Sláger Rádió: fizet vagy megszűnik

- Ami van, az szerződésszegés és felmondott szerződés - tette hozzá, úgy nyilatkozva, hogy a díj összegét nem lehet újratárgyalni, függetlenül attól, hogy az ORTT-nek szándékában áll-e ez. Mint mondta, a pályázat alapján egyértelmű volt: az indulókon múlott, ki mekkora díjat ajánl, akárcsak az, hogy ezt a saját kockázatára teszi.

1,3 milliárddal tartozik a Sláger

Az ORTT 2001. december 20-án meghozott egyhangú döntésével azonnali hatállyal felmondta a Sláger Rádió Műsorszolgáltató Rt.-vel 1997-ben kötött műsorszolgáltatási szerződést. Ennek indoka az volt, hogy a cég addigra 1,3 milliárd forintnál is nagyobb műsorszolgáltatási díjjal tartozott, aminek megfizetésével harminc napnál nagyobb késésbe került.

Az erről szóló közigazgatási határozatot azonban a rádió bíróságon támadta meg. Tájékoztatásuk szerint ezt azért tették, mert a médiahatóság elutasította korábbi, a fizetési feltételek módosítására vonatkozó tárgyalási ajánlataikat. Azzal is érvelt a társaság, hogy - noha maga vállalta a sugárzási díj megfizetését - ennek a megváltozott piaci körülmények miatt nem tudott, illetve tud eleget tenni.

A vetélytársak levélben fodultak az ORTT-hez

A legnagyobb rádiók jelentős nyomást gyakorolnak az ORTT-re a bizonytalan helyzet megszüntetése érdekében. A vetélytársak közül többen levélben fordultak az ORTT-hez. "Azt akarjuk, hogy az ORTT zárja le ezt a bizonytalan helyzetet. Ha meg akarja szüntetni a Sláger Rádiót, akkor tegye azt, vagy kezdjen tárgyalásokat a műsorszolgáltatási díj csökkentéséről" - nyilatkozta a Népszabadságnak a Juventus Rádió vezérigazgatója, Mark West. A leghallgatottabb adó, a Danubius első embere szintén írásban érdeklődött, hogy a médiatestület milyen lépéseket tett a Slágerrel szemben.

A reklámtorta rádiókra eső szelete évről-évre alulmarad a tervezettnek. Míg 1997-ben, a Sláger műsorszolgáltatási szerződésének aláírásakor közel tíz százalékos részesedést értek el a rádiók, addig ez mára öt százalékra apadt. A kereskedelmi adó érvelése szerint nem csak ez jelenti a piaci körülmények megváltozását, hanem az a tény, hogy a kezdeti hét fővárosi frekvencia helyett ma már 17 működik, összesen pedig több mint 100 különböző vételkörzetű rádiós frekvenciára kötött szerződést az ORTT.