Sziget 2002

Infopop, badiszörf, és a végítélet hírnökei

2002. 08. 03., 19:53 | Frissítve: 2002. augusztus 04., vasárnap 12:15

A popszakma legendás veteránjai, György Péter és Iggy Pop izzasztó produkciói után kiderült, hogy az apokalipszis hírnökei magyarok. A Korog - kétség nem férhet hozzá - a Sátán zenekara. Meneküljünk!

Pénteken a miniszterek után az államtitkárok is felütötték fejüket a Szigeten: a machiavellisztikus hajlamú György Péter médiaesztéta a Nemzeti Digitális Archívum koncepció felvázolásának ürügyén szereplési lehetőséget biztosított Csepeli államtitkárnak, amit ő az SZDSZ nemzeti elkötelezettségének hangsúlyozására és a gyűlöletbeszéd elharapózása elleni állásfoglalásra használt fel az infominisztériumi sátor szervezőiből, és néhány, a végsőkig elszánt lobbistából álló közönsége előtt. Ez azonban nem György "kisfizetésű egyetemi oktató minőségemben vagyok jelen" Péter kapcsolati tőkéjét vagy Csepeli államtitkár mondanivalóját minősíti: az infominisztériumi sátor ugyanis ilyenkor szaunahőmérsékletű, az előadások célcsoportja pedig a szervezők nagyobb dicsőségére a szomszédos, légkondicionált, 100 géppel ellátott Datanet internetsátorban webezik, onnan azonban legfeljebb a korridortévé internetes adásán követhetnék a szociológus-államtitkár és az újmédiakeresztapa vizionárius dialógusát.

Nekünk Széchenyi kell

Csepeli és György
A Nemzeti Digitális Archívum egyébként - ha jól értettem a koncepció spanyolviasz-jellegét álcázni hivatott filozófiai és ismeretelméleti utalások között - rögtön két gigaprojekt árnyékát veti előre: a Nemzeti Audiovizuális Archívum a televíziók és rádiók műsorfolyamának, a Nemzeti Digitális Archívum pedig az internetes tartalmak megörökítésére szolgálna egyfajta virtuális Széchenyi-könyvtárként. Az államtitkári szándéknyilatkozatot a már működő digitális archívumkezdemények bemutatkozása követi: Moldován István a Magyar Elektronikus Könyvtár, Tószegi Zsuzsa a Neumann-ház, Sebők Marcell a kontextus.hu képviseletében ragadja magához a mikrofont, majd Kopper Judit egyik Médiamixét vetítik a köszolgálati futurológia kedvelőinek, végül pedig Z. Karvalics László trendkutató lép színre, hogy megfejtse a lövöldözős számítógépjátékok társadalomfilozófiáját.

Ennyit az informatikázásról

Iggy Pop
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a fejtágítók közben szakítottunk időt arra is, hogy lencsevégre kapjuk a nagyszínpadon kreténkedő szintetizátorvirtuóz, Mambo Kurt cyberpunk domina basszusgitárosnőjét, amint a tiroli bőrnadrágos rajongótábort hergeli. A nap fő attrakciója, a mikrofonálványpusztító Iggy Pop idén nem hozta szokott formáját, még az egyik előzenekarral kitört csetepatéba sem folyt bele, és a mikrofont is olyan enerváltan lóbálta a feje felett, mintha most tért volna vissza egy tibeti meditációs tréningről, ahol sikeresen megszabadították erőszakos jellemvonásaitól. Annál jobban durvult a rajongótábora: extrémsport gyanánt kétszer is megmártóztam a kordon előtt tomboló masszában, ahol a talponmaradást nem csak a mértéktelenül fogyasztott tudatmódosító szerek veszélyeztetik. A pogózó tömeg a kitoloncolással fenyegető tiltás ellenére hátára kapja a badiszörfereket, amit nyugodtan meg is tehet, mert nincs inkalos, aki ide bemerészkedik: a tömeg- és hangnyomás az egészségügyi határértékek tízezerszerese, a megvadult csorda kipárolgásából facsarni lehet az adrenalint.

Durvább a popnál

Az est hátralévő része csengő füllel és céltalannak tűnő bóklászással telik: iható borok a Hilltop-standon, tülekedés a Cinetrip előtt, szüreti szemezgetés a Pesti Est különkiadásából (1 gyöngyszem mutatóba: "A magyar törvények szigorúan büntetik azt, ami tilos.") a Zanzibár backstage műanyagszékein. Itt alkalmunk nyílt megfigyelni DJ Palotai fellépésének logisztikai hátterét, majd továbblebegtünk a Bahia sátor felé, ahol kiderült, hogy Iggy Pop ösztönlényéből innen nézve legfeljebb lakodalmas rockra telik: az apokalipszis hírnökei magyarok, harsona helyett gitáron és dobon kísérik a Sátánt, amint halott magzatok képében abortuszellenes propagandát folytat és földöntúli hangon a végítélet napját hirdeti. Ez volt a Korog: úgy megijedtem tőlük, hogy menekülés közben a biciklim egyik pedálja letörött.

hirdetés