Tizenegy város pályázik a kulturális főváros címre

Az első pályázati forduló után - február végén, március elején - akár az összes várost továbbjuttathatják, ha megfelelő anyagot mutatnak be a magyar tagokból álló zsűrinek. A második forduló végén, 2005 őszén, hazai és külföldi tagokból álló bizottság hirdet győztest.

Az európai kulturális főváros címet 1985-ben Athénnak adományozták először. A díjat 2004-ig kevésbé átlátható kormányközi megállapodások részeként adományozták egy-egy városnak, jövőre azonban már rotációs rendszer alapján viseli a kulturális főváros címet az írországi Cork. A tíz új tagállamnak nem kell 2019-ig várnia, amíg a rotációs rendszer alapján rájuk kerülne sor. A litván Vilnius, Linzcel közösen, már 2009-től megkapja a kulturális főváros címet.

Budapest

Budapest beadta pályázat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához, jelentette be a főpolgármester sajtótájékoztatón hétfőn. Projektjüket az ENSZ 2005-2015 közötti programjával összhangban a "Víz és metropolisz" mottóval látták el.

A most még csak nagy vonalakban létező tervek szerint ideiglenes úszó szigetet építenének a Dunára, megépítenék az aquincumi Duna-hidat, a fővárosi tulajdonú gázgyári területen egy új Műszaki Múzeumot, illetve "science parkot" létesítenének. Újjászületne a kihasználatlan Várkert-bazár, a budai alsó rakpart 6 kilométeres szakaszán pedig tíz méter széles zöld sétányt alakítanának ki. A város déli részén a Közraktárak tömbjét újítanák fel, amely így koncert- és színháztermeknek, galériáknak, kávéházaknak adhatna helyet. A felsorolt nagyberuházások zöme már szerepel Budapest már elfogadott városfejlesztési koncepciójában.

Demszky Gábor elmondta, tisztában van vele, hogy kiváló kultúrájú vidéki városok is pályáznak a címre, szerinte azonban különféle okokból egyedül Budapesten lehetne kis befektetésből nagyot profitálni. Ezt részben infrastrukturális okokkal (autópálya, nemzetközi repülőtér) indokolta, részben azzal magyarázta, hogy a fővárosban van elég szálláshely, színház, mozi, kocertterem, és a szponzorként szóba jöhető cégek is Budapesthez kötődnek.

Debrecen

Európa első romamúzeumát nyitnák meg Debrecenben, amennyiben a város elnyeri az európai kulturális főváros címet, tudta meg az Index Gulyás Gábor pályázati koordinátortól. Az intézmény a kiállítások mellett egyfajta kutatóhely lenne. Új színházépületek mellett műcsarnok és modern művészetek múzeuma is gazdagítaná a várost.

Építészeti kuriózumnak szánnák a Kossuth téren felállítandó üveghegyet, amelynek magassága a Nagytemplomét is meghaladná. Debrecenben egy tízezer négyzetméteres központ is épülne. A beruházások egy része egyébként akkor is megvalósulna, ha a hajdúsági város nem nyerne a pályázaton.

Eger

Az érseki palota alatti pincerendszert hasznosítaná a város egy győztes pályázat esetén. A föld alatt mutatnák be a város történelmét, de egy garázst is a felszín alá vinnének, nyilatkozta az Indexnek Nagy Imre polgármester. A főiskola épülete alá a természettudományos jelenségek bemutatását, egyfajta - a polgármester szavaival - "csodák pincéjét" terveztek.

Kepes György, Amerikában élő magyar kinetikus festőművész hagyatékát új helyen, a belváros volt zsinagógájában helyeznék el.

Győr

Győrött a Magyar Tudományos Akadémia Rechnitzer János professzor által vezetett Nyugat-dunántúli Tudományos Intézete állította össze a pályázatot, melynek középpontjában a technika, a kultúra és a környezet mint a jövő harmóniája áll. Elsősorban nem a történelmi múlt, hanem a jövő üzenetét fogalmazták meg. A pályázati anyagnak egyébként nem minden részét szánták a nyilvánosságnak, mert, ahogy Balogh József polgármester fogalmazott, nem szeretnék, ha "ellopnák" annak egyes elemeit.

Kaposvár

Szabadság-Európa-Kaposvár. Ez a címe annak a hatvan plusz négyszáz oldalas anyagnak, amely a somogyi megyeszékhely pályázati anyagát tartalmazza. A szabadságmúzeumban az európai népek és a magyar szabadságharcok történetét mutatnák be. A régi kaposvári vár környékén épülne egy Európa-vár, ahol különböző kulturális rendezvényeket tartanának, kiállításokat szerveznének.

Tervezik egy koncertterem kialakítását a belvárosban, a Kaposvár melletti Deseda-tónál pedig természetvédelmi bemutatóhely kialakítását.

Kecskemét

A pályázat elkészítésébe a polgármesteri hivatal pályázatkészítő csoportján kívül a város kulturális intézményeinek szakemberei és a művészeti ágak képviselői is bekapcsolódtak.

Miskolc

"Miért Miskolc?" lett a jelmondata a borsodi megyeszékhely pályázatának. Több mint kétszáz szakember dolgozott a csaknem 20 kilósra hízott pályázati anyagon, amely két részben mutatja be a város és a régió értékeit, a megyeszékhely mintegy hetvenezer éves történelmét. A pályázatot csütörtökön mutatják be.

Pécs

Pécs százoldalas pályázata azokat a kulturális, továbbá a történelmi múlttal, a helyi infrastruktúrával kapcsolatos információkat foglalja magában, amelyekkel bizonyítható: a város megfelelő adottságokkal rendelkezik a rendezvénysorozat lebonyolításához.

Sopron

A soproni pályázat elsősorban a város közelében, a jelenleg Ausztriához tartozó Doborjánon született zeneszerző, Liszt Ferenc kultuszára építette programjait, kulturális fejlesztéseit. Sopron emellett meg szeretné mutatni a Fertő-táj világörökségének természeti és épített értékeit is Európának. A pályázat másik alappillére az uniós csatlakozás jegyében az, hogy 1989-ben, a sopronpusztai páneurópai piknik során több száz kelet-német állampolgár juthatott át Nyugat-Európába.

Székesfehérvár

"A koronázó templomból nemzeti emlékhelyet létesítenénk" - nyilatkozta Szelle István közművelődési irodavezető a székesfehérvári tervekről. Felújítanák a Hiemer-házat, a belváros legnagyobb épületegyüttesét, és főleg kulturális célokra hasznosítanák.

Veszprém

A veszprémi önkormányzat elsősorban a város történelmi tradícióira épített, különös tekintettel a "királynék városa" rangra. Veszprémben szeretné megszervezni egyebek között az európai királynék találkozóját. Elmondása szerint olyan kulturális seregszemléket is kívánnak majd tartani, amelyeken egy-egy műfaj, művészeti ág "királyi női", azaz legkiválóbb művésznői lépnek fel.