Piroska
-10 °C
1 °C

Népirtástan leendő tanároknak

2005.09.13. 17:26
Hogyan reagáljon a tanár, ha diákja váratlanul olyasmivel áll elő, hogy a holokauszt nem is létezett? Az Interkulturális Központ a frappáns és szakszerű válaszokért.

Holokauszt-programot indít leendő tanárok számára az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán működő Interkulturális Központ, hogy az egyetemről kikerülő tanárokat felkészítse a téma oktatása során felmerülő problémákra. A program óráin a tanárok szembesülhetnek a holokausztról élő legelterjedtebb téveszmékkel is, és megtanulják azt is, hogyan reagáljanak, ha az egyik diák azt állítja, hogy a holokauszt nem is létezett.

"Ahogy az igazságos Mátyás király, a Gárdonyi Géza romantikától csepegő tollából megszületett hamis Török Bálint kép, vagy éppen a leárulózott Görgei Artúr 1849-es szerepének szándékos kiforgatása még mindig velünk élő történelmi mítoszok, úgy a holokauszttal kapcsolatban is sok tudatos vagy véletlen félreértés, legenda forog közszájon. Elég, ha csak az olyan sommás kijelentésekre gondolunk, mint hogy a "holokausztért nem mi, hanem csak Eichmannék, és általában a németek a felelősek, hiszen a deportálásokat ők intézték" vagy akár hogy "minden magyar antiszemita volt és mi voltunk Hitler utolsó csatlósai" - állítja Vági Zoltán történész, az ősztől induló program egyik tanára, aki szerint Magyarországon sokan relativizálni akarják a holokausztot.

Nem a milliók miatt

"Egy jó oktatónak meg kell tudni értetni diákjaival, hogy a zsidók huszadik század közepén végrehajtott kiirtása nem azért különbözik genocídiumoktól, mert zsidókkal történt, és nem is az áldozatok magas, 5-6 milliós száma miatt" - teszi hozzá Vági.

Jelenlegi tudásunk alapján ugyanis a történelemben még soha nem fordult elő, hogy egy modern állam kormányzata az utolsó szálig, kivétel nélkül halálra ítélte saját állampolgárainak egy teljesen ártatlan, vallási-faji-etnikai alapon megkülönböztethető csoportját. Vági szerint a náci holokauszt azért is példátlan, mert kitervelői és lebonyolítói nem elégedtek meg a hazai német zsidók megsemmisítésével. Éppen ellenkezőleg, kontinentális-globális népirtásra törekedve, a megszállt és szövetséges országok tucatjaiban élő zsidókat is meg akarták ölni.

"A horogkeresztesek Rommel észak-afrikai hadjárata során éppúgy deportáltak, mint ahogy megtervezték a soha kezükre nem kerülő Nagy-Britanniában élő zsidók kiirtását is. Ezzel szemben a törökök nem törődtek a más országokban élő örményekkel, az amerikai lovasság sem akarta megölni valamennyi apacs indiánt, és még Arkan szerb zsoldosai sem akarták lemészárolni a világban szétszóródott horvátokat, bosnyákokat. A nácik azonban valamennyi zsidónak, a csecsemőktől az aggastyánig, a szép nőktől az idős asszonyokig, a koldustól a bankárig, a galíciai ortodox rabbitól a kikeresztelkedett amszterdami orvosig ugyanazt a sorsot szánták: a halált. Ettől a többi tömeggyilkosság egyáltalán nem kevésbé fontos, de a náci népirtástól mégis sok szempontból különböznek" - világít rá a holokauszt történelmi jelentőségére Vági Zoltán, aki szerint a holokauszt-tagadás Magyarországon szerencsére csak legfeljebb néhány tucat ember hobbija, és ezekkel a légből kapott érvekkel nem is érdemes vitatkozni, ahogy az sem téma már jó ideje tudományos körökben, hogy tényleg lapos-e a Föld.

Vági szerint, ha egy diák mégis ilyesmivel áll elő egy órán, türelmesnek, szakszerűnek és egy bizonyos határig toleránsnak kell lennie, és persze mindvégig meg kell őriznie a hidegvérét.

A demokratikus értékek

A program kurzusai a téveszmék cáfolatai mellett megpróbálják tényszerűen, felesleges moralizálástól mentesen bemutatni, elemezni a holokausztot és fontosabb társtémáit.

"Nagyon sok elkötelezett tanár tartja fontosnak ezt a témát, azonban a tragédia nagysága sokszor elbizonytalanítja őket, nem tudják, hogyan és mit adjanak át a diákoknak. Mivel sok évtizedig semmit nem tanultak és tanítottak erről a témáról, nagyon sok segítségre van szükségük módszertani kérdésekben, és gyakran nem ismerik a tényeket sem" - állítja Kovács Mónika, a program vezetője, aki szerint a demokratikus társadalom jövője szempontjából nehezen lehetne megnevezni annál fontosabb célt, minthogy megértsük és megtanítsuk a 20. század legnagyobb tragédiáinak okait és következményeit.

Kovács Mónika szerint nem elég a második világháború kapcsán foglalkozni a holokauszttal a középiskolákban, hiszen a népirtások tanulmányozása révén átadhatunk valamit a demokrácia és tolerancia értékeiből is.

A program éppen ezért nem csak a holokauszt történetét mutatja be, a tömeggyilkosok, bürokraták, zsidómentők és az áldozatok portréival, a gettók és haláltáborok világával, az üldözöttek reakcióival is megismerteti a leendő tanárokat. A tervek szerint a sokatmondóan interdiszciplinárisnak nevezett képzés keretében neves hazai oktatók és kutatók tartják a kurzusokat. Ezeken éppúgy lesz szó egyéb tömeggyilkosságokról, így a Gulágról vagy az örmény népirtásról, mint a holokauszt hazai és nemzetközi irodalmi feldolgozásairól, a témával foglalkozó, filmekről, valamint az antiszemitizmus és egyéb társadalmi konfliktusok pszichológiai és szociológiai vonatkozásairól.

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!

Európai körutazások

Izlandi csillagtúra, Skócia felfedezése, a csodás Szicília, és a bajor kastélyok világa.