KSH: egyre kevesebb pénz jut kultúrára

A felmérés szerint a költségvetés kulturális kiadásainak GDP-hez viszonyított aránya a tömegkommunikáció nélkül az 1990-es évek elején egy százalék, az évtized közepén 0,9 százalék, az utóbbi három évben pedig 0,7 százalék körül alakult. A kiadások legnagyobb része a közművelődési intézmények - könyvtárak, művelődési otthonok, múzeumok - fenntartását szolgálta. Mivel 1999-re az évtized elejéhez képest folyó áron több mint háromszorosára nőtt a ráfordítás, ezért az intézményeknek saját bevételeikkel és különféle támogatások megszerzésével kellett biztosítaniuk működésük anyagi fedezetét.

A művészeti intézményeket 1999-ben mintegy 22 milliárd forinttal támogatta a költségvetés, de működésük biztosításához elkerülhetetlen volt a belépőjegyek árának emelése. A színházakban egy-egy fizető látogatóra 1990-ben nem egészen 90 forint jutott, 1999-ben ennek összege elérte a 560 forintot. A mozik, amelyek állami támogatásban nem részesülnek, még jobban emelték a belépőjegyek árát.

A kulturális termékek - könyvek, újságok, folyóiratok - esetében, tekintettel arra, hogy itt még inkább érvényesültek a gazdaságosság szempontjai, az áremelkedés jóval nagyobb arányú volt. A könyvek árai több mint tízszeresükre nőttek, a tankönyvek áremelkedése ennek többszöröse. A könyveken belül ugyanezen átlagárak növekedése a szakmai és tudományos műveknél húszszoros, a kartonkötésű szépirodalomnál tizenháromszoros, a lektűrjellegű irodalomnál nyolcszoros. A sajtótermékek árai is több mint tízszeresükre nőttek a vizsgált időszakban, mind a napilapok, mind az egyéb lapok esetében. A KSH szerint mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy a kilencvenes években egyre inkább előtérbe kerültek az otthon igénybevehető kulturálódási lehetőségek, így a rádió, a parabolaantennás televízió és a videomagnó.

A szaktárca cáfol és pártpolitikát sejt

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) szerint téves pénzügyi következtetésen alapul a Központi Statisztikai Hivatalnak a napokban közzétett jelentése, hogy a magyar költségvetésből egyre kevesebb jut a kultúrára - derült ki a szaktárca csütörtöki közleményéből. A KSH jelentése annyiban torzít, hogy a GDP-hez méri a kiadásokat, holott e mutató szerencsére folyamatosan növekszik. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának költségvetési fejezetét tekintve egészen más képet lehet kapni a kulturális támogatásokról - állítja a minisztérium.

A szaktárca véleménye szerint a KSH jelentését "szocialista politikusok nyomban pártpolitikai célokra" kívánják felhasználni. Érdemes összehasonlítani az előző kormány időszakából és a polgári kormányzat ciklusából származó kulturális költségvetési végösszegeket: e szerint 1995 és 1998 között a kulturális kiadások mindösszesen 56,8 milliárd forintot tettek ki - fogalmaznak.

A tárca leszögezi: ugyanez az összeg 1999 és 2002 között 255,3 milliárd forint, tehát az inflációt bőven meghaladó, nagyságrendi növekedésről van szó. Az ismertetés alapján a társadalmi szervezetek támogatása 2 milliárdról 3,2 milliárd forintra emelkedett; a kulturális alapítványokra a korábbi négy költségvetési év 5,6 milliárdjával szemben 9,6 milliárdot fordítottak, az egyházak támogatása 6,3 milliárdról 58,1 milliárdra nőtt.

A közlemény kitér arra is, hogy a határon túli magyar színházak támogatása 120 millióról 300 millió forintra nőtt. A hazai kisebbségek kultúrájára az NKÖM 440 millió forintot költhetett, ami négyszerese annak az összegnek, amelyet az előző vezetés fordított e célra. Komoly forrásbővülést jelentett a millenniumi ünnepségekre szánt keretek beillesztése a költségvetésbe - mutatnak rá.