Ambrus
-7 °C
3 °C

Ejtették a vádat Orhan Pamuk író ellen

2006.02.20. 14:14
Egy eljárásbeli kiskaput kihasználva az EU-csatlakozás előtt álló Törökország kifarolt a nemzetközileg figyelt perből. A világszerte ismert író megmenekült a börtöntől, de számos társát még elítélhetik a török nemzet megsértése miatt. Pamukot azért fogták perbe, mert az állította, hogy Törökország szisztematikusan gyilkolt le harmincezer kurdot és egymillió örményt.

Orhan Pamuk nemzetközi visszhangra talált perét február 7-én tartották volna meg a török bíróság előtt, erre azonban végül nem került sor. A tárgyalás előtt az Európai Unió nyilvánvalóvá tette, ez egy teszt lesz arra, hogy a törökországi demokrácia mennyire érett a csatlakozásra.

Két törvény között

Ki az az Orhan Pamuk?
#alt#
Pamuk átveszi a díjat
Forrás: EPA
A Hó, A fehér kastély, a Fekete könyv szerzője kiemelkedő, egyben vitatott kortárs török író. Szorgalmazza Törökország európai uniós tagságát, másrészt sürgeti, hogy hazájában tartsák tiszteletben a véleményszabadságot és az emberi jogokat. Az írót szellemi közvetítőnek tartják Európa és az iszlám világ között. Joachim Sartorius költő és műfordító, Pamuk életművének méltatója azt mondta róla, hogy nem a politikusok, a katonák és a történészek, hanem "csak az író" képes közelebb hozni az európaiakhoz Törökországot. Pamuk számtalan nemzetközi elismerést kapott, legutóbb októberben a frankfurti könyvvásár zárónapján a német könyvkiadók és -kereskedők Békedíját kapta meg.

Orhan Pamukot egy 2005. februárjában adott interjúja miatt állították volna bíróság elé, mert a Tages Anzeiger svájci lapnak nyilatkozva említést tett a Törökországban meggyilkolt örményekről és kurdokról, mondván: "Harmincezer kurdot és egymillió örményt öltek meg ezeken a területeken, s senki nem mer erről említést tenni rajtam kívül". Mivel a török kormányzat soha nem ismerte el hivatalosan, hogy genocídium történt volna, Pamuk darázsfészekbe nyúlt.

Tavaly december 16-án a büntetőbíróság azért napolta el Pamuk perét, mert nem volt világos, hogy perbe fogható-e a büntető törvénykönyv korábbi, azóta megváltoztatott 159. szakasza alapján, amely akkor volt érvényben, amikor Pamuk ezt a kijelentést a svájci lapnak megtette, vagy pedig az új törvénykönyv 301-es szakaszát kell-e alkalmazni, mely néhány hónappal korában lépett életbe, minthogy a kerületi főügyész perbe fogta volna Pamukot 2005. szeptemberében.

A korábbi szakasz szerint az ilyen eljárás megindításához és végigviteléhez az igazságügy miniszter beleegyezése szükséges, míg az új törvénykönyvből ezt a közigazgatási befolyásoló tényezőt kiiktatták. A bíróság iránymutatást kért, a minisztérium pedig most úgy döntött, hogy egy ilyen eljárás lefolytatásához nem adja jóváhagyását, így a Pamuk elleni vádat elejtették, s az eljárást megszüntették.

Can V. Yegisnu a Times oldalain elemzésben világítja meg Pamuk ügyének részleteit és összefüggéseit a törökországi politikai helyzettel. A szerző szerint a török kormányzat e jogtechnikai csavarral pürroszi győzelmet aratott, mert nyitva hagyta a nacionalista köztisztviselők és szimpatizánsaik előtt a lehetőséget arra, hogy tiltakozzanak a növekvő uniós befolyás ellen. Yegisnu szerint az egyetlen valóban helyes megoldás az lett volna, ha végigcsinálják Pamuk tárgyalását, s a tárgyaláson mentik fel a vádak alól.

Ötvenen még ítéletre várnak

Az új törvénykönyvben 301-es szakaszként szereplő szöveg négy bekezdése túl tágan fogalmaz, nem elég precíz, így a továbbiakban is nyitva hagyja az utat a tárgyalótermi értelmezés, a bírói jogértelmezés előtt. A 301-es szakasz első bekezdésében szerepel "a török nép nyilvános rossz hírbe hozása, a törökség becsületének megsértése", melynek alapján Pamuk ellen vádat emeltek, ugyanakkor a negyedik bekezdésben szerepel egy kitétel, hogy a kritikát megfogalmazó vélemény kifejtése nem vonhat maga után büntetőeljárást.

A legfőbb gond a jogi csűrés-csavarás útján felmentett Pamuk esetével az, hogy jelenleg további ötven író, újságíró és kiadó ellen folyik büntetőeljárás ugyanezen szakasz alapján, akikre nézve Pamuk esetének semmilyen kihatása nincsen, s ha a nemzetközi médiafigyelem elül, esetükben éppen úgy hozhatnak felmentő, mint elmarasztaló ítéletet is. A Times elemzője szerint a jogállamiság keretei között meghozott felmentő ítélet lehetne biztosíték arra, hogy Törökország valóban tiszteletben tartja az általa is aláírt nemzetközi egyezményekbe foglalt és az unió egyik alapértékének tekintett szólás- és sajtószabadságot.

A legutóbbi hírek szerint azonban Pamuké nem lesz egyszeri eset: egy török újságíró, Hrant Dink ellen hasonló okok miatt indított eljárásban is felmentő ítéletet hozott a török bíróság. Ugyanakkor a többi, jelenleg azonos paragrafus megsértése miatt vád alá helyezett író és újságíró perei még lezáratlanok. A 301-es szakasz alapján megkezdett tárgyalásokat továbbra is éles nemzetközi figyelem kíséri.