Hipermarketben vásárol zenét a magyar

2005-ben is folytatódott Magyarország hanglemezpiacának az ezredforduló óta tartó folyamatos visszaesése. A Mahasz közleménye szerint 2005-ben hazánkban 5,86 millió hanghordozó kelt el, ami nagykereskedelmi értéken, tehát a hanglemezkiadók árbevételét tekintve 6,67 milliárd forint forgalmat jelentett. A 2004-es eredményhez képest ez darabszám tekintetében 23,3 százalékos, értékben 15 százalékos visszaesést jelent.

Kiskereskedelmi értéken, tehát a fogyasztói árakat alapul véve a forgalom a 2004-es 12,25 milliárd forintról 2005-ben 10,66 milliárd forintra esett vissza. 2005-ben tehát az egy főre jutó, hanghordozó-vásárlásra fordított összeg Magyarországon épp csak elérte az 1000 forintot, ami 0,58 darab, azaz alig több mint egy fél hanghordozót jelentett fejenként.

A cédék felét turkálóban vesszük

A hanghordozók piaci szerkezete rohamosan változott az elmúlt évek során. A tizenöt éve a magyar piacon még szinte egyeduralkodó (1991-ben még a piac 85 százalékát jelentő) kazetta mára közel került a teljes kihaláshoz - 2005-ben a kazetták forgalma a 2004-es mennyiség felére esett vissza, mindössze egymillió darab kelt el, értékben ezzel a piac mindössze 13,7 százalékát tette már ki. Ugyanakkor a zenei dvd-lemezeknek az ezredforduló utáni években tapasztalható dinamikus előretörése mára megtorpant, 2005-ben mennyiségben 2,6 százalékkal, értékben pedig - a csökkenő árak következtében - 10 százalékkal esett vissza a forgalmuk, és a teljes piaci értéknek mindössze 6,7 százalékát adták. És bár a formátumváltás az olcsóbb kazettáról a valamivel drágább cd javára a mennyiség csökkenésénél valamelyest kisebb ütemű értékcsökkenést eredményezett, mára már a domináns formátum, a cd-album önmagában vett visszaesése is megfigyelhető: 2005-ben 18 százalékkal csökkent az értékesített cd-k száma.

Külön figyelmet érdemlő jelenség a hazai hanghordozópiacon, hogy az elmúlt néhány évben valósággal elárasztották a piacot a többnyire a nagy hipermarketek, áruházak "turkáló" kosaraiban ömlesztve, pár száz forintért árusított, erősen leéértékelt úgynevezett budget termékek, amelyek darabszám tekintetében a Magyarországon megvásárolt hanghordozók 42 százalékát tették ki 2005-ben.

Másolással a kalózok ellen

A hanghordozópiac visszaesésének okai között Magyarországon első helyen áll a cd-másolás hatalmas méretű elterjedése az utóbbi években: becslések szerint ma Magyarországon minden megvásárolt zenei cd-re legalább három-négy másolt jut. Az írható cd-k forgalma nagyságrendekkel növekedett Magyarországon az elmúlt néhány évben. A legálisan importált üres cd-k száma - az Artisjus adatai alapján - a 2001-es évben behozott 5 millióval szemben 2002-ben már 25 millióra ugrott, és ez a nagyságrend jellemző az azóta eltelt évekre is.

Bár kisebb mértékben, mint a korábbi években, de továbbra is létező probléma az ipari szintű kalózkodás (engedély nélkül többszörözött kiadványok terjesztése), bár ezt éppen az otthoni cd-írás egyszerűsége, gyorsasága és olcsósága szorította valamelyest vissza. Világszerte nehezíti a hanglemezipar helyzetét az egyre több vonzó konkurens termék is, mint a dvd-filmek, játékkonzolok, játékszoftverek, mobiltelefonok és hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások, amelyek mind ugyanazon célközönség forintjaira pályáznak.

Növekszik a digitális

Bíztató jelenség ugyanakkor a Mahasz közleménye szerint, hogy a világ legfejlettebb piacain 2005-ben komoly növekedésnek indult a digitális zeneforgalmazás. Azokon a piacokon, ahol a legális digitális szolgáltatók - az online zeneáruházak, mint az Apple iTunes, illetve a mobiltelefonokra szabott zenei szolgáltatásokat kínáló cégek - komoly jelenlétet teremtettek, az új értékesítési formák által generált forgalom a 2004-es globális adathoz képest 188 százalékos növekedést produkált. Így a digitális árusítás a legfejlettebb piacokon már részben ellensúlyozni tudta a hagyományos hordozók piacának visszaesését. A legnagyobb eredményeket e téren a világ öt vezető piaca tudta felmutatni: az Egyesült Államokban már az összforgalom 9 százalékát adta 2005-ben a digitális forgalmazás, Japánban 7 százalék, Angliában és Németországban 3-3 százalék és Franciaországban 2 százalék volt ez az arány. Összességében így a globális piac értékcsökkenése 3 százalék volt 2005-ben.

Hazánkban 2005-ben a digitális zeneforgalmazás a hazai hanghordozó-forgalomnak körülbelül 1 százalékát tette ki. Ez legnagyobb részben mobiltelefonokra szabott digitális zenei tartalom volt, ez tette ki az összes hazai digitális forgalom 93 százalékát.

Az új értékesítési formák azonban egyelőre csak a legnagyobb piacokon működnek. A nagy globális online áruházak egyelőre nem sietnek a kis piacokra, nélkülük viszont sok kisebb piacon, így Magyarországon is egyelőre meglehetősen szűk a legális digitális kínálat. 2005-ben hazánkban egyetlen legális online zeneáruház működött, az is korlátozott kínálattal.