Kínai égre kínai ufót!

A kínai irodalmat, évezredes hagyományai ellenére, alig ismerjük. Elenyészően kevés mű jelent meg eddig magyar fordításban, pedig Ázsiának ez az egyre inkább meghatározó nagyhatalma nem szűkölködik világszínvonalú szerzőkben sem.

A 21. század hajnalán, amikor Kína már az űrbe is kilépett, joggal tehetjük föl magunknak a kérdést: vajon hogyan képzelik el ők a jövőt? Milyen szerepet szánnak hazájuknak, kultúrájuknak a csillagok között – és a földi mindennapokban?

A Kína, a kultúrák bölcsője alcímű, 196 oldalas kötet 14 díjnyertes elbeszélést tartalmaz a legelismertebb kínai science-fiction íróktól, akik között található képzőművész, építész, csakúgy mint történész, vagy egyetemi irodalom professzor. Sőt, több nő is van közöttük.

Csao Jung-kuang A virág című társadalmi szatírája a mai divatőrületeket figurázza ki, az emberek új heppje ezúttal az, hogy virágokat ültetnek a fejükre, persze mindig egyre drágábbakat. Hszing Hö Zarándoklatában egy már-már kozmikus méretű összeesküvés egyik szereplőjével ismertet meg minket. Csiang Jün-seng Egy száznapos reformer története című írásában egy XIX. századi történelmi személy éled újjá egy különös go party erejéig.

Csen-Lang Macska-egér játékában az internet egyes részei élednek öntudatukra, míg Vu Jen Egéralátétében egy különös, élő egérpadról olvashatunk. Han Szung Céltalan utazás című novellájában egy űrhajós két utasa keresi útja és élete célját. Liu Ven-jan Egy nap fogságából megtudhatjuk mennyire kínzó lehet akár egy napot is börtönben tölteni, ha elég hosszú a nap.

Kun Peng Egy vén csavargó emlékei című írásában egy űrbéli hobó kalandjait ismerhetjük meg. Csen Vej-han Alkonyodik, s egy ember sincs, aki verset tudna írni című novellája a virtuális valóság veszélyeit mutatja be költői hangvételben. Jang Mej Levendula címet viselő írása egy különös „állatkertet” mutat be, mi emberek azonban ezúttal a rács másik oldalán vagyunk.

Csao Haj-hung Vedléséből egy egészen szürreális színészpáros pár napját ismerhetjük meg. Végül Lao Sö Macskaváros krónikája című klasszikus kínai utópiájából olvashatunk egy részletet, amely a marsi élőlényekkel ismerteti meg az olvasót.

Mindemellett néhány tanulmány is megtalálható a kötetben, melyek bepillantást engednek ebbe az egzotikus világba, ahol a rohamléptekkel fejlődő tudomány, technika és gazdaság együtt él a legősibb vallásokkal, s a szórakozásnak még politikai eszmék szabnak korlátokat.