Egyik pillanatról a másikra történt: 2028-ban a Nap eltűnt az égről. Helyén egy vörös törpecsillag ontja rőt fényét a Föld világos oldalára, míg a halott és fagyott sötét oldal fölött sosem látott csillagképek ragyognak. Az Ugrásnak nevezett jelenség oka ismeretlen, az emberi civilizáció beleremeg a sokkba: a napos oldali országokat menekültek milliói árasztják el, a világgazdaság összeomlik, az emberiség a túlélésért küzd.
A pusztulásból azonban lassan új világ születik. Húsz év múlva a technikai fejlődés soha nem látott ütemre gyorsul, az élet friss és modern, a fiatal generációk számára a régi Föld már csak a legendákban létezik. Kerti Szófia, a genetikailag módosított budapesti lány és társai inkább a jövőbe tekintenek, ahol újabb fordulópont, a technológiai szingularitás várja az emberiséget. Egy esemény, ahol a fejlődés görbéje függőlegessé válik, amely mögé semmilyen előrejelzés nem láthat be, és ahol tudása az embert saját istenévé avathatja.
De vajon valóban független-e egymástól a 2028-as Ugrás és a technikai fejlődés szédítő felgyorsulása, vagy a kozmikus színfalak mögött egy végletekig precíz kísérlet zajlik, melynek alanya maga az emberiség?
Újdonság, hogy az egyes szám első személyű elbeszélő egy nő. Ez nem túl gyakori a sci-fiben, főleg mivel az író férfi. Kerti Szófia szemén keresztül lehetünk részesei a nagy ívű eseményeknek. A regényből lassan kibontakozik, hogy titokzatos Manipulátorok felelősek a Föld új naprendszerbe helyezéséért, az Ugrásért, sőt, számtalan új Földet hoztak létre, a regény végére az is kiderül, hogy miért.
Eközben a 2040-es évek Földje is elképesztő fejlettségi szintet produkál, az emberekhez maximálisan lojális mesterséges intelligenciáknak, a hagyományos emberképet meghaladó, akár test nélküli tudattá is válható embereknek (transzhumánoknak) és az anyagmanipulációnak köszönhetően, aminek keretében anyagbevitellel, gépek segítségével gyakorlatilag bármi előállítható.
Az erősen technikai cselekmény ugyanakkor rendkívül sodró lendületű, szórakoztató, olvastatja magát, és még szerelmi szál és személyes drámák is helyet kaptak benne. Különösen érdekes a jövőbeli, az Ugrásnak köszönhetően mediterrán éghajlatú Budapest leírása, pálmafákkal, és negyven fokos hőséggel.