Mit adtak nekünk a hícsík?

2008.07.19. 20:51
Hallott már a hícsí-sagáról? Igen? Akkor jó hírünk van, a Galaktika Kiadó megmentette Önt. Az Ulpiusnál a negyedik kötetnél félbeszakadt Frederick Pohl mestermű folytatódik, már a könyvesboltokban van A hícsík nyomában - Utazás az Átjáró körül. Nem tudja miről van szó? Sebaj, az ötödik rész éppúgy érthető a most bekapcsolódóknak, mint a régi rajongóknak.

A hatszoros Hugo- és háromszoros Nebula-díjas Frederik Pohl több mint hatvan éven átívelő, szerkesztői és írói karrierjének legemlékezetesebb alkotása kétségtelenül az Átjáró-sorozat. A Galaktika Kiadónál megjelent ötödik kötet önálló olvasmányként is kiválóan megállja a helyét.

A hícsík nyomában alapvetően egy laza novellafüzér, de tartalmaz egy kisregényt is, A Vénusz kalmárai címmel, amely az Átjáró felfedezése előtti időkbe kalauzolja az olvasót, ebben az írásban a titokzatos faj, a hícsík kincseinek feltárására vállalkozó kalandorok izgalmas mindennapjaiba pillanthatunk bele.

Még soha, senki nem látott eleven hícsít, pedig hátrahagyott tárgyaikkal tele van az univerzum. Megfejthetetlen nyomaikra először a Vénuszon bukkantak, s miután Sylvester Macklin, egy vénuszi ember felfedezte egy űrhajójukat, és azzal elutazott az Átjáró néven ismert aszteroidára, az emberiség előtt kitágult a világegyetem. Az Átjárón ugyanis rengeteg hícsí űrhajó állomásozott, eltűnt gazdáik által beprogramozva egy-egy ismeretlen célra, így a vállalkozó kedvűek, illetve a nincstelenek felfedező utakra indulhattak – ám ezeknek az utaknak a végén éppúgy várhatott rájuk a gyors meggazdagodás, mint a gyors halál.

Frederik Pohl, a világhírű science-fiction író az Átjáró-regényciklus ötödik kötetében elmeséli a legjelentősebb felfedezőutak történetét, valamint fény derül arra is, mit tettek a hícsík az emberiség történelmének hajnalán, s miért tűntek el hirtelen nyomtalanul.