További Showbiz cikkek
Életének 81. esztendejében elhunyt Körmendi János színművész, író, tudatta a család közlése alapján az Oktatási és Kulturális Minisztérium szerdán.
A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt türelemmel viselt hosszú betegség után január 6-án, vasárnap szeretettei körében érte a halál. A népszerű színész, aki hatvan évet töltött a színpadon, több mint egy éve küzdött súlyos betegséggel.
"Én már nagyon beteg vagyok. Egy éve nem hagytam el a lakást. Igazi szobafogság. Veseelégtelenségem van, emiatt napi 4-szer kapok kezelést, a hasüregi problémák, a lábamban érszűkület van, baj van az egyensúlyérzékemmel is. De én már csak röhögök rajta!" - nyilatkozta az egyik utolsó, vele készült interjúban tavaly augusztusban a Művész-világ Online újságírójának.
Körmendi Jánost a tárca saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.
Körmendi János Szegeden született 1927-ben, a Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1946 és 1951 között végezte. A háború utáni első nagy színésznemzedék tagja, népi kollégista volt, főiskolai osztálytársa Sinkovits Imrének, Márkus Lászlónak, Gyurkovics Zsuzsának.
1951-ben, friss diplomával a zsebében lett a Madách Színház tagja, a körúti társulathoz harmincöt éven keresztül hűséges volt. 1987-ben a Mikroszkóp Színpad társulatához szerződött, ezen kívül fellépett a Thália Színházban, a Radnóti Színpadon, az Operettszínházban, sőt az operaházban is.
Több kabarétréfát és tv-bohózatot is írt, a legnevezetesebb közülük Csehov Három nővérének paródiája, amelyet Márkus Lászlóval és Haumann Péterrel adtak elő a Magyar Televízió egyik szilveszteri műsorában. A fergeteges sikerű átirat ma is gyakran szerepel a kívánságműsorokban. Több évtizedes pályája során elsősorban epizódszerepeket kapott, és gyakran néhány mondatban kellett felhívnia magára a figyelmet.
Kiváló komikus volt, művésze a rögtönzéseknek. Játszotta Próbakőt (Shakespeare: Ahogy tetszik), Holofernest (Shakespeare: Lóvá tett lovagok), Miskát (Kálmán Imre: A csárdáskirálynő), Sylvestert (Moliére: Scapin furfangjai) Novotnyt (Shubert: Három a kislány). Filmekben is láthatta a közönség (Patyolat-akció, Krebsz, az Isten, Te rongyos élet). Levelek az urológiáról című kötete 1974-ben, az Életrajz két felvonásban 1987-ben, a Nyakig a színházban 1990-ben jelent meg.
A közönség sokszor már akkor nevetett, amikor feltűnt a színpadon, saját bevallás szerint nem egyszer röhögésbe fullasztotta a drámákat is. Azonban nem bánta, hogy a nézők komikusként gondolnak rá.
"Amikor egy színész fiatal, mást se tesz, más vágya sincs, minthogy megalkossa a skatulyáját. Aztán pedig jajgat, hogy be van skatulyázva. Én ezzel nem törődöm!" - nyilatkozta még tavaly a Művész-világ Online-nak.
Művészi munkáját 1963-ban Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1978-ban lett érdemes művész, 1989-ben kiváló művész. 2002-ben megkapta a Köztársasági Elnök Érdemérme kitüntetést. Csaknem hat évtizedes sokoldalú, művészi munkásságáért, szókimondó és pózmentes alakításaiért 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.
Körmendi János főbb szerepei
Shakespeare:A vihar (Trunculo)
Ahogy tetszik (Próbakő)
Tévedések vígjátéka (Ephesusi Antipholus)
Lóvátett lovagok (Holofernes)
Gogol:A revízor (Bobcsinszkij)
Moliere:Scapin furfangjai (Sylvester)
Brecht:Svejk a II.világháborúban (Svejk)
Csehov:Cseresznyéskert (Jasa)
Dürrenmatt:Baleset (Zorn)
Mikszáth Kálmán:Galopp a vérmezőn (Postás)
Rostand:Cyrano de Bergerac (Raqueneau)
Beckett:Godot-ra várva (Pozzo)
Szép Ernő:Vőlegény (Pimpi karmester)
Polgár:Kettős helyszín (Kreisz Árpád)
Karinthy Ferenc:Hetvenes évek (Vittorio)
Mikszáth:A Noszthy fiú esete Tóth Marival (Bubenyik)
Illés Endre:Névtelen levelek (Vajda)
Móricz:A murányi kaland (Rottan báró)
Kálmán:Csárdáskirálynő (Miska)
Kaló:Gyilkosság a szeretetotthonban (Péter)
Offenbach:Orfeusz az alvilágban (Styx Janó)
Shubert:Három a kislány (Novotny)
forrás:Wikipedia.hu
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.