Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Felszállt az Orion

2002.05.12. 00:48
Volt valaha egy folyóirat, a ma már történelmi időkben, amikor még nem okozott fulladásos nevetőgörcsöt az űrlény és az atommáglya szó - önök máris nyertek, ennyiből, ilyen fejléc alatt kitalálhatták: a Galaktikára emlékezünk. Emlékezzünk meg mindjárt az elmúlása után bekövetkezett tíz éves Káoszról: a korábban sci-fivel igen jól tartott nemzet valamirevaló orgánum nélkül sínylődött e barbár időkben.

Felnőtt egy nemzedék a Galaktika novelláin, de ez a nemzedék egyrészt nem pusztult ki - és őrzi a régi köteteket a polcain -, másrészt nyakunkon az új generációk, s jó lenne a kezükbe adni valami olvasnivalót, hogy ökölbe ne szoruljon. Mi több, az évtizedes ürességgel nemcsak olvasnivalót, de alkotói teret is vesztett a haza. Sajnálatos, de ha ellene nekünk egy magyar Asimovot vagy Stanislaw Lemet a turulmadár, valószínű, hogy szegény legfeljebb valami eszelős ufómagazin hasábjain kapna publikálási lehetőséget - és akkor már megette az egészet az árzabáló.

Eljött tehát az idő, amikor az asztalra kellett csapni, s még inkább: letenni rá valamit. A feladat rendkívüli, hiszen az olvasóközönség még élénken emlékszik az államilag támogatott antológiák színvonalára - csak azt felejtette el, hogy ma az állam kozmikus magasságokból tojik a sci-fire, de nem pénzt. Mégis akadt néhány ember, akik elfogadják a tíz éve magasan hagyott lécet, és nekifutnak. Végre és mégis, van magyar sci-fi folyóirat, talán nem kell majd mindenkinek angolul olvasnia ahhoz, hogy hozzáférjen a világ fantasztikumához, és szerzőinknek nem kell angolul írniuk, hogy olvashassák őket.

Ez a lelkes törekvés, és nem utolsósorban az Átjáró magazin anyagainak rendelkezésünkre bocsátása képezi az egyik gázturbinát új Sci-fi mellékletünk fogatában. A másikat természetesen az Index látogatói; vagyis Ön, kedves olvasó, ha valaha is vágyott arra, hogy egy kósza metaforában valami ismeretlen anyagú, kéken izzó gépalkatrészhez hasonlítsák, akkor most megkapta.

Egyelőre csak homályosan sejthető, remélhető, érezhető, hogy van igény a magyar lappiacon és az interneten is egy (vagy több) olyan állomásra, ahol a csillagrombolók megpihenhetnek. Az igények azonban - az univerzummal együtt - tíz év alatt változtak, hogy mást ne említsünk, polgárjogot nyert a sci-fi mellett a fantasy tematika. Ezért számítunk arra, hogy az olvasó ahol tud, segít: billentyűt ragad és megtávírja nekünk, mi fáj, mi bántja, és mi lenne az, amitől körbeszaladna a fején a jóllakott vigyor. Aztán meglátjuk, mennyi erő van velünk.