Az egészséges ember dzsesszlemeze
Egészséges ember karácsonyi dalokat legfeljebb ünnepi delíriumban hallgat, de mi azt is meg tudjuk érteni, ha akkor se. Viszont ha a körülmények együttállása (családi nyomás vagy meglepetésszerűen, alattomosan támadó szentimentális hangulat) miatt valaki mégis arra eszmél, hogy beszerzési listáján feltűnt egy ilyen tétel is, mindenképpen óvatosan kell választania. Ha ajándékba lesz, akkor tulajdonképpen mindegy, de amennyiben nem szeretnénk szerettünkkel kitolni, a körültekintés ebben az esetben is indokolt.
Jó ötlet például egy karácsonyi dzsesszlemezt beszerezni, ha már. Diana Krall újdonsült dzsesszdíva új lemeze, a Christmas Songs pedig, mit ad isten, éppen karácsonyi dalokat tartalmaz, dzsesszes-szvinges feldolgozásban.
Az Elvis Costellóval nemrégiben összeházasodott zongorista-énekesnő Diana Krallt nem csak dzsesszkörökben ismerik, de a vájtabb fülű nagyközönség körében is kedvelt, hogy mást ne mondjunk, a tavalyi budapesti koncertjét a nagy érdeklődésre tekintettel át kellett tenni a Budapest Sportarénába. Egyébként ő maga sem utasítja el a popularitás hívságait, sőt mintha kedvtelve fürdőzne a népszerűségben és a csodálatban, mind hangját, mind külsejét tekintve (apró érdekesség: a lemez borítóján nem csak a stylist és a fodrász van feltüntetve, de a sminkes és a manikűrös is). Szóval, például Jamie Cullumhoz hasonlóan ő sem nevezhető elefántcsonttoronyba zárkózó művésznek.
Ezzel együtt az egyedülálló hangú Krallt a szakma is elismeri, erről a lemezről is dicsérő kritikák jelentek meg dzsesszlapokban, szóval bátortalan vásárlóként, zeneileg magasan művelt nagybátyánk fenyegető árnyékában is biztosak lehetünk benne, hogy minőségre költjük a pénzünket. Még akkor is, ha persze nem mással kezdődik a lemez, mint a Jingle Bells című örökbecsűvel, amivel akármit csinálhatnak, az menthetetlenül Jingle Bells lesz, de a lemezre ezen, és még egy-két népszerűbb dalon kívül főleg ritkábban hallható számokat rögzítettek.
Az amerikai karácsonyi filmek hangulatát azonnal felidézi az album, viszont ennek ellenére egyáltalán nem gejl, Krall szerencsére nagyon jó érzékkel nyúl a dalokhoz, tulajdonképpen, ha nem szerepelne minden szövegben, hogy "christmas", elmenne akármilyen könnyed dzsesszlemeznek. A Clayton/Hamilton Jazz Orchestra szvinges kíséretének köszönhetően pedig az a furcsa helyzet is előállhat, hogy az ember azon kapja magát, hogy a White Christmas taktusát üti az ujjával. Nem kis feladat ennyiszer feldolgozott számokkal valami értelmeset kezdeni, de úgy tűnik, Diana Krallnak ezúttal sikerült.
Diana Krall - Christmas Songs
Verve/Universal
2005
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
