Zárolhatják a Vasilescu-gyűjteményt

Miután édesapja júniusban az államnak adományozta a gyűjteményt, ifj. Vasilescu János beadvánnyal fordult a bírósághoz. Ez tételes felsorolásban tartalmazza azon festményeket, amelyeket szerinte bár a hagyaték részét képezik, édesapja az államnak adományozott. A listán szereplő hatvanhat festmény legtöbbje Ország Lilitől származik, de van közötte több alkotás Bálint Endrétől, Kondor Bélától és Viktor Vasarelytől is.

Az adományozónak nyilatkoznia kell

A beadvány kapcsán az első fokon ítélkező bíró nemrégiben felszólította id. Vasilescu Jánost, hogy nyilatkozzon arról: vajon helytálló-e fia állítása. Ennek kiderítéséhez fel kell sorolnia, hogy melyek azok a festmények, amelyek a gyűjteményért felelős Vasilescu Alapítvány listáján és a hagyatéki perben is szerepelnek. Amennyiben id. Vasilescu a felszólításban foglalt 30 napon belül ennek nem tesz eleget, a bíróság elfogadja fia állítását.

Természetesen id. Vasilescu János nyilatkozik a képekről - tájékoztatta az Indexet Bárándy Péter, a Vasilescu Alapítvány jogi képviselője. Az ügyvéd elmondta, hogy álláspontjuk szerint az államnak felajánlott gyűjteményt elsősorban azok a képek alkotják, amelyeket Ország Lili hagyott 1979-ben id. Vasilescu Jánosra.

Vasilescu egyszer már elajándékozta az örökséget?

Ország Lili: Attila utcai iskola (1955)

Az Index birtokában lévő levéltári dokumentumokból kiderül, hogy id. Vasilescu János szóbeli végrendelet alapján örökölte Ország Lili festőművésznő hagyatékát, ezzel egyidejűleg pedig - kilenc festmény kivételével, amelyet a festőnő családjának adott emlékül - felajánlotta azt az államnak. A Nemzeti Galéria később meg is kapta az említett örökség egy részét, a két Vasilescu közötti örökösödési perben tehát ezek a képek nem szerepelnek.

A több mint tíz évvel ezelőtti ajándékozást támasztja alá a Kritika című folyóirat 1989. szeptemberi száma is. Ebben egy id. Vasilescu Jánosról készített írás beszámol arról, hogy az Ország Lili hagyatékot megöröklő műgyűjtő "jogosan lehet büszke arra, hogy négyszáz alkotást ajánlhatott fel különböző gyűjteményeknek és múzeumoknak, melyek ma már a szombathelyi és a székesfehérvári képtár féltett kincsei".

Korábban nem tartották indokoltnak a zár alá helyezést

Amennyiben a lista alapján vagy annak hiányában beigazolódik, hogy id. Vasilescu mégis a közös tulajdont adományozta az államnak, a bíróság a hagyatéki per végéig várhatóan zár alá helyezi a jelenleg id. Vasilescu János lakásán található gyűjteményt - derül ki a Fővárosi Bíróság által kiadott dokumentumból. Az adományozó fia egyébként nem először kéri a fenti, biztonsági intézkedés elrendelését. A hagyatéki perben arra hivatkozva, hogy id. Vasilescu János több festményt is eladott és elajándékozott édesanyja halála óta, már kérte a gyűjtemény zár alá helyezését. Ezt a kérést a bíróság májusban jogerősen is elutasította. A Legfelsőbb Bíróság indoklásában többek között úgy fogalmazott: nem áll fenn olyan jellegű "veszélyhelyzet", amely objektíve lehetetlenné tenné ifj. Vasilescu követelését.

A hagyatéki per évekig húzódhat

Még nem tűzte ki a Legfelsőbb Bíróság (LB) az időpontját a Vasilescu-gyűjtemény hagyatéki eljárásának. Id. Vasilescu János a Fővárosi Bíróság számára kedvezőtlen, tavaly decemberi elsőfokú ítélete elleni fellebbezése áprilisban jutott el a LB-hez, a bíróság polgári peres gyakorlatának ismeretében pedig az ügyben körülbelül 2003 tavaszán születhet ítélet - tudta meg az Index az LB munkatársától.

Gyűjtemény nélkül maradhat a múzeum

Bálint Endre: Angyal (1954)

Az állam a gyűjteményt a millenniumi városrészben felállítani kívánt Modern Magyar Művészeti Múzeumban akarja elhelyezni, amelyet az előzetes tervek szerint 2002-ben adnának át. A kulturális tárca sajtóosztályán az Index érdeklődésére közölték, hogy ebben a kormányzati ciklusban még biztosan nem adják át az új intézményt, ám optimista becslések szerint erre 2002 végéig sor kerülhet. A múzeum koncepciójának kidolgozása, amelyet a Nemzeti Galéria egyik művészettörténész munkatársa végez, körülbelül őszre készül el, így a létesítmény anyagának egyetlen biztos pontja egyelőre a Vasilescu-gyűjtemény.

Az ügyben érintettek, így az adományozó jogi képviselője, a Vasilescu Alapítvány, és a kulturális tárca is magabiztosan nyilatkoznak a hagyatéki per kimenetelét illetően. A tárca sajtóosztálya az Indexszel korábban közölte, hogy az id. Vasilescu János által bemutatott dokumentumok alapján nem lehet kétséges, hogy a per másodfokon az adományozó számára kedvezően alakul majd.

Az örökös az állammal kerülhet szembe

A Fővárosi Bíróság a Vasilescu Alapítvány bejegyzését végző Legfelsőbb Bíróságot is tájékoztatta ifj. Vasilescu zárolási kérelméről. Az alapítvány létrejöttét nem, legfeljebb működését befolyásolhatja a zár alá helyezés - vélekedett Bárándy, aki azt is elárulta, amennyiben a Legfelsőbb Bíróság a hagyatéki ügyben hatályon kívül helyezi az id. Vasilescu számára hátrányos elsőfokú ítéletet, úgy ifjabb Vasilescu, az általa jogosnak vélt anyai örökségéért már egyfelől a Vasilescu Alapítvánnyal, másfelől a magyar állammal pereskedhet. Az alapítványt Bárándy tudomása szerint egyelőre nem jegyezte be a Legfelsőbb Bíróság.