Sirathatjuk a CD-t is

2011.11.19. 07:51 Módosítva: 2011-11-19 12:00:32
Az, hogy manapság már nem éri meg CD-t kiadni, nem meglepő, a technológia fejlődése, ami először a szalagos magnót, később a bakelit lemezeket, majd legutóbb a kazettákat nyírta ki, most a CD formátumot fenyegeti, de egyre komolyabban. Minden zene a felhőbe költözik pár éven belül, a csillogó lemez meg retró poháralátét lesz addigra.

A zenefogyasztás átalakult, a Hi-Fi-tornyok mellől felálló fogyasztó a különböző hordozható eszközökön hallgatja már a zenét (Walkman, Minidisc, Discman, iPod), amit már nem CD-n vesz meg, hanem letölt, (legálisan, vagy illegálisan) a fizikai zenehordozó pedig megmarad a gyűjtőknek. Erre a folyamatra lehetett számítani, a Napsterrel kezdődött, majd az Ipoddal folytatódott. A különböző fájlmegosztók az illegális, a hivatalos zeneboltok (iTunes, Amazon, stb.) pedig a legális oldalon már régóta előrevetítették a CD halálát, ami állítólag hamarabb bekövetkezhet, mint azt gondoltuk.

Drága mulatság

A Side Line Music Magazine nevű belga zenei szaklap szerint az iparág képviselői belátták azt, amit 2009 óta már mindenki tud: CD-t gyártani felesleges és drága mulatság, és ha nem akarnak gyors ütemben beleállni a földbe, akkor egyszerűen fel kell hagyni vele. A vezető kiadók egyeztettek és úgy döntöttek, hogy 2012 végére fokozatosan leépítik CD-gyártásukat, amivel legkésőbb év végére teljesen fel is hagynak.

A felszabaduló kapacitást a letöltésekbe és a streamelhető zeneszámokba csoportosítják majd át, CD-t csak különleges alkalmakkor és antológiák kiadásakor jelentetnének meg, ezek terjesztését pedig főleg az Amazonra bíznák, offline áruházakban ezek a kiadványok nem lennének kaphatók.

A CD-k jelenlegi formájukban a zenefogyasztók számára tulajdonképpen értéktelenek, hiszen nem nyújtanak annyi pluszt, ami indokolná a magasabb árat. A korlátozott példányszámban kiadott, speciális albumok akár még öt év múlva is elérhetők lesznek, különleges, a letöltések mellé beszerezhetetlen borítójuk vagy egyéb, exkluzív extrájuk miatt keresettek lehetnek a gyűjtők körében.

Albumok sem kellenek

Iparági szakértők nyáron még azt jósolták, hogy 2013-ra változik meg a piac teljesen. A CD-k előállítási költsége nem túl magas (darabonként borítóval, tokkal-vonóval már 100 forint alatt le lehet gyártani egyet), az eladatlan példányokat viszont tárolni kell, ne adj isten megsemmisíteni, ez pedig pénzbe kerül.

Az egyes zenei hanghordozók aránya a teljes eladásokra vetítve az elmúlt harminc évben (forrás:gawker)
Az egyes zenei hanghordozók aránya a teljes eladásokra vetítve az elmúlt harminc évben (forrás:gawker)

A változások az albumformátumot is feleslegessé tehetik. A letöltésekkel és az mp3-lejátszók megjelenésével párhuzamosan a zenefogyasztás is megváltozott. Már nem volt nyűg egy válogatáskazetta vagy CD összeállítása. Az ember azt a számot tölti le egy albumról, ami tetszik neki, és nem fizet ki Michael Buble új albumáért 12 dollárt (2700 HUF - az Amazonon) vagy 3800 forintot (itthon) miközben mindössze két nótára van szüksége – ezeket az iTunesból két dollárért (540 forint) beszerezheti.

A fizikai hanghordozók megszüntetésével a kiadók az adott anyagra szánt büdzséből már nem fognak a terjesztésre költeni, elméletileg magasabb összeg marad a marketingre és a tartalom támogatására. Angliában a legnagyobb offline zeneáruház-hálózat, a HMV idén már nem egyszer csak késve tudta kifizetni a szállítóit, és ez a tendencia csak folytatódni fog – a rengeteg CD raktározási költségét egyre kevesebb üzlet tudja bevállalni. A lánc hatvan üzletét is kénytelen bezárni év végig, mert nem rentábilis a fenntartásuk.

Itthon a CD a király

A CD forgalmazás magyarországi visszaeséséről egyik kiadó sem kívánt pontos adatokat közölni, viszont nem valószínűsítik, hogy a cégek ilyen hirtelen kihátrálnának a formátum mögül. A Magneoton részéről Csontos Noémi Virág elmondta, hogy azt már mindenki tudja, hogy a CD eladás folyamatosan csökken, de nem valószínűsíti, hogy teljesen leállna a következő évben. Csontos szerint ugyan egyre több digitális bolt nyílik hazánkban, illetve a tőlünk keletebbre fekvő országokban is, de itt még közel sem olyan fejlett ez a piac, mint tőlünk nyugatabbra, ahol egyre többen vásárolnak legális formában digitálisan zenét.

01.png

„A kiadóknak van eszük, tudják, hogy a világ nem csak Észak-Amerikából, Nyugat-Európából, Japánból és hasonló fejlett piacokból áll. Az ipar hatalmas részét kisebb, digitálisan egyelőre kevésbé aktív területek teszik ki, így a CD beszüntetése felbecsülhetetlen anyagi veszteséggel járna" – mondta a Warner Music kiadványainak magyarországi forgalmazását is ellátó kiadó marketingvezetője. Csontos egyetért azzal, hogy előreláthatólag a CD a jövőben egyre inkább a gyűjtők kedvencévé fog válni, azonban szerinte elhamarkodott lenne időpontokkal dobálózni.

Van benne pénz

Ehhez képest úgy tudjuk, a MAHASZ heti toplistáját vezető magyar előadók között akadt olyan is, aminek elég volt 400 CD-t eladni az első helyért, és a tízszereplős lista utolsó helyére már 75 eladott koronggal is oda lehetett érni, ami egészen ijesztőnek tűnik. 2010-ben a MAHASZ szerint 3,7 millió CD fogyott Magyarországon, ha csak a nagyon konzervatív, 2000 forintos átlagárral számolunk, a piac így is termelt 7,4 milliárd forintot - míg a digitális értékesítésekből 100 milliós bevétel született 2010-ben.

A magyar piac az elkövetkező 4-5 évben biztosan nem fog még megválni ettől a formátumtól. A jövővel kapcsolatban a marketingvezető elmondta, hogy mivel a CD előállítása tényleg jóval többe kerül, mint digitálisan forgalmazni, ráadásul már van egy olyan célcsoport, amit csak az utóbbival lehet elérni, így a Magneoton művészei között is akad olyan, akinek dalait csak online forgalmazzák. A CD-k előállítási költségéről a MAHASZ oldalán látható grafika azt állítja, 300 forint darabonként, amit inkább a legmagasabb árnak, semmint átlagosnak tekinthetünk.

02.png

A CD-eladások száma az USA-ban 1999, az angoloknál 2004 óta folyamatosan csökken, de még mindig nem érte el azt a mélységet, ahol találkozna a digitális letöltések felfelé ívelő számaival. A fizikai hanghordozó 2012-es kinyírása annak ellenére elsietett lehet, hogy 2009 és 2010 között 12,4, 2011-ben 16 százalékkal estek vissza a CD-eladások világszerte. A csökkenés ellenére a briteknél éves szinten 16-18 millió CD fogy még mindig, aki 100 millió fontos bevételt jelen a kiadóknak. A legális letöltésekben is van pénz: 2010-ben világszerte 5,9 milliárd dollár értékben töltöttek le zeneszámokat. 2011 nyarára ez a szám már 6,3 milliárdot mutatott.

Akik megpróbálták megölni a CD-t

A CD-t sokszor megpróbálták leváltani más fizikai adathordozóra, de egyszerűsége és olcsósága miatt a kompakt lemez állta a versenyt. Főleg, hogy senki nem akart újabb, drága készülékeket venni, amikor ott az olcsó mp3.

Először a Sony futott neki a MiniDisc-kel, ami a kazetta és a CD előnyeit egyesítette, a japán cég 1991-ben jelentette be az új formátumot, az első készülékeket 1992-ben kezdték el forgalmazni. Viszonylagos sikeres ellenére sem tudod soha igazán elterjedni, a kazettás walkman ellen túl drága volt, azután pedig a digitális formátumokkal nem bírta a versenyt. Pedig a Sony folyamatosan fejlesztette, a NET-MD formátum már számítógépről felmásolt digitális zenéket is lejátszott, a 2004-ben megjelent HI-MD, pedig már videók és fájlok tárolására is alkalmas volt.

A Sony idén nyáron jelentette be, hogy megszűnteti a minidisc gyártását, és jövőre már ürs lemezek sem készülnek már.

A CD megújítására tett első elentős kísérlet (most a JVC által fejlesztett XRCD-t ne vegyük ide) a CD-hez hasonlóan szintén a Philips és a Sony által közösen fejlesztett SACD volt, amely többek között térhangzást ígért 1999-ben. A formátum soha nem terjedt el igazán, annak ellenére, hogy a super Audio CD visszafelé kompatibilis, azaz minden hagyományos CD-lejátszóban megszólal.

Egy évvel később érkezett a DVD-Audio, a két formátum ádáz küzdelembe kezdett, aztán a DVD-Audio nyert, de hát addigra már nem járt lyan sok minden ezzel a diadallal. Utoljára 200-ban próbálkozott a Sandisk a fizikai tárolók bevezetésével SD-kártyán adott ki albumokat olcsó, belső memóriával nem rendelkező lejátszói mellé. A baj csak az volt, hogy senki nem akart már albumokat cserélgetni a lejátszóban, amikor egy Ipodon már akkor elfért egy teljes zenei gyűjtemény.