A szerb Trianon erősebb a magyarnál

Előrebocsátjuk, hogy vannak hivatalosan meg nem erősített szakértői vélemények, miszerint az Eurovíziós Dalfesztiválon akár még az is számíthatott, hogy tud-e valaki énekelni, de azért az Index utánanézett annak, hogy milyen befolyással lehetett az eredményre az, hogy a szavazás metódusa kissé különös, és mennyire befolyásolhatta az eredményt a kisebbségek, illetve a vendégmunkások eloszlása.

Molitva, Molitva, Molitva!

Nem tagadjuk, hogy a szerbek győztes dala, a Molitva egészen jól hangzik, és a legjobb énekesek között van Serifovic, a dal előadója. De, hogy a szerbek tényleg a legjobbak voltak-e szombat este Helsinkiben, az Euróvíziós Dalfesztiválon, azt nehéz megítélni a szavazás lebonyolítása miatt.

Arról van ugyanis szó, hogy a voksolásban egy adott ország nem szavazhat a saját versenyzőjére. Az egyes országokban zajlott telefonos és sms-es voksolás után mindenhol kialakul egy sorrend, és így minden államtól 12, 10, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2 és 1 pontokat kaphatnak az előadók. Vagyis az nem számít, hogy Európában összesen hányan szavaztak valakire, hanem, hogy az egyes országoknak sikerül-e a híveiket egyenletesen szétosztani, hogy mindenütt lehetőleg jó helyre szavazzák be a versenyzőt.

Kinek volt nagyobb Trianonja?

Így azok a népek, amelyeket a történelem vagy a kivándorlási hullámok kellően és egyenletesen szórtak szét az elmúlt évtizedekben, évszázadokban, különös előnyt szerezhettek: szerbek, oroszok, magyarok történelmi katasztrófái versenghettek tehát a mostani dalfesztiválon (Nagy- és Kis-Jugoszlávia, illetve Szerbia és Montenegró felbomlása, Nagy-Magyarország földarabolása és a Szovjetunió szétesése). Az ilyen "trianoni" kataklizmákkal csak a vendégmunkásokat óriási számban kibocsátó államok vehetik fel a versenyt, így Törökország, Bulgária, Ukrajna és Bulgária.

De gyorsan tegyük hozzá: a szerbek itt is "jól" állnak, tehát nagyszámú vendégmunkással képviseltetik magukat Nyugaton is, nemcsak a szétaprózódó Balkánon tengetik kisebbségi létben magukat. Így a szerbek minden történelmi és gazdasági hátránya előnyre váltható a furcsa dalversenyen. Egyébként gazdaságilag is fontos a szerbeknek a vendégmunkások kiküldése: a szerb GDP 17 százaléka, 3,4 milliárd euró származott a külföldön dolgozók hazautalásaiból 2005-ben.

Andorra ugyanannyit ér, mint az Egyesült Királyság

A szavazás további furcsasága, hogy minden országban a kialakult sorrend ugyannyi pontot ér, vagyis a pireneusi miniállamban, Andorrában megszerzett 6, illetve a ritkán lakott Izlandon kapott 8 magyar pont többet ért Rúzsa Magdinak, mint mondjuk a sokkal népesebb Nagy-Britanniából érkezett két pont. Pedig a brit szavazáskor alighanem többen telefonáltak vagy sms-eztek Magdiért.

Az Eurovíziós Dalfesztiválon tehát nagyon sokat számít, hogy melyik országban melyik nép alkotja a legnagyobb kisebbséget, illetve hogy az adott országba honnan érkezik a legtöbb bevándorló, mert a többségi nemzet nem szavazhat saját előadójára, és ha szavazhatna is, akkor sem összesítik európai szinten a voksokat, tehát nem sokat érne 70-80 millió német szavazat sem, legfeljebb egyszer kapna a német előadó 12 pontot.

Szerbia, a szavazási módszer győztese

A kilencvenes évek óta egyre csonkább Jugoszlávia, illetve a Montenegrótól megfosztott Szerbia így nagy nyertese lehetett a mostani szavazásnak, hiszen gyakorlatilag az összes jugoszláv utódállamban élnek szerbek.

Horvátországban és Boszniában ők alkotják a legnagyobb kisebbséget, ezért szombaton ez a két ország - bár a legvéresebb népirtások történtek ott a délszláv háborúk során - egyaránt Szerbiára voksolt első helyen. Montenegró szintén a szerbekre voksolt, a két népet ugyan a montenegróiak meg tudják különböztetni egymástól, de azért mindenki tudja, hogy nagyon szorosak a kapcsolataik a szerbekkel.

Jugoszláviában Szerbia nyert

A szerbek nyertek egyébként a hat volt jugoszláv tagköztársaság közül ötben (Szlovénia, Macedónia, Montenegró, Horvátország, Bosznia-Hercegovina). A hatodikban, Szerbiában ugye a szavazás szabályai miatt nem győzhettek. Szintén a szerbek nyerték a szavazást Magyarországon, Ausztriában, Svájcban és Finnországban. Minthogy a külföldre igyekvő szerbek Magyarország, Ausztria és Svájc felé veszik leginkább az irányt, nem meglepő ez az eredmény.

A finn rejtély

Első pillantásra meglepő, hogy a finnek is a szerbekre szavaztak. Ennek talán tényleg nem kizárólag népességvándorlási okai vannak. De azért nem szabad elfelejteni a finn statisztikákat sem: az ottani bevándorlók eredete sorrendben: orosz, észt, svéd, szomáli és szerb. Így tehát a finneknél (minthogy szomáliai és észt dal nem volt) az orosz, a svéd és a szerb dal versengett. A svédek egyébként nagy, helyben élő kisebbséget is képeznek, nemcsak bevándorlókkal képviseltetik magukat.

Ezek után a svédek a harmadik helyen végeztek dalukkal, a szerbek elsők lettek, a magyarokra meg talán a finnországi finnek szavaztak, feltehetően a nyelvrokonság miatt, így kaptunk mi a második helyen 10 pontot.

A finn eredményt megmagyarázza, hogy a skandináv szomszédok, vagyis a norvégok és svédek is 10 pontot adtak a szerbeknek, ez azt sejteti, hogy esetleg a hivatalos statisztikáknál is több szerb él Európa gazdag északi országaiban.

Ausztriában és Svájcban is a Molitva a kedvenc

Hogy az osztrákoknál a bevándorlók döntöttek, azt jelzi, hogy a szerb után a török, majd a bosnyák előadókra szavaztak az itteniek (pontosabban: az itt tartózkodók). Svájc zenei ízlése éppen ugyanolyan, mint az osztrákoké: szerb-török-bosnyák sorrend alakult ki, kérdés azonban, hogy ha belépnénk egy zürichi villába, akkor is a Molitva szólna-e a beépített hangfalakból.

Németországban azért nem győztek a szerbek, mert ott a bevándorlók között több millió a török, és utánuk a görögök alkotnak még jelentős populációt. A szerbek zeneileg így a harmadik helyre szorultak itt. (Még szerencse, hogy Olaszország kiszállt a dalfesztiválból, mert akkor csak negyedikek lettek volna Németországban is a szerbek, hiszen az olaszok talán még a görögöknél is többen vannak itt.)

A keleti szláv blokk

Nézzük ezek után a keleti szláv blokkot: Belaruszt (Fehéroroszországot), Ukrajnát és Oroszországot. Ezek közül a dadaista ukrán csapat a második lett a versenyben, az orosz lánytrió a harmadik, a belorusz előadó pedig a hatodik. Természetesen ez a három ország egymásra szavazott, Ukrajnában a belorusz nyert, itt az oroszok másodikok lettek, Oroszországban a fehérorosz Koldun nyert, második a szintén exszovjet Örményországból érkezett Hayko lett, a harmadikok pedig az ukrán dadaisták. Fehéroroszországban az orosz-ukrán-moldovai sorrend a volt Szovjetunió egykori tagállamainak "népszerűségi" sorrendje.

Az ukránok összesített második helye azért nem feltétlenül csak a vendégmunkásoknak és a kisebbségeknek köszönhető: bár nagyon sok ukrán vendégmunkás él Portugáliában, de ha a helybelieknek jobban tetszett volna a spanyolok száma, alighanem a 12 pontot nem a dadaisták kapják az ibériai államban. Szintén az ukránok nyertek Csehországban és Lengyelországban, a két nyugati szláv államban, ahol sok ukrán él. Lettország és Andorra is az ukránokat választotta első helyre.

Az orosz "siker" titka

A lettországi oroszok szavazatai tehát megoszlottak az ukrán és a belorusz előadók között, valószínűleg a lettországi lettek adtak 10 pontot a vérszegény szomszéd és rokon litván előadóknak. A litvánok Írországtól kaptak még 12 pontot, ennek bizonyára szintén demográfiai és nem zenei okai vannak, mert Litvánia egyébként nagyon is a vert mezőnyben végzett.

Az összesítésben harmadik helyen végzett oroszok nyertek Észtországban. Feltehetően nem a mostanában az oroszokkal nem túlzottan jóban lévő észtek miatt történt ez, hiszen Észtország lakosságának 30-40 százaléka orosz. Ők alighanem politikai szimpátiaszavazást rendeztek a kiélezett helyzet miatt. Észtországban sem valószínű tehát, hogy a zenei ízlés döntött.

Az oroszok egyébként három helyen lettek elsők, mindhárom ország a volt Szovjetunió tagköztársasága: Észtország, Örményország és Fehéroroszország. Egy helyen kaptak még tíz pontot, ez a már említett Ukrajna.

Vagyis a Szovjetunió felbomlása után az idegenben rekedt oroszok a sajátos szavazási metódus miatt döntően befolyásolhatják a fesztivál eredményét. (Ukrajnában sokmilliós orosz kisebbség él, de arányaiban nagyobb az orosz lakosság Lettországban és Észtországban.)

A törökök a nyugatot dolgozták meg

Az összesítésben negyedik törökök Nyugat-Európában élő bevándorlóiknak köszönhetően első helyen végeztek Dániában, Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Németországban és az Egyesült Királyságban. A legnépesebb európai országokat azonban hiába gyűjtötték be, minthogy a kelet-európai kisállamok közül csak néhányban értek el jó eredményt. 10 pontot kaptak Albániától, Macedóniától és Bosznia-Hercegovinától, itt jelentős muzulmán népességek élnek. Szintén tíz pontot kaptak Ausztriától és Svájctól, őket már említettük, szintén a bevándorlók szavazhattak a törökökre.

A törökök az örményekre szavaztak első helyen. Ezt aligha azért tették, mert szeretik ezt a kis népet, amelyet a XX. században majdnem kiirtottak. Szó sincs erről: csupán az történhetett, hogy a Törökországban túlélő örmények szavaztak Haykóra.

Skandináv tömörülés

Az örmények nyerték a szavazást egyébként a szomszédos Grúziában is, 10 pontot kaptak ezen kívül nagyon sok más országban is, többek között Franciaországban, ahol nagyon sok örmény bevándorló él. (Gondoljunk csak Charles Aznavourra.) Az oroszok, a hollandok, a belgák, a csehek és a lengyelek is 10 pontot adtak Haykónak.

A skandináv, illetve északi együttműködés több évtizedre vezethető vissza, ennek köszönhető, hogy a svédek és az izlandiak a finnekre, a norvégok és a dánok pedig a svédekre szavaztak.

A románok Spanyolországban erősek

A románok nem szerepeltek túl jól a mostani versenyen, 12 pontot kaptak viszont Spanyolországtól és Moldáviától. Ez Moldávia esetében nem véletlen: a lakosság túlnyomó többsége román ebben a volt szovjet utódállamban.

Spanyolországban is érthető a románok "népszerűsége": itt több százezer román vendégmunkás tartózkodik, a románok már pártot is alapítottak náluk, méghozzá a bolgárokkal együtt. Az alakulat el is indult a helyhatósági választásokon. Nem véletlen, hogy a spanyol eurovíziós voksolás második helyezettje: Bulgária.

Andorrában valószínűleg szintén sok román lehet, ezt bizonyítja a nekik adott 10 pont. A negyedik legtöbb pontot, nyolcat, a magyarok adták a románoknak, ám ez feltehetően nálunk is a vendégmunkásoknak, nem az évtizedes barátságnak köszönhető.

Szabadka, Marosvásárhely, Les Escaldes

Ami a magyarokat illeti, a kilencedik helyen végzett Rúzsa Magdi 12 pontot kapott Szerbiától, ez a vajdasági magyaroknak tudható be. 8 pontot kapott Romániából, ez az erdélyi magyarok aktivitását jelzi. Meglepőbb az Andorrától kapott 6 pont.

A nyelvrokonoktól is szépen kaptunk pontokat: a finnek a szerbek után a második legnagyobb pontszámot (10) adták nekünk, és az észtek is küldtek négy pontot. A Baltikumból egyébként a nem is rokon lettek 5, a litvánok 4 pontot adtak nekünk, tehát az észteknél sem biztos, hogy a rokonság volt a döntő tényező a szintén négypontos eredményben.

Észak-Európában kaptuk a legtöbb pontot, nem a szomszédban

Valószínűleg tényleg Rúzsa Magdi jó éneklését bizonyítja viszont, hogy Izlandról, Dániából, Norvégiából és Svédországból is 8-8 pontot (3. hely) kaptunk, Andorrából pedig 6, Belgiumból 5 pont érkezett. A felsorolt országok közül talán csak a svédeknél él viszonylag sok magyar, Izlandon semmiképpen sem lehet erős a magyar kolónia. Vagyis Rúzsa Magdit sem nyelvrokonság, sem a szétszórt kisebbségek nem segítették túlzottan, hiszen Ukrajnából (itt élnek a kárpátaljai magyarok) egyetlen pont jutott nekünk, Szlovákia pedig nem is indult a versenyen, így a felvidéki magyarok sem adhattak támogatást.

Magyarország szavazatai döntően három régióból érkeztek: nagyjából 50 pontot kaptunk Észak-Európából, körülbelül 30-30-at a szomszédos országokból és Nyugat-Európából. Dél-Európából és Kelet-Európa nem szomszédos országaiból pedig összesítve is csak tíz alatti pontszámot szereztünk.