Hángörien bjúti

Külvárosi szomszédság: a sövénykerítés egyik oldalán kiégett apa erős maszturbációs késztetésekkel, önsegítő könyveken élő, görcsösen vállalkozó felséggel, és kissé kidolgozatlan karakterű, de visszahúzódó lánnyal, míg szemközt tisztességben leszerelt katonatiszt férj, hallgatag, magába forduló asszonnyal, és szabad szellemű művészfiúval, aki mellékállásban vadkender származékokat terít nagytételben. Mindez ismerős lehet valahonnan, pár éve ment a mozikban, Oscart is nyert, kijött DVD-n, és ha a kazetta nem kopott el a sok használattól, akkor talán még a sarki videotéka eldugott polcain is fellelhető.

Itt járt Kevin Spacey fotó: Gordon Eszter

Sam Mendes Amerikai szépség című kultuszfilmje pár év alatt beégett a filmtörténetbe, hivatkozási alap lett, linkelik is szorgosan, most azonban elkészült az első remake is. Mert hát a fentebb vázolt alaphelyzet már nem csak az amerikai alkotás sajátja, itt van ugyanis nekünk a mi Magyar szépségünk, illetve hát Gothár Péteré, ami egy magyar külvárosi szomszédság nyomorúságos szépségeiről és szépséges nyomorúságairól szól.

Magyar apa magyar gondjai, és magyar feleség magyar álmai állnak a fókuszpontban, de persze szó sincs pántlikás-kokárdás nemzeti sorsokról, itt kérem groteszk és kisrealizmus csókolódzik össze a vásznon. A helyszín egy panelárnyékban meghúzódó sorház, és egy létszámleépülő tejüzem, a szereplők pedig kis hazánkban a végkielégülő agrármérnök, a biogrillben utazó kényszer-vállalkozónő, az ideiglenesen hazánkban letelepülő orosz katonatiszt, vagy éppen a biciklisfutár alakját vették fel.

Ráadásul nemcsak az alaphelyzet hasonlít kísértetiesen a hollywoodi eredetire, de a cselekmény szinte minden mozzanata rímmel az Amerikai szépségre, vagy legalábbis felesel vele. Persze a káeurópai sorsok felskiccelése során eltérések is keletkeztek, például míg az amerikai filmben egy hirtelen támadt erkölcsi fuvallat tántorítja el a főszereplőt attól, hogy magáévá tegye lánya szöszi barátnőjét, addig a magyar változatban egyszerűen túl részeg az aktushoz, és egyébként is a lány összevizelte a kanapét nagy igyekezetében. Mindez persze érdekes, csak hát semmi új nem derül ki belőle, hiszen eddig is tudtuk, hogy kicsik vagyunk, sőt kicsinyesek, hogy nem csak a Trabant, de a Suzuki sem Cadillac, és talán még azt is sejtettük, hogy az amerikai átlagsztárral ellentétben mi néha még izzadni is szoktunk.

Magyar Szépség fotó: Gordon Eszter

Az átiratban ráadásul eltűntek a hús-vér emberek is, csak felfújt allegóriák maradtak, szimbolikusra nagyított sorsokkal, például az orosz katonatiszt, aki kusza történetével valószínűleg a mi utóbbi ötven évünkről szeretne valamit elmagyarázni, csak sajnos sikertelenül. Mendes mesteri befejezése is oda lett, helyette gyilkos nélküli gyilkosságot látunk, gondolom a kényszerítő sors szimbólumaként, csak azt nem tudom, hogy akkor miért vacakoltak annyit a forgatókönyvírók, hogy egy időbe és térbe tereljék a fegyvert és az áldozatot, hiszen a gutaütésnél, vagy az égből aláhulló cimbalomnál semmi sem szimbolizálhatná jobban a magyar sors erejét.

Összességében a Magyar Szépség egy lapos átírat, ami nem sok újat mond el rólunk, ezzel az igyekezettel Gothár akár a Die Hardot is feldolgozhatta volna, főszerepben Sikátor Jánossal (lásd: John Mclane), aki egy tízemeletes panelban bujkálva veszi fel a harcot a terroristákkal, de persze elbukik, mert hát egy magyar hős sorsában mindig ott lapul egy apró Don-kanyar.

Egyedül a párbeszédekért érdemes megnézni a Magyar Szépséget, mivel a Závada Pál kreálta nyelvi világ nem csak jól jellemzi a magyar valóságot, de a mondatokban megbúvó groteszk humor, egy-egy pillanatra úgy tűnik, egyenesen az Egészséges erotika rendszerváltás utáni verziójává emeli a filmet.

Magyar szépség
r.: Gothár Péter
fkönyv.: Gothrá Péter, Závada Pál
op.: Gózon Francisco, Babos Tamás
sz.: Máté Gábor, Udvaros Dorottya, Börcsök Enikő
gyártó: Mythberg Films
színes, 107 perc