Alpesi filmfesztivál az Örökmozgóban

Nincs többé felhőtlen jódlizás, a két testvér egymásba szeret

Egyből kikaptam a sorból Fredi M. Murer: Hegyi tűz (Höhenfeuer) című havasi gyopár-thrillerét. A történet kegyetlen. Hosszú órákig négy ember gyötri egymást a rönkfa családi házban és a haszonállat udvarban, a szülők és két gyerek: a lány és a nem halló öccse. Nekünk csak órák, de nekik egy élet. Már csak szolidaritásból is végignéz az ember egy ilyen alkotást, meg még ott vannak a hegyidisznók és kecskék, hogy az Aranyleopárdot, a Locarnói Filmfesztivál nagydíját ne is emlegessük, amivel ezt a filmet minősitették.

'Jesses Maria, was hab ich für Kinder'-mondja az anya egy nap, valamelyik svájci dialektusban és itt kezdődik a dolog sötét oldala. Nincs többé felhőtlen jódlizás, addig sem volt persze, mert a két testvér egymásba szeret és megtörténik a vérfertőzés, amibe a szülők halnak bele. Mindent belep a hó, a fiatalok várják a gyermeket, apa és anya pedig nyugszik a hó alatt, ahonnan csak egy alkalmi ajtóüvegen át nézhetik üveges szemmel a sötét eget.

Ha van borzongás és fájdalom svájci módra, akkor ez annak a java. Folyt.köv.