Judit
3 °C
6 °C

Gibson steampunkban nyomul

2005.12.02. 09:45
A Galaktika magazin szerkesztősége az újság után most a Galaktika Fantasztikus Könyvek több mint harminc éves múltra visszatekintő sorozatát is felélesztette. A sorozat első része William Gibson és Bruce Sterling: A gépezet című regénye, melyet pénteken mutatnak be a Galaktika Klubban.

Az alternatív történelem régóta kedvelt játszótere a tudományos-fantasztikus irodalom művelőinek, és nem is csak nekik. Történészek már a 20. század elején szívesen gondoltak tovább párhuzamos forgatókönyveket, olyan megváltozott kiindulópontokból elágaztatva, mint, hogy mi lett volna, ha Napóleon nyer Waterloonál?

Kiberpunk és múltba fordulás

A sci-fi irodalom eszköztárába Murray Leinster emelte be az alternatív történelmet 1934-ben írt Oldalvást az időben című kisregényében. Később népszerűek lettek a második világháború fordított kimenetelére építkező párhuzamos világok, ezek legismertebbje talán Philip K. Dick Az Ember a Fellegvárban című regénye, amely egy németek és japánok által megszállt, kettészakadt Amerikában játszódik.

Anglia a témának egy egész alfaját szülte, ami a Viktória királynő uralkodásának idején végbement robbanásszerű iparosodás dimenzióit növeli tovább. Ezt az alkategóriát steampunknak nevezte el a tudományos-fantasztikum irodalomelmélete, a gőzgépekre épülő fejlett technikai társadalom képét mosva össze az 1980-as évek népszerű kiberpunkjának borongós világszemléletével, a nagytőkének kiszolgáltatott kisemberek többé-kevésbé reménytelen harcának ábrázolásával.

Gőzhajtású számítógép és lyukkártya

Adta magát az ötlet a kiberpunk két legnevesebb szerzőjének, William Gibsonnak és Bruce Sterlingnek, hogy kipróbálják magukat ebben a másfajta, mégis nagyon hasonló közegben is. Közös munkájuk eredményeként született meg A gépezet című regény.

A regény helyszíne 1855 szmogtól fojtogatott Londonja, innen manipulálják a szétforgácsolódott Észak-Amerika helyi politikai csatározásait, vezénylik a brit seregek diadalmas krími menetelését és építgetik a törékeny diplomáciai kapcsolatokat az újonnan megnyíló, egzotikus Japánnal.

Az angol főváros - és az egész birodalom - felemelkedését Lord Charles Babbage-nek köszönheti, aki gőzhajtású számítógépezeteivel forradalmasította a tudományokat, a hadviselést és a mindennapi életet. A brit hegemónia azonban veszélyben forog, és e veszély forrása egy kis doboznyi lyukkártya, aminek titkát senki nem ismeri.

A könyvet december 2-án 18 órakor a Millenáris „D”-épületében (Bp. II. Fény u. 20-22.) mutatja be a Galaktika magazin szerkesztősége. A belépés díjtalan, az érdeklődők a könyvet a helyszínen kedvezményesen vásárolhatják meg.