Árpád
-2 °C
9 °C

Sisters of Mercy: elég a gótikus mizériából

2006.06.22. 11:19
Egyenesen egy brazil strandról érkezik pénteki budapesti koncertjére a posztgót rockandroll-android, Andrew Eldritch, aki utoljára tíz évvel ezelőtt járt Budapesten, és azóta sem adott ki új albumot. Az Indexnek sikerült kihúznia belőle, hogy továbbra is bizarr intim viszonyt ápol a napszemüvegekkel.

Ha valaki úgy képzeli, hogy a nyolcvanas évek elején a ködös Észak-Anglia egy mocskos fekete városából, Leedsből támadt fel az a hidegvérű, bús démon – the Godfather of Goth – aki aztán a Sisters of Mercy élén valódi gótikus karriert futott be, és egy egész elátkozott atlanti generáció életérzéseit fogalmazta meg brutális élőhalott hangján, vagy más ehhez hasonló ködös mitológiai ábrándokat dédelget a Sisters of Mercyvel kapcsolatban, azt a démoni Andrew Eldritch, ha találkozna vele, minden bizonnyal röhögve elküldené a francba. Az együttes jelenlegi önmeghatározása: rockandroll együttes és industrial groove machine – azaz: ipari kéjgép.

Posztpunk baromkodás

Andrew-nak réges-rég elege van az egész gótikus mizériából, ami az ő esetében ráadásul nem is hiteles. Andrew valójában Oxfordban tanult angol és német irodalmat, innen ment Leedsbe, hogy mandarinul is megtanuljon, de addigra már nagyon elege volt az egyetemi életből – gazdag akart lenni és rocksztár. Akkoriban ehhez először be kellett jutni a rádióba – a legendás John Peel Show-ba. E célból Andrew a leedsi punkkocsmában összehozott egy zenekart, ám mivel nem voltak illúziói saját képességeit illetően, a fellépések inkább afféle posztpunk baromkodások voltak, viccesen bemélyített hangon. A folyton változó felállású együttes épp aktuális tagjai azóta is mindig megünneplik az első koncert évfordulóját, noha ilyen a legtöbbek véleménye szerint egyáltalán nem is volt, csak valamikor az egyik szervezőnek hazudni kellett valamit arra a kérdésre, hogy hol játszottak azelőtt.

© The Reptile House Ltd

Valamire azonban mégiscsak ráérezhettek, hiszen néhány év alatt beindult a karrierjük, a nyolcvanas évek elején már lemezeket adtak ki, amelyek el is keltek. Az 1985-ös First and Last and Always című lemez és turné idejére Andrew már igazi rocksztárnak számított: annak rendje és módja szerint meg is csúszott a drogokkal, sőt, később állítólag szívinfarktust is kapott. Így aztán, Andrew összeférhetetlenségére hivatkozva, az egész együttes kivált a SoM-ből, de akkor még nem tudták, hogy Andrew-val nem lehet csak úgy packázni. Szerzői jogi pert indított a Sisterhoodként újra összeálló társaság ellen, és huszonötezer fontra le is vette őket. A Sisterhoodból, vagyis a későbbi Missionből, végül sosem lett túl nagy szám – bár ők is eljöttek Budapestre koncertezni – pont a 90-es taxisblokád napján.

Idegesítő huhogás

Ügyvédei azt tanácsolták Andrewnak, gyorsan adjon ki egy lemezt Sisterhood néven, hogy a bíróság aztán névbitorlóként elmarasztalhassa együttesének hűtlen tagjait. Így is történt. A lemez Gift címen jelent meg. Andrew második jogászi tanácsra írt lemeze akkor született meg, amikor a Time Warner – East-West Records be akarta hajtani rajta három lemezre szóló szerződését, ő viszont nem akart nekik muzsikálni. Évekig sztrájkolt, nem írt semmit, majd 1997-ben SSV együttesnéven elkészített egy dob nélküli technolemezt, amire a kiadó lecsapott, mielőtt egyáltalán meghallgatták volna, és ezért az egyért cserébe elengedték neki a maradék két lemezt. Aztán meghallgatták, és eltekintettek a kiadásától. Az együttes teljes neve SSV-NSMABAAOTWMODAACOTIATW, ami annyit jelent: "Screw Shareholder Value - Not So Much A Band As Another Opportunity To Waste Money On Drugs And Ammunition courtesy Of The Idiots At Time Warner" (azaz kb: Szarok a Részvényárfolyamotokra – Nem is Igazi Együttes, Csak Újabb Lehetőség, hogy a Time Warneres Idióták Pénzét Szórjam Kábszerre és Piára) a felvétel mp3-ban terjed, és állítólag csak idegesítő huhogás van rajta, Andrew pedig fojtott hangon motyog. Naná, épp az SSV-hez alapanyagnak felhasznált hamburgi house-tehetségkutató verseny utolsó helyezettjéről mondja el a véleményét.

Ezek után talán nem is kell csodálkoznunk azon, hogy a Sisters of Mercy azóta sem talált kiadót – se mainstreamet, se függetlent. Noha a koncerteken új számokat is játszanak, a következő lemez kiadásával nem sietnek – nyilatkozta Andrew az Index kérdésére. Azt is elárulta, hogy a sok régi szám mellett legalább öt olyat is eljátszanak majd, amit felvételen sosem hallhattunk még. Noha sokak szerint visszavonulófélben van, a rockandroll-android imád koncertezni: jelenlegi turnéja februárban kezdődött Las Vegasban, és június 30-án végződik Helsinkiben. Úgyhogy véleményünk szerint szó sincs visszavonulásról, Andrew csupán második underground korszakát éli, és jól érzi benne magát. Ráadásul a sötét napszemüvegről sem szokott le. Az Indexnek bizalmasan elárulta, hogy még a telefonos interjú közben is végig rajta volt.

A Sisters of Mercy június 23-án, pénteken este lép fel a Petőfi Csarnokban.