Örkényék leszedették az egyperceseket

Levélben szólította fel Örkény István egyik örököse Kökény Anitát, aki személyes honlapján elérhetővé tette az Örkény-egyperceseket, hogy távolítsa el az oldalról a műveket:

Nincs többé Örkény ezen a lapon, mert az alábbi levelet kaptam:

Tisztelt Kökeny Anita, mint Örkeny István egyik kizárólagos jogutódja meglepetéssel vettem észre, hogy az Ön által jegyzett kokeny.tripod.com honlapon számtalan egyperces novella teljes szövege jelenik meg. Gondolom, hogy mint internethasznaló es honlaptulajdonos tisztában van a szerzői jogvedelem törvényi szabályozásaval, és azzal is, hogy weblapja törvénytelen, és ezáltal bűncselekményt követett el. Kérem Önt, Önoket, hogy ennek megfelelően vegyék le honlapjukról az említett művek szövegeit. köszönettel Örkény Antal

Tehát azonnal iszkiri a könyvesboltba, ha szeretnétek olvasni. Vagy a könyvtárba...

Alapvető udvariasság

Az Örkény-hagyaték gondozói egyébként alapvetően megengedően állnak az internetes közléshez, de hangsúlyozzák, hogy csak részletek megjelentetéséhez járulnak hozzá. "Nincs semmi akadálya annak, hogy Örkény-írásokat helyezzen el valaki a honlapján, de azt szeretnénk, hogy ha valaki részleteket kíván közölni Örkény István műveiből, például néhány egypercest, kisebb szakaszokat kisregényeiből vagy cikkeiből, akkor előtte telefonon vagy írásban kérje ki a jogtulajdonosok engedélyét" - mondta a művek jogait kezelő Radnóti Zsuzsa dramaturg, Örkény István özvegye.

"Jó lenne, ha ez az alapvető jogi udvariasság ugyanolyan bevett szokás lenne, mint ahogy a kiadók vagy színházak is megkérik a jogokat, ha meg akarnak jelentetni vagy elő szeretnének adni egy-egy művet." Radnóti Zsuzsa elmondta, hogy a Kökény Anita-féle oldalon kívül csak a Magyar Elektronikus Könyvtárat keresték meg, melynek gyűjteményében szerepel a Tóték kisregényváltozata, de velük már sikerült megegyezni.

Mi mindent kell tudni

Kökény Anita, az oldal fenntartója ennek ellenére nem fontolgatja, hogy visszateszi az egypercesgyűjtemény részleteit. "Biztos én is hibás vagyok, utána kellett volna járnom a jogi dolgoknak, de eszembe sem jutott" - mondta. "Nem haszonszerzés céljából tettem fel az írásokat, úgy gondolom, az irodalom azért irodalom, hogy terjedjen. Véleményem szerint az interneten megjelent írások nem vonják el a könyvek vásárlásától az embereket, hanem éppen ellenkezőleg, arra ösztönzik őket. Olvasni a monitort bámulva is lehet, de inkább egy igazi könyv társaságában élmény. És lehet, hogy valaki pont azért akarja ezt, mert látott pár művet a neten, ami után kíváncsi lett az egészre. Vagy ha mégsem veszi meg a könyvet, akkor sem lesznek szegényebbek a jogutódok, mert az az olvasó egyébként sem vette volna meg soha, viszont a netező gazdagabb lenne így is pár gondolattal."

"Részemről nem volt semmi rosszindulat, de a felszólító levél hangneméből úgy éreztem, hogy részükről volt, ezért nem gondoltam arra, hogy egyezkedjek. Tiszteletben tartottam a kérést, és levettem az egészet." Kökény Anita elmondta, hogy ellenpélda is akad: az oldalon szerepel Bálint Ágnes Mazsola című meséje is, ami miatt szintén megkeresték, de a közlést nem kifogásolták, csak azt kérték, hogy linkelje az írónő oldalát.

József Attila eltűnt

Idén a költészet napja és egyben József Attila századik születésnapja környékén hasonló helyzet állt elő: éppen József Attila verseit távolíttatta el az internetről, a Magyar Elektronikus Könyvtár állományából a költő örököse, Makai Ádám. Ebben az esetben, a mostanival ellentétben, az örökös hajthatatlannak bizonyult, így a Széchényi Könyvtár által fenntartott MEK-ben jelenleg egyetlen József Attila-mű sem olvasható.