• Cinematrix
• Média
• Showbiz
• Kultpol
• Klassz
• SciFi
• Életmód
• Litera
• Archívum

• Mellékletek

• Kiskarácsony
• Sziget 2005
• Korrektorblog
• Filmszemle 2005
• Sziget 2004

• Szavazások
• Ámuljon a jövő Budapestjén!

Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

Az alábbiakban a kedd reggelig tartó hétfői programnap eseményeivel foglalkozunk. (Dióhéjban, abban.)

Matiné

Az Incognito nagyszínpados táncjazzén még lazán aludtam, ágyból elég kellemes volt. Hogy hányan ringatóztak a melegben, azt nem tudom.
A Másfél szépen szólt, tud mit kezdeni ezzel az óriási technikával, be tudja játszani a hangszerekkel. Vizualice pont ellenkező a helyzet: öt szinte mozdulatlan apró figura a hatalmas színpadon.

Másfél

A könnyű délutáni reggeli (pacalpörkölt kovászosuborkával), aztán a Wanted sátorban egy román etnorockzenekar. Nagyon energikus frontember (vajon mitől van az, hogy a Balkánról a Szigetre csöppent rockzenekarok mindig élettel telibbnek tűnnek mint a hazaiak?), kicsikét Dinnyés Józsis beütés, kicsikét Bizottságos, és igazi punkos lendület. Kétszáz lelkes néző.
A figyelmet a stage-ben álló hozzátartozók is lekötik: két dermesztően szép román lány ácsorgott ottan.

Főműsor

Főműsoridőben alaposan besűrűsödött a program, a fél nyolctól tizenegyig tartó idősávban hat-hét figyelemre érdemes zenekar illetve esemény volt a Szigeten, egy részük eleve befuthatatlan volt (a metálszínpad Overkillje és világzenés Värttinä között öt kilométer a távolság), pláne hogy sörözni is kell közben.

Sajnos kénytelen voltam tehát kihagyni az állítólag hatalmas mezőnnyel igen színvonalas vetélkedést hozott Harmadik Wanted Hagyományőrző Léggitárversenyt. Az Anima első négy számát láttam a Nagyszínpadon, meggyőző volt, a közönség kicsit ritkásabb, főleg az előző nap faithlesses tömege után. (Az Anima ott, a Faithless előtt sokkal inkább a helyén lett volna, mindenkinek jobb lett volna, na.)

Anima

Nyolckor indult a Dolby Buster a Pesti Esten: profi zenészek RHCP-beütésű, adrenalin-funkrockja. Gyakorlatilag hobbizenekar, egy éve játszott először, pont itt, a Szigeten, azóta nem is nagyon koncerteztek. Mégis nagyon összepróbált, pontos produkciót hoztak, és jó, hogy a Krisztus-hasonmásverseny örökös elsőhelyezettje, Huszti Béci megint énekel, mégis a hazai rockmezőny egyik legőrültebb figurája.
A Dolby Busternek áldozatul esett a Gorilla, pedig az kegyetlen profi és tempós rockabilly.

Könnyű gyalogtúra a metálsátorba, Overkillre (ami miatt pedig a Pesti Esten sajátos koncertprogramot bemutató Actiont bukom). Az Overkill amerikai thrash-klasszikus, mindent tud a műfajról, és a rendkívül közhelyes vérprofi jelzőt megint muszáj használni. Félmeztelen emberek tornáznak a színpadon, feszítés, szántás-vetés, botrányosan gyönge hangerő (tízkor már kezdik lecsavarni), legalább négyezer néző.

Overkill

A meglepetés: a Overkill utáni Aurórára még több néző érkezik. Na, ez aztán az önbizalomnövelő koncert, az Auróra az utóbbi években szinte eltűnt, lemezei alig fogynak, a kétszáz emberes koncertek már jónak számítanak; itt meg: ötezer ember, őrjöngés, dalok üvöltése. Az Auróra az igazi magyar mulatós punk, jó, fülbemászós dalokkal. A fiatalság nem felejt, sőt.

Végefőcím, stáblista

Grooveridert még meg akartam nézni a New York Dance Party Arenában (fáj, amikor le kell írnom ezt a gigaciki nevet), de már csak Palikát találtam ottan, a Cadikot, aki rakosgatta a dárenbézt a lelkesen erobikozó tinédzsereknek. Kábé erre számítottam, oké.

A reggel hétig elnyúló afterparty színhelye ezúttal a Pesti Est VIP volt, ahol nagyon vicces dolgokat mondtunk egymásnak, de azt hiszem, most mindannyian jobban járunk, ha nem próbálom felidézni. Nem is tudnám. Hazafele egy nagyon részeg fagylaltos meghívott egy Yogenfrűzre. Lehet, hogy NDK-s lánynak nézett.