Vilma
-8 °C
3 °C

Népirtástan leendő tanároknak

2005.09.13. 17:26
Hogyan reagáljon a tanár, ha diákja váratlanul olyasmivel áll elő, hogy a holokauszt nem is létezett? Az Interkulturális Központ a frappáns és szakszerű válaszokért.

Holokauszt-programot indít leendő tanárok számára az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán működő Interkulturális Központ, hogy az egyetemről kikerülő tanárokat felkészítse a téma oktatása során felmerülő problémákra. A program óráin a tanárok szembesülhetnek a holokausztról élő legelterjedtebb téveszmékkel is, és megtanulják azt is, hogyan reagáljanak, ha az egyik diák azt állítja, hogy a holokauszt nem is létezett.

"Ahogy az igazságos Mátyás király, a Gárdonyi Géza romantikától csepegő tollából megszületett hamis Török Bálint kép, vagy éppen a leárulózott Görgei Artúr 1849-es szerepének szándékos kiforgatása még mindig velünk élő történelmi mítoszok, úgy a holokauszttal kapcsolatban is sok tudatos vagy véletlen félreértés, legenda forog közszájon. Elég, ha csak az olyan sommás kijelentésekre gondolunk, mint hogy a "holokausztért nem mi, hanem csak Eichmannék, és általában a németek a felelősek, hiszen a deportálásokat ők intézték" vagy akár hogy "minden magyar antiszemita volt és mi voltunk Hitler utolsó csatlósai" - állítja Vági Zoltán történész, az ősztől induló program egyik tanára, aki szerint Magyarországon sokan relativizálni akarják a holokausztot.

Nem a milliók miatt

"Egy jó oktatónak meg kell tudni értetni diákjaival, hogy a zsidók huszadik század közepén végrehajtott kiirtása nem azért különbözik genocídiumoktól, mert zsidókkal történt, és nem is az áldozatok magas, 5-6 milliós száma miatt" - teszi hozzá Vági.

Jelenlegi tudásunk alapján ugyanis a történelemben még soha nem fordult elő, hogy egy modern állam kormányzata az utolsó szálig, kivétel nélkül halálra ítélte saját állampolgárainak egy teljesen ártatlan, vallási-faji-etnikai alapon megkülönböztethető csoportját. Vági szerint a náci holokauszt azért is példátlan, mert kitervelői és lebonyolítói nem elégedtek meg a hazai német zsidók megsemmisítésével. Éppen ellenkezőleg, kontinentális-globális népirtásra törekedve, a megszállt és szövetséges országok tucatjaiban élő zsidókat is meg akarták ölni.

"A horogkeresztesek Rommel észak-afrikai hadjárata során éppúgy deportáltak, mint ahogy megtervezték a soha kezükre nem kerülő Nagy-Britanniában élő zsidók kiirtását is. Ezzel szemben a törökök nem törődtek a más országokban élő örményekkel, az amerikai lovasság sem akarta megölni valamennyi apacs indiánt, és még Arkan szerb zsoldosai sem akarták lemészárolni a világban szétszóródott horvátokat, bosnyákokat. A nácik azonban valamennyi zsidónak, a csecsemőktől az aggastyánig, a szép nőktől az idős asszonyokig, a koldustól a bankárig, a galíciai ortodox rabbitól a kikeresztelkedett amszterdami orvosig ugyanazt a sorsot szánták: a halált. Ettől a többi tömeggyilkosság egyáltalán nem kevésbé fontos, de a náci népirtástól mégis sok szempontból különböznek" - világít rá a holokauszt történelmi jelentőségére Vági Zoltán, aki szerint a holokauszt-tagadás Magyarországon szerencsére csak legfeljebb néhány tucat ember hobbija, és ezekkel a légből kapott érvekkel nem is érdemes vitatkozni, ahogy az sem téma már jó ideje tudományos körökben, hogy tényleg lapos-e a Föld.

Vági szerint, ha egy diák mégis ilyesmivel áll elő egy órán, türelmesnek, szakszerűnek és egy bizonyos határig toleránsnak kell lennie, és persze mindvégig meg kell őriznie a hidegvérét.

A demokratikus értékek

A program kurzusai a téveszmék cáfolatai mellett megpróbálják tényszerűen, felesleges moralizálástól mentesen bemutatni, elemezni a holokausztot és fontosabb társtémáit.

"Nagyon sok elkötelezett tanár tartja fontosnak ezt a témát, azonban a tragédia nagysága sokszor elbizonytalanítja őket, nem tudják, hogyan és mit adjanak át a diákoknak. Mivel sok évtizedig semmit nem tanultak és tanítottak erről a témáról, nagyon sok segítségre van szükségük módszertani kérdésekben, és gyakran nem ismerik a tényeket sem" - állítja Kovács Mónika, a program vezetője, aki szerint a demokratikus társadalom jövője szempontjából nehezen lehetne megnevezni annál fontosabb célt, minthogy megértsük és megtanítsuk a 20. század legnagyobb tragédiáinak okait és következményeit.

Kovács Mónika szerint nem elég a második világháború kapcsán foglalkozni a holokauszttal a középiskolákban, hiszen a népirtások tanulmányozása révén átadhatunk valamit a demokrácia és tolerancia értékeiből is.

A program éppen ezért nem csak a holokauszt történetét mutatja be, a tömeggyilkosok, bürokraták, zsidómentők és az áldozatok portréival, a gettók és haláltáborok világával, az üldözöttek reakcióival is megismerteti a leendő tanárokat. A tervek szerint a sokatmondóan interdiszciplinárisnak nevezett képzés keretében neves hazai oktatók és kutatók tartják a kurzusokat. Ezeken éppúgy lesz szó egyéb tömeggyilkosságokról, így a Gulágról vagy az örmény népirtásról, mint a holokauszt hazai és nemzetközi irodalmi feldolgozásairól, a témával foglalkozó, filmekről, valamint az antiszemitizmus és egyéb társadalmi konfliktusok pszichológiai és szociológiai vonatkozásairól.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.