Nem a kulturális tárca szervezi át a kulturális életet

A Széchényi könyvtár összeolvad két szakkönyvtárral, tizenkét múzeum egy ernyőszervezet közvetítésével együtt takarít és szállítmányoz majd, az állam szorosra fonja kapcsolatait a Nemzeti Színházzal, miközben a Műcsarnok önálló gazdasági társaságként nagy szabadságot kap.

Schneider Márta kulturális szakállamtitkár csütörtöki sajtótájékoztatóján hivatalosan is megerősítette mindazt, amiről az Index két hete számolt be egy birtokába került dokumentum alapján. Azaz, hogy a kulturális tárca a kormány racionalizálási programjának keretében átszervezi a hazai kulturális intézmények rendszerét. A cikkünk megjelenése óta eltelt időben egyetlen új döntés született, a tervek levezénylésére kineveztek egy miniszteri biztost, Farkas Katalint.

Feladatmegosztás vs. önállósodás

Schneider Márta a sajtónak ismertette a cikkünkben már publikált célokat. Költségvetési szervvé alakítják a Nemzeti Színház Rt.-t és a Nemzeti Filharmónia kht.-t.

A Magyar Történelmi filmalapítvány a Magyar Mozgókép Közalapítvány része lesz. A Széchényi könyvtárba olvasztják az Országos Idegennyelvű Könyvtárat és az Országos Pedagógiai Könyvtárat. Tizenkét múzeumot - köztük a Ludwig múzeumot, az Iparművészeti múzeumot, a Közlekedési múzeumot és a Néprajzi múzeumot - egy gesztor intézmény alá sorolva bírnának rá az együttműködésre.

Önállósodik viszont a Műcsarnok és a Honvéd együttes, a Budapesti Kamaraszínházat és a Játékszínt pedig átadják a helyi önkormányzatnak.

Mi az a gesztor?

Schneider Márta hangsúlyozta, hogy az átszervezések nem csak a kulturális minisztériumot, hanem minden tárcát érintik. A kormány célja, hogy átláthatóvá tegyék a kormányzati struktúrát, mert így "kapacitásokat takaríthatnak meg". A gesztor intézménynek nevezett szerveződés alá sorolt múzeumok például felosztják egymás közt a nem szakmai feladatokat, azaz az egyik múzeum intézi a takarítási munkákat, a másik pedig az anyagbeszerzést.

Az új kormányzati vízió jellemzésére a szakállamtitkár elmondta, eddig intézményeket támogatott az állam, mostantól a hangsúly a konkrét programok támogatásán lesz. Mindez azonban nem mehet a szakmai munka rovására.

Mivel az átszervezésekről már hetekkel ezelőtt döntött a kormány, úgy tűnik, a tárcának nincs szabad keze az alapvető irányok kijelölésében. De vajon ebben, a nem kulturális szakemberek által kidolgozott rendszerben hogyan biztosítható a szakmai munka? - firtatta a sajtó.

Schneider Márta elismerte, hogy ez a kormányhatározat nélkülük készült el, de minisztérium már két éve foglalkozik a kérdéssel, mondta, és tapasztalataik így megjelennek a döntésekben is.

A sajtótájékoztatón nem derült ki, hogy mennyit szeretne nyerni az állam a bejelentett intézkedésekkel. A kormány az ágazatokra bízza a megtakarítás mértékét, ismertette a tervet Schneider.

Mivel néhány, eddig független intézmény ismét költségvetési szervvé válik, a tárca javasolni fogja a közalkalmazotti törvény módosítását, hogy a munkát ne bénítsák meg a rugalmatlan munkavállalói rendszer felé terelő törvények.

A szolgáltató állam vajon mi?

"A szolgáltató állam mit jelent?" - tette fel a kérdést Farkas Katalin, a frissen kinevezett miniszteri biztos, mondván, ezt tartja majd szem előtt intézkedéseinél.

A biztos önértékelést és önvizsgálatot kért a vezetőktől, majd "a költő szavaival" azt mondta: "Gyönyörű képességünk a rend."

A Műcsarnok örül

"A piacorientáltság és a kortárs művészet bemutatása nem ellentétes fogalmak" - mondta a tárca sajtótájékoztatója után rendezett sajtóbeszélgetésen a Műcsarnok igazgatója. Petrányi szerint azonban nem szabad túlbecsülni a Műcsarnokban rejlő lehetőségeket. Érvként elmondta, hogy a kortárs kiállításoknál kiszámíthatatlan a siker, a közönség néha nem kíváncsi a piacon amúgy keresett művészekre. A kortárs művészet, éppen kortárs voltánál fogva nem a sztárkiállítások legjobb alapanyaga. Tudomása szerint a közelmúltban egyetlen nullszaldós kortárs kiállítást rendeztek, a MEO Serrano-kiállítását még 2000-ben.

A Műcsarnoknak, alapító okiratának megfelelően foglalkoznia kell a kortárs képzőművészet bemutatásával, emelte ki az igazgató. A progresszív és a sikeres pedig nem feltétlenül fedi egymást.

Sokáig nem lehet számítani a sztárkiállítás kiemelkedő bevételeire sem, vélte Petrányi, a történeti hiánykiállítások iránti érdeklődés idővel ugyanis mérséklődik.

Petrányi végezetül elmondta, önálló intézményként is meg szeretnék kapni a jelenleg érvényben lévő állami támogatást, mivel a bevételek (például amikor kiadják az épületet valamilyen rendezvényhez) évi 20-50 millió forintot hoznak, miközben a ház fenntartása és a fizetések évente 330 millió forintot visznek el. Pályázati pénzekhez sem juthatnak hozzá, ha nem tudnak felmutatni önrészt.