Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Pol cikkek
Június 30-án jár le Székhelyi József ötéves igazgatói mandátuma a szegedi színház élén. Eleinte úgy tűnt, maradhat a székében, mivel úgy nyilatkozott, szívesen marad, ha támogatják, és ehhez még Nagy Lászlót, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Park korábbi igazgatóját is megnyerte. A szegedi polgármester, a szocialista Botka László azonban úgy gondolta, hogy változásra lenne szükség az 1,2 milliárd forintos költségvetéssel dolgozó Szegedi Nemzeti Színház vezetői székében - ez az Opera és a Nemzeti után a harmadik legnagyobb színház Magyarországon - így pályázatot írtak ki a posztra. Az ideális jelölt a művészetszervezéshez- és menedzseléshez is ért, de művészeti teljesítmény is áll mögötte, mert egyszerre kell a prózai, a balett- és az operatagozatot irányítania.
Január 9-ig négyen adták be pályázatukat: Herczeg Tamás, a Szegedi Szabadtéri Játékok helyettes ügyvezetője, Korcsmáros György, volt győri színigazgató, Maczelka Noémi zongoraművész, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola ének-zene tanszékének vezetője és Gyüdi Sándor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgató-karmestere. Hivatalos döntés február 15-én lesz, de forrásaink úgy tudják, Gyüdi Sándornak kedvez a politika.
Botka László korábban a Délmagyarország című lapnak azt mondta, ugyan nem kérte fel Gyüdi Sándort, hogy pályázzon, de hozzátette: "Mindenesetre nagyot csalódnék, ha Gyüdi Sándor nem nyújtana be pályázatot". Botka lapunknak ehhez annyit fűzött hozzá, hogy ha másik pályázóról kérdezik, akkor azzal kapcsolatban is csak ezt mondta volna, majd hozzátette: "Elég vitatható, hogy mindenki elmondhatja a véleményét, csak a polgármester nem." Gyüdi a korábbi polgármesteri választáson nyíltan a fideszes jelöltet támogatta, tette hozzá Botka.
A polgármester hiába nyilatkozott többször úgy, hogy a politika nem szól bele a kulturális életbe, úgy tűnik, ezt a vállalását nem sikerült megtartania. Botka László a nyílt pályázatot átkódoltatta meghívásossá, és eleinte a képviselők is csak a személyzeti osztályon nézhették meg a pályázatokat, mígnem a színház.hu megszerezte és kitette oldalára.
Gyüdi Sándor a kiírás szerint egyébként nem is pályázhatna, mert összeférhetetlen a színház és a szimfonikus zenekar vezetése. Úgy tudjuk, a jogilag lehetetlen ügyet a tervek szerint úgy próbálják megoldani, hogy lemondatják egy nyilatkozatban Gyüdit a szimfonikus zenekar vezetéséről, majd egy-két hónap múlva a szimfonikusokat teljesen a színház alá vezénylik. Ezt Botka tagadta: "Nem tervezzük az intézmények összevonását." Korábban a színház zenekarát a szimfonikusokkal vonták össze.
A pályázat kiírása után a polgármester a pályázatok felett döntő szakmai bizottságba felkérte a volt MSZP-s képviselőt, Vass Lajost, aki 2006. június 19. óta vezette miniszteri biztosként a Magyar Állami Operaházat, aminek élére 2007-ben nevezték végül ki (ő 2006 októberében egyébként elbukott az önkormányzati választásokon, ahol az MSZP szolnoki polgármesterjelöltjeként indult). A Magyar Színházi Társaság elnöke, Csizmadia Tibor nem nagy meglepetésre egy szakmabelit javasolt, Novák Eszter prózai rendezőt. De Botkának ő nem kellett. "Elsőnek Csizmadiát kértem fel, de ő elutasított" - mondta Botka.
Az külön érdekes, hogy információink szerint Szeged városának fontos kulturális döntéseit a budapesti Operában hozzák majd meg, ráadásul a kulturális alpolgármester fogja kocsival a fővárosba fuvarozni a szakszervezeti és a közalkalmazotti vezetőt, mivel közben kiderült, hogy nekik is részt kell venniük a döntésben.
A színházban a korábban megszokottakhoz képest váratlanul társasági meghallgatást is tartottak, hogy minden pályázó előadhassa tervét. Ez jól hangzik, de a 400 fős társulatból csak százhuszan voltak jelen, köztük állítólag csak öt operaénekes és hét színész, meg néhány táncos, a többiek a varrodában, a díszletben vagy az irodában dolgoztak. A jelenlévők Gyüdi Sándor pályázatát választották meg titkos szavazáson.
Balázs Pétert is megválasztották
De nem csak Szegeden nem zajlik zökkenőmentesen a színigazgató-választás, a korábbi ügyeket a Színház.hu foglalta össze cikkében. A Pécsi Országos Színházi Találkozóra időzítette a bejelentést a szolnoki, fideszes vezetésű önkormányzat, hogy a szakmai érvek és tiltakozás ellenére Balázs Péter csak azért is igazgató lesz a Szigligeti Színházban. Veszprémben gyorsan elhasználódtak a direktorok az utóbbi években: 2005-ben Kolti Helga, tavaly júniusban pedig Rácz Attila távozott. Alig pár hete igazgatja a Petőfi Színházat a Bujtor István-Eperjes Károly-páros, akik több mint 70 millió forintos adósságot örököltek elődjüktől. Pályázatukat a közgyűlés elsöprő többséggel támogatta. Arról, hogy milyen (nem) lesz a veszprémi színház, szintén lehet fogalmunk a művészeti tanácsadó Eperjes nyilatkozatát olvasva: "Nincs helye a kísérletezgetéseknek, azt nem engedhetjük meg, hogy aberrált, természetellenes produkció jöjjön létre valakinek a lila ködjéből."
Tavalyi botrányok
2007 januárjában Sopronban a ciklusát még le nem töltött Szilágyi Tibort hirtelen Darvasi Ilona váltotta Huszti Péter művészeti tanácsadóval, és olyan rendezőkkel az oldalán, mint Eperjes Károly, Cseke Péter vagy Kerényi Imre. Szintén előre hozott váltás történt Győrben is, ahol a színház gazdálkodási hiányosságai miatt februárban felfüggesztették állásából Korcsmáros Györgyöt, majd rá két hónapra elbocsátották. A megbízott utód Forgács Péter lett.
Tavaly tavasszal Kaposváron Babarczy László közelgő leköszönése miatt pályázatot írt ki az önkormányzat, melyre a társulat jelöltje, Znamenák István és Korognai Károly, a Szegedről körábban dicstelen körülmények között távozott direktor pályázott. Znamenák a második fordulóban győzött, ám a közgyűlés jóvoltából ez csupán látszat: szokatlan módon kinevezése mindössze egy évre szól. Tavasszal újabb forduló várható itt is.
Debrecenben két nappal Znamenák megválasztása után jelentette be a fideszes alpolgármester, Halász János, hogy a színházat 2006 januárja óta irányító Csányi János távozik. Míg másutt ölre mennek a posztért, Debrecenben a 2007. január eleji határidőig csupán egyetlen pályázat érkezett, a helyi kritikus-publicista Balogh Tiboré. Az önkormányzat még januárban dönt a hogyan továbbról.
Városok, ahol még harcban állnak
Székesfehérváron egyelőre csak a jelöltek ismertek. A nyolc pályázó között ott a színházat jelenleg irányító Szurdi Miklós, Vasvári Csaba színművész, Vas-Zoltán Iván rendező, Kuna Károly színművész, Miklós Tibor dalszövegíró, valamint Márton András, Kárpáti Norbert színművész (az MTI értesülése szerint az utóbbi két jelölt nem járult hozzá pályamunkája nyilvános tárgyalásához) továbbá Csutka István színművész, rendező. Döntés a közgyűlés következő ülésén, február 14-én várható.
Bodolay Géza kecskeméti színházáról sok mindent lehet mondani. Például azt, hogy provokatív és közönségpukkasztó, de azt, hogy érdektelen vagy unalmas lenne, semmiképpen. Bodolay második igazgatói ciklusa ugyan csak 2008. július 31-én jár le, de a kecskeméti önkormányzat feltűnően korán, már tavaly februárban sietett bejelenteni, hogy az új pályázatot 2007 második felében kiírják, és döntenek is a félmilliárdos költségvetésű intézményt vivő új igazgató személyéről. A jóslat félig bevált, a pályázatot ugyan kiírták, ám a november 30-i közgyűlés mégsem tudott választani az öt jelölt közül.
A pályamunkák értékelésére meghívott szakmai bizottság tagjai közül Balázs Péter, az újdonsült szolnoki direktor és Nagy Viktor rendező egyhangúan Cseke Péter pályázatát támogatta. A bizottság harmadik tagjának felkért Pinczés István rendező írásban jelezte a közgyűlésnek, hogy külföldi elfoglaltsága miatt nem tud részt venni az elbírálásban. A közgyűlési jegyzőkönyvben olvasható levelében a rendező ugyanakkor tanácsokat ad a képviselőknek, így többek között kéri, hogy ne támogassanak olyan pályázót, akinek a dolgozata hemzseg a helyesírási hibáktól. Azt is megemlíti, hogy a legtöbb pályázat gazdasági és művészi szempontból egyaránt felkészületlen a Katona József Színház állapotát illetően - egyetlen kivételként Bodolay Géza dolgozatát említette. A közgyűlésen Szécsi Gábor SZDSZ-es politikus, a kulturális bizottság társelnöke szintén Bodolay és csapata mellett tette le a voksát, csakúgy, mint a véleményezésre jogosult Közalkalmazotti Tanács és a Színházi Dolgozók Szakszervezete.
Ilyen előzmények után Bodolay pályázata 13 igen, 1 nem szavazat és 17 tartózkodás mellett nem lehetett győztes. Tíz évvel ezelőtti megválasztásakor a jobb, most az ellenzékben ülő baloldal szavazott rá. A voksokat tekintve őt Éry-Kovács András rendező követte (5 szavazat), míg Miklós Tibor író-dalszövegíró, illetve a szakmai bizottság favoritja, Cseke Péter színész-rendező csupán egy-egy szavazatot kapott. Három héttel később, december 20-án a közgyűlés úgy döntött, új pályázatot ír ki, a színház alapító okiratának módosítása után immár nem igazgató-főrendezői, csak igazgatói tisztségre. Az új szakmai bizottság tagjai Trokán Péter színművész, Konrád Antal, a Színházi Dolgozók Szakszervezetének elnöke, valamint Nagy Viktor rendező.