Natália
-3 °C
7 °C

Drogozó ovisok és az Elektronikus Móka Miki

2005.08.05. 12:15
Magyar közmondások technováltozatával akart betörni a parti- és gyereknevelési piacra Bergendy István. A Süsü zeneszerzője nem érti a kiadók és rádiók elutasítását, így elküldte lapunknak is a rendhagyó lemezt. Az Index meghallgatta a sötét house-tól a szétcsúszott downtempóig a teljes elektronikus zenei skálát lefedő anyagot, majd vágyat érzett az ország elhagyására.
Energikusan szeletelő óvodásokat vizionáltam, ahogy egyre mélyebbre merültem Bergendy István gyerekek számára készített, ám kiadatlan technolemezébe. Csak néhány pumpálós-csavarós számot kellett meghallgatnom, hogy levetkezzem kispolgári beidegződéseimet, és ráébredjek, vége a Halász Juditra és gyümölcslevekre épített zsúrok korának. A szülinapos a buli kezdetén ezentúl, laza house-diszkó közepette aprósütemény helyett extasyt oszt szét, és mire jön a második track, egy agyeldobós goa-trance, már szaporán topognak a kis lábak, a kezecskékben pedig villognak az UV-színű pálcikák.

Mindenki, aki ért a gyerekekhez, tudja, hogy egy jó zsúron nincsenek üresjáratok, így Bergendy lemezén egymás után jönnek az utaztató acidek, a súlyos deep house, a menetelős techno és a lélektelen detroit. A kópéknak, akik a fürdőszobában még rádobnak egy bélyeget is, került a lemezre néhány csavarós pszicho trance, a rezzenéstelen sáskaarccal végrehajtott tánchoz pedig rave-et kevert az Elektronikus Móka Miki.

A jó dj persze érzéssel ülteti a bulit, így amikor a gyerekek este félnyolc tájban, teljesen betortázva előszedik a bongot, hogy a szülők érkezése előtt kicsit afterozzanak, easy listening, downtempo és puttyogós ambient segít lenyugtatni az egyre vörösebb szemmel bambuló ovisokat.

Rock around the clock

A zeneszerzők szándéka egyébként nem csak az önfeledt pszichedélia biztosítása volt kiskorúaknak. A lemez szórakoztatva tanít, hiszen a Bergendy és szalonzenekara által írt 28 szám lefedi mindazt, ami az elektronikus zenében az utóbbi 15 évben történt. A fentieken, és 2-3, ismeretlen okból a lemezre került popdalon túl hallhatunk ugyanis prüntyögős elektrót, jungle-t és darabokra tört ritmusokat is.

Hogy az elektronikus zenében kevésbé járatosak számára is érthető legyen, az anyag olyan, mintha a rock címszava alatt egyetlen lemezre került volna rock'n'roll, death metal, dzsessz rock, polbeat, grounge és néhány romantikus gitárballada. Mindez ugyanattól a szerzőtől.

"Manapság minden zenész öt perc alatt akar sztár lenni. Amatőrök uralják a pályát" - jegyezte meg a téma kapcsán Bergendy, én azonban nem tudtam, ebben a kontextusban mit is jelent ez.

Annyi biztos, hogy az albumot érdemes volt megmutatni elektronikus zenét már hallott ismerőseimnek, mert szórakoztató volt látni, hogy arcukon hasonló sorrendben gyűrűznek végig az éretlenség, döbbenet és kaján vigyor hullámai. A számok egyébként olyanok voltak, mintha valaki egy távol-keleti szintetizátorgyártó számára programozta volna le az ismert stílusok sztenderdjeit. Mindazonáltal az anyagban benne van az uhrinbenedeki karrier lehetősége.

Szergej, a party animal

Mint azonban kiderült, a zene másodlagos a lemezen, a hangsúly ugyanis a szövegen van. Bár ebben a zenei stílusban a hallgatóság, még a szétcsúszott ovisok is a gyomorban lüktető basszusokra figyelnek, figyelmesen végighallgattam a lemezt és megértettem. A zabolátlan ritmusok alatt magyar közmondások verses változatai okítják a fogékony állapotba került gyerekeket.

A verseket Romhányi József, a hetvenes-nyolcvanas évek hivatásos rímgyártója szerezte. Előzetes információinkkal ellentétben nem a vicces, állatos darabok kerültek a zene alá, hanem azok, amiket a rímhányó a Szervusz Szergej című tévésorozathoz írt a nyolcvanas években.

A reménytelen gyerekekért

Úgy tűnt, Romhányi nehéz, csalódásoktól és árulástól terhes életszakaszában költötte versekké a közmondásokat. Az album ugyanis visszahúzódásra, önfeladásra, meghunyászkodásra buzdítja a lurkókat, ami egyébként érthető lehetett a sorozat idején, a nyolcvanas évek közepén, az életigenlő ezredfordulós zenétől azonban távol áll ez a felfogás.

"Bár gyakran csapnak pofon, sosem veszem zokon. Bár zokogni van okom, csak vihogok a pofonokon" - óv a költő a konfliktusoktól, majd megtört hallgatásra szólít fel: "ne szólj szám, nem fáj fejem. Legyen ez a jelszavad."

Ha mégis visszavágásra kerülne sor, alattomban történjen, tanítja a gyerekeket a lemez: "Jól vigyázzon, aki vermet ás, Ne ő essen bele, hanem más". Végül, mert persze úgyis elbukunk, azzal vigasztal: "A jótétemény gyakran a gonoszoknak rossz. Ha pofon csattan, ne is csodálkozz". A jövőre nézve pedig egy non-PC tanács: "ha ver is a csöves, igaztettét dicsérd".

A szövegek hatékonyságához mégsem fér kétség, derült ki, Szergej bohóc ugyanis a sorozat sugárzását követően, 1986-ban disszidált. Bergendy fia pedig, akit Romhányi közmondásai szerint neveltek, itthon nem tudott megélni, és most külföldön zenél, árulta el a zeneszerző.

További lehangoló tény, hogy ha Ön a fenti elvek szerint szeretné vesztessé vagy kis raverré nevelni a gyerekét, akkor az alább letölthető számokkal kell megelégednie, a lemezre ugyanis sem a kiadók, sem a rádiók nem csaptak le. Ez egy ilyen világ.

Bergendy és 50 lány a Budai Parkszínpadon
A Bergendy szalonzenekar azzal az ötven lánnyal ad koncertet szeptember 2-án, akik megfordultak a zenekarban annak fennállása óta. Az előadáson hallható lesz egy szám a fent ismertetett lemezről is.