CímlaponA rovat híreiA rovat cikkei |
Add ide a dadát!Fekete Pákó jelenés a Táncdalfesztivál-sátorban2003. 08. 03., 16:29 | Frissítve: 2003. augusztus 03., vasárnap 16:51
Ahogy a megmelkedett nappali átlaghőmérséklettől kikeltek a melltartós jónők és sűrű, sötét csapatokban lepték el a szigetet, a korszerű, európai nemiség e Galapagosát, nem késlekedhettem tovább, délután kettőkor frissen-fitten kipattantam kissé bolhásnak vagy legalábbis hangyásnak tűnő ágyamból a tavalyi árvíz által megviselt Honvéd üdülőben, fölvettem Csicska feliratú cérnazoknimat, a második Edda-lemezborítót közelítő vizuális élményt nyújtó bakancsomat, és nekivágtam, hogy valami forró, ám pocsék ízű leves fogyasztásának ürügyén szétvágjam a számat a 03 SZ mintájú sorjás műanyagkanállal.
A fent esetlenül leírt sajátos szexuálmeteorlógiai helyzet azonban a Durex sátor felé görbítette a teret. Itt megint meg kell állnunk egy pillanatra, nagy levegőt vennünk, nekirugaszkodnunk, a következő események örvénye olyan erővel ragadott el, szerény értelmemet és könnyű érzelmeimet olyan mértékben rengették, világosították meg, formálták át a tapasztaltak, hogy még most sem tudok magamhoz térni a katartikus eksztázis ekszatikus megrendüléséből.
A sátorban legalább nyolcszázan tomboltak az Add ide a didit, Megy a gőzös Kanizsára (obligát vonatozás included), Száz forintnak ötven a fele, és más hasonló slágerok egészen kokszos tempójú földolgozására. A szípadi látvány: egy alacsony, igen dinamikus fekete fiú félmeztelenül, radiátorhassal, viszont gyakorlatilag szem nélkül, folyamatos és fehérembernek követhetetlenül erőteljes csípőmozgásokkal jár törzsi táncot, fenék alá letolt nadrágban, közben egészen sajátos nigériai-újvidéki akcentussal énekel, illetve inkább kiabál, időnként kongázik és szexuálisan inzultálja táncos-énekesnőjét, a tangabugyiját és picit talán túlméretes, ám mindenképpen figyelemre méltó fenekét fehér miniruhája alól újra meg újra elővillantó szőke hölgyet, akinek kígyózó erotikus mozgása a könnyebb szexiparban szerzett tapasztalatokról árulkodott - gogo vagy sztrip, esetleg egyéni pikáns táncprogramok.
A művészetnek ilyen magas fokú megnyivánulása mindig könnyet csal a szemem sarkába, reménytelenül szentimentális és az artisztikumra fogékony ember lévén. Elnézést kell kérnem, drága olvasók, de a befogadott élmény még túl friss, a sebek még be sem heggedtek, képtelen vagyok a rám jellemző higgadt, elmélyült és a nagyobb eszmetörténeti összefüggéseket is megvilágító elemzésre. Abban egészen biztos vagyok, hogy Fekete Pákó művészete egyrészt új fejezetet nyitott az európain pszichedelikus könnyűzenében, másrészt ismét bebizonyította, hogy a Kelet-Közép-Európa meghatározó szellemi áramlata, sőt mondhatjuk: életélménye a dada. Tzara, Kafka és Ionesco univerzumának Feket Pákó fénylő galaxisa.
(A továbbiakban még találkoztam egy vidám bankár-közdász csapattal, amely tagsága szigetre látogató politikusokra vadászott, és egyikük büszkén mesélte, hogy tavaly egy kocsmapultnál sikerült lekönyökölnie Baja Ferencet. De ez már egy következő történet.) |
hirdetés
|
