. A vallásgyalázás tizennégy éves hazai története.
A rózsaszín napszemüvegben röpködő, majd erektált pénisszel a keresztfán végző Jézusról animációt készítő Matula magazin és a Tilos Rádió, ahol a keresztények kiirtását megemlítő műsorvezető dolgozott, nem az elsők, akiket vallásgyalázással vádoltak meg Magyarországon. Az inkvizíciós hevület végigkísérte a rendszerváltás utáni tizennégy évünket.

A jelenség önmagában nem szokatlan. Filmek, irodalmi művek és képzőművészeti alkotások ellen Európa más országaiban is hirdettek már keresztes háborút. A vallásos köntösben jelentkező megmozdulásokat a nyugati országoktól eltérően Magyarországon azonban többnyire nem egyházak hirdették meg, hanem jellemzően egy-egy politikai párt vagy szervezet.

Politikai hátteret sejtet még, hogy a felháborodás erőssége inkább a társadalmi légkörrel van összefüggésben, nem a kifogásolt mű vagy médium tabudöntő erejével. Miközben marginális jelenségek kaptak országos visszhangot, kritika nélkül maradt néhány, nemzetközi szinten felháborodást keltő esemény.

Vér, orgia, kereszténység

Minden idők legnagyobb hazai kulturális botránya Hermann Nitsch 1999-es, a Kiscelli múzeumbeli kiállításához köthető, ahol a művész Ausztriában rendezett, hatnapos orgia-misztérium színházának dokumentumait állította ki.

A vita hőfoka magát a művészt is meglepte, noha őt a római katolikus misét, a Dionüszosz-kultuszt és misztériumjátékokat ötvöző akciói miatt a hatvanas években háromszor le is tartóztatták. Munkáit a kilencvenes évekre azonban már nemzetközi elismertség övezte.

Jelenet Nitsch orgia-misztérium színházából
Jelenet Nitsch orgia-misztérium színházából
Nitsch orgia-misztérium színházának felkavaró kellékeit, az állati vérrel festett miseruhákat, a hússal körülrakott feszületeket, a videó- és fotódokumentációt is bemutató magyar kiállítást – ennek megfelelően – kezdetben érdektelenség övezte. A megnyitót követő tizenkét napban hatszázharmincan nézték meg a tárlatot.

Bár a kiállítás ellen elsőként a katolikus egyház emelt szót, széles nyilvánosságot a kulturális minisztérium egyházügyi helyettes államtitkára, Semjén Zsolt hozott neki. „Ez a kiállításnak nevezett valami, ami megítélésem szerint nem művészeti, hanem pszichiátriai kérdés, alapvetően sérti a vallásos emberek méltóságát, hiszen a legszentebb érzéseiben és hitében gyalázza meg a katolikus polgárokat. Mindez tehát nem művészeti, hanem emberi jogi kérdés, hiszen az úgynevezett művészeti szabadságnak is megvannak a korlátai” – vezette le a politikus, miért lenne logikus lépés a kiállítás bezárása.

A művészi szabadság ellen fellépett még Tarlós István, Óbuda polgármestere, és Soltész Miklós, Fidesz–MDF–MKDSZ-képviselő is. A református egyház a Legfőbb Ügyészség vizsgálatát kérte, Semjén pedig kilátásba helyezte a tárlat bezárását.

A népharag jeleként a Kiscelli Múzeumban ezalatt hatszor volt bombariadó, az igazgatót halálosan megfenyegették.

Az ügyben látszólag a művészi és szólásszabadság hívei nyertek, mivel a látogatószám a következő tíz napban a tízszeresére, 6334-re ugrott, a bezárásra pedig nem látott okot sem a múzeum vezetése, sem a Városháza.

A szellemi mozgástér valójában azonban szűkült: az ügyben egyetlen szakmai szervezet sem mert állást foglalni, a kultusztárca viszont nyomást gyakorolt a támogató Nemzeti Kulturális Alapra, hogy a jövőben a pályázatokat ne csak művészeti szempontból vizsgálják. Ráadásul egy felhevült látogató a zárónapon megrongálta az egyik műtárgyat, számolt be akkoriban megjelentetett összeállításában Boros Géza művészettörténész.

Divatos és pisis Krisztus

A nemzetközi gyakorlattól eltérően nem torkollott botrányba Andres Serrano amerikai fotóművész 2002-es kiállítása a MEO-ban, noha látható volt a nagy vihart kavart Piss Christ című alkotása is. A vizeletben úszó feszület helyett a kiállítás plakátja keltett felháborodást. Tarlós István, óbudai polgármester felszólalt meztelenül dohányzó, öreg hölgyet – egyébként egy magyar főiskolai modellt – ábrázoló plakát ellen, később kerületében le is szedette őket. Bár az ügyről széleskörű társadalmi vita alakult ki, az nem érintette a múzeum falain belül kiállítottakat.

Rheims nő Krisztusa
Rheims nő Krisztusa

Politikai szempontból teljesen visszhangtalan maradt Bettina Rheims és Serge Bramly INRI: Jézus 200-ben és utána című kiállítása, noha a vallásos ábrázolásokat a divatfotók stílusával ötvöző képek rendelkeztek a botrányhoz szükséges minden elemmel: Jézus mai környezetben, trendi ruhákban, rasztahajjal vagy éppen nőként tűnt fel, és nem vágott alkalomhoz illő, fájdalmas képet.

Míg Franciaországban a katolikus egyház és a szélsőjobboldali szervezetek is tüntettek a kiállítás ellen, nálunk csupán az Új ember című katolikus lap egy cikke helytelenítette a művészek megközelítését.

Összefogás a gondolkodó Jézus ellen

Ellentmondásosan alakult a Krisztus utolsó megkísértésének hazai bemutatója. Scorsese munkája már a forgatás alatt nemzetközi viták kereszttüzében állt, az Egyesült Államokban pedig csak rendőri biztosítás mellett mutathatták be. Szinte minden nyugat-európai ország egyháza tiltakozott a film ellen, aminek köszönhetően egyes mozikban egyáltalán nem, máshol csak cenzúrázva vetítették, Párizs egyik mozijában bombát is robbantottak.

A magyar premiert a kilencvenes évek elején szintén élénk sajtóvita előzte meg, a Hit Gyülekezete pedig tüntetéssel igyekezett megakadályozni a bemutatót, sikertelenül.

Scorsese: Jézus utolsó megkísértése
Scorsese: Jézus utolsó megkísértése
Ezek után meglepő, hogy évekkel később a politikai és egyházi tiltakozás képes volt kűzni a filmet a televízióból. Az RTL Klub 1997-ben műsorára tűzte a Jézust gondolkodó, vívódó személyként ábrázoló alkotást. A csatornának küldött levelében a vallásos emberek meggyőződésére hivatkozva szót emelt a vetítés ellen Paskai László bíboros, esztergom-budapesti érsek. Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar alelnöke a történelem meghamisításával vádolta a rendezőt.

Lukács László, a Magyar Katolikus Püspöki Kar Kommunikációs Irodájának igazgatója úgy vélte, Jézusra nem terjedhet ki az alkotói szabadság. Tiltakozott még a Magyarországi Református Egyház zsinata és a Magyarok Világszövetsége is.

Az RTL végül elállt a vetítéstől, a Népszava szerint azután, hogy kiszivárgott, az ORTT 160 millió forintos kötbérrel sújthatja a csatornát. A filmet azóta sem vetítették magyar televízióban.

A vicces és agresszív Jézus nem zavar

A reakciók tükrében ismét csak furcsa, hogy nem keltett felháborodást a köztévén vetített Monty Python Repülő Cirkusza című groteszk sorozat. A paródiák nem lépték túl az erre érzékenyek ingerküszöbét, noha a társulat előszeretettel választotta a kereszténységet tréfáik alapjául: egy püspök tehetségtelen James Bondként rohangál, vagy éppen az inkvizítorok tűnnek fel a gyengeelméjűség jelmezében.

A nemzetvédők és az egyházak nem tartották veszélyesnek a kereszténység születését és a vakhitet felvilágosult lendülettel és angol humorral kifigurázó Monty Python-filmet, a Brian életét sem, azt évekig zavartalanul és nagy sikerrel vetíthették a mozik.

Ének a kereszten - Monty Python: Brian élete
Ének a kereszten - Monty Python: Brian élete

Nem találtatott a lélekre ártalmasnak az HBO-n adott South Park sorozat káromkodó, verekedő, szuperlényekkel társalkodó, néha egyenesen buta Jézusa sem, aki egyébként az irakiakkal vívott csatában végül el is esik. Az egyik epizódból megismerhető volt maga isten is, „eredeti” – a sorozat egy értő kritikusa szerint patkányszerű – formájában.

Az átlagos filmek életét éli – a Shop Stop révén ismertté vált – Kevin Smith Dogma című, nálunk videón kiadott és szabadon kölcsönözhető munkája is. Pedig a történetben kiderül, hogy Jézus fekete, isten meg nőnemű.

Filmes témában betiltást legutóbb az Ámen című film plakátjára követelt a nép. A nácizmussal és a koncentrációs táborokkal elnéző XII. Pius pápa történetét feldolgozó alkotás 2002-es hirdetésén a Benetton-reklámok egykori dizájnere, Toscani egy keresztet és egy horogkeresztet dolgozott össze. A jobboldali sajtó, a katolikus egyházzal egyetértésben, elítélte a plakátot. Ennek köszönhetően a Pesti Est és a Mai Nap cenzúrázta magát: az előbbi a címoldaláról száműzte, utóbbi egyáltalán nem hozta le a kifogásolt reklámot.

Ne jöjjön el a te országod

Az irodalmi körök az 1991-es pápalátogatás idején ismerkedtek meg a vallási alapú cenzúra kifejezéssel. Eörsi István a Magyar Narancsba írt, a pápa abortuszellenes fellépéséről és magyarországi útjáról írt versével került a média középpontjába. „Hivatalos egyházi kritikára nem emlékszem, de az összes létező jobboldali lap komolyan támadott akkor” – elevenítette fel emlékeit a költő az Indexnek.

Eörsi elmondta, nem azt a mondatát kifogásolták, amely szerint a pápa látogatásától „költségesebb lesz a kondom, és kétségesebb az öröm”. A szitkok oka a pápa „polgári néven”, Wojtyla úrként történő megszólítása volt, amivel a költő a világi ügyekben – az abortuszról – nyilatkozó pápa inkompetenciájára utalt.

A tettlegességet azonban csak kilátásba helyezték Eörsinek, nem úgy, mint a szintén ekkor megjelent Anarchista Újság munkatársainál.

A pápák történelmével foglalkozó, egyházkritikus írásokat közlő, „Ne jöjjön el a te országod"”szalagcímmel árusított lap két terjesztőjét a rendőrök egy aluljáróból az őrszobára kísérték, „fejüket a falba verték”, újságjaikat elkobozták, számolt be az Indexnek az egyik volt szerkesztő. Közösség elleni izgatás vádjával eljárás is indult a radikális lap munkatársai ellen, de a vádat később ejtették.

Az istentagadás vétke 1996-ban még a parlamentben is szóba került. „Álliberális, undorító férgek és dögkeselyűk lepték el hazánk nemes testét” – fogalmazta meg Torgyán József érzékletesen, milyen érzelmeket váltott ki benne Petri György – egyébként 1981-ben írt – Apokrif című verse.

Torgyán felszólalásában azt kifogásolta, hogy Kossuth-díjat kaphat olyasvalaki, aki Mária és isten aktusáról írt költeményt.

Nehezen illik a képbe, hogy senki érzékenységét sem bántotta Gerhard Haderer Jesszus című, a német nyelvterületen heves vitákat kirobbantó, 2002-es karikatúrakötete, noha az egyenesen könnyűdrog-fogyasztónak állította be a zsidó származású vallásalapítót.

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!

Varázslatos Szicília

Baboci2006 felhasználónk jóvoltából vadonatúj fotók segítségével visszatérhetsz a nyárba!