A Tripoliszban született, nyolcévesen már csodájára járt a Zeneakadémia

RSK
2016.02.22. 17:53
6 hozzászólás

A Cziffra György Fesztivál a Magyarországon sokáig méltatlanul mellőzött művésznek állít emléket, a művészeti vezetőjével, a Liszt Ferenc- és Gramofon-díjas Balázs János zongoraművésszel a Roma Sajtóközpont, Juhász Klaudia Ramóna készített interjút.

 

Mikor és miért fordult Cziffra művészete felé?

Gyerekkoromban nem múlt el nap, hogy ne került volna szóba Cziffra György, mert a nagypapám csellistaként ahogy másokat, őt is ismerte az éjszakai zenész életből. Hat évesen bakelitlemezről hallgattam a felvételeit. Teljesen elbűvölt, hogy milyen finoman, de mégis milyen markánsan és egyedien tudott játszani. Ekkor döntöttem el, hogy klasszikus zenét akarok tanulni, a családunkban elsőként. Cziffra György édesapja cimbalmos volt, de az akkor szigorúbban vett tradíciók ellenére nem az édesapja nyomdokait követte, hanem az abban az időben a cigányok számára szinte elérhetetlen klasszikus zenét választotta. Ebben persze sokat segített elképesztő, mindent elsöprő tehetsége.

Már nyolc évesen bekerült a Zeneakadémiára, igazi csodagyerekként tartották számon a harmincas években. 

Az igazi áttörésre azonban várnia kellett harmincöt éves koráig.  

Mint oly sok magyarnak, neki is el kellett hagynia a hazáját, hogy a tehetségéhez méltó pályát futhasson be. Bár már 13 évesen koncerteket adott, de valahogy a magyar kulturális elit sohasem fogadta be. A felesége tudta, hogy külföldön kell új életet kezdeniük, ahol férjét elismerik. Emberi és művészi szabadságát így 1956, a határok megnyílása biztosította. Maga sem tudta, hogy ekkor már több felvétele is elterjedt külföldön, tudták róla, hogy ki az Cziffra György. Ezért aztán disszidálása után pár héttel már koncertet adott Bécsben. Innentől kezdve bejárta a világ összes jelentős színpadát, és egy csapásra a legjelentősebb zongoraművészekkel emlegették egy lapon.

Cziffra György (1921-1994)

Zongoraművész, az egyik legjelentősebb magyar zenei előadóművész. Cigányzenész családba született, az angyalföldi „Tripolisz” munkástelepen nőtt fel nagy szegénységben. ongoratehetségére korán felfigyeltek, nyolc évesen került be a Zeneakadémiára, Dohnányi Ernő, Weiner Leó, Ferenczi György, Kéry Szabó Imre voltak a mesterei. Tizenhárom évesen, csodagyerekként már számtalan sikeres koncertet adott Magyarországon és külföldön, de a hazai művészvilág nem fogadta be. A II. Világháborúban harcolt a fronton, majd szovjet hadifogságba esett, ahonnan többször is szökéssel próbálkozott. Hazatérve haknizásból tartotta fenn családját, Puskás Ferenc és egy sor akkori híresség kedvenc bárzongoristája volt. Az ötvenes években disszidálni próbált, de elkapták: kényszermunkatáborban kellett dolgoznia egy kőfaragó üzemben. A forradalom kitörése előtt egy nappal, 1956. október 22-én Bartók II. zongoraversenyét játszotta a Zeneakadémián. Sokak szerint ennek a hangversenynek nem kis része volt az október 23-ai hangulat alakításában. Amikor végül sikerrel elhagyta az országot, karrierje egy csapásra szédületesen ívelt felfelé, a világ minden jelentős színpadán fellépett, vitathatatlanul a kor legnagyobb művészei közé emelkedett. A művészvilágban elfoglalt helyéről sokat elárul, hogy amikor Franciaországban koncertteremmé alakított át egy elhagyatott kápolnát, az üvegablakokat Joan Miró készítette, az épületet pedig az akkori francia miniszterelnök adta át. Létrehozta a Cziffra-alapítványt (Foundation Cziffra), ami fiatal zenészek és képzőművészek támogatását tűzte ki céljául. Halálát megelőző évben, 1993-ban Magyarországon a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét kapta, ugyanabban az évben Franciaországban a Becsületrenddel tüntették ki. Fia, ifj. Cziffra György (1942–1981) neves karmester lett, akivel számos nagy sikerű közös hangversenyt adott, 1981-ben egy lakástűzben vesztette életét. Cziffra ezután többé nem lépett fel zenekarral és lemezfelvételt sem készített. 72 évesen halt meg. 

Ehhez képest Magyarországon nincs igazán benne a köztudatban Cziffra, sem mint zenész, sem mit történelmi alak. Pedig élete mintha csak a huszadik századi magyar történelem tablója lenne.   

Egyetlen vele megtörtént eset is elég lett volna más embernek, hogy az életet megutálja.

Egy fővárosi nyomortelepen, az angyalföldi Tripoliszban nőtt fel, kiskorában nagyon sokat nélkülöztek. Többször volt hadifogságban a második világháborúban, és az ötvenes évek sem volt könnyű számára, disszidálási kísérlete miatt követ törettek vele Recsken, de például a Miskolci egyetem lépcsőjét is építette kényszermunkában.

Ez sem törte meg. Egészen elképesztő fizikai ereje volt, egyébként ez nagyban hozzájárult a zongoratechnikájához is. Olyan fizikai és zenei erő sugárzott belőle, hogy nem tudtál nem odafigyelni. Magával ragadott civilként, bárzongoristaként és persze koncertmuzsikusként is. Több olyan emberrel is beszéltem, akik jelen voltak az ’56-os forradalom előestéjén adott koncertjén, amikor Bartók II. zongoraversenyét játszotta. Olyan energiát adott át a közönségnek, hogy a darab végén szabályosan tomboltak, és ezután még négyszer egymás után eljátszotta a Rákóczi indulót. Hogy más lett volna-e a forradalom Cziffra káprázatos játéka nélkül, nem tudom, de aki aznap este élőben hallotta, biztosan összekötötte a másnapi eseményekkel.   A forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából idén október 22-én újra megrendezik ugyanezt a koncertet az Erkel Színházban, és engem ért a megtiszteltetés, hogy eljátsszam ezt a csodálatos darabot. Nekem az a szerencsém, hogy több mint fél évem van a felkészülésre, míg Cziffrának akkoriban mindössze hat hete volt magévá tenni ezt a bartóki mércével is nagyon megerőltető zongoraversenyt.

Lehet másolni Cziffra stílusát?

Cziffra egyszeri és megismételhetetlen. Amikor a legnagyobbak között emlegették, az írták, hogy van Richter, Horowitz, Rubinstein, na és persze Cziffra György, de ő egy külön kategória. Én a magam részéről tisztelettel fordulok a nagy elődök felé, de ha nem úgy állnék hozzá, hogy megpróbálom a saját elképzeléseimet megmutatni, akkor nem lennék előadóművész. Persze kell egyfajta bátorság és exhibicionizmus ahhoz, hogy valamiképp az éppen aktuális érzéseimet is belevigyem a játékba. És merni kell improvizálni.

A fesztivál nyitóhangversenyét Chopin Asz-dúr (Hősi) Polonézével kezdi majd. Mi a jelentősége ennek a választásnak?

  Chopinnek is el kellett hagynia a hazáját, és ő is Párizsban telepedett le. Mindketten rendkívüli hazafiak voltak. Cziffra távol Magyarországtól sem veszítette el magyar gyökereit. Talán közhelyesen hangzik, de mindenkinek szüksége van egy hősre, akire fel lehet nézni, aki szebbé, jobbá teszi a világot. Számomra Cziffra egy hős volt. Cziffra, Chopinhez hasonlóan sokat adott az életnek, de keveset kapott vissza. Balsors és tragédiák szegélyezték az életét, fia elvesztése pedig örökre elkomorította, de ennek ellenére élete végéig dolgozott, és alapítványt hozott létre fiatal művészek megsegítésére.

Az alapítvány tehetségkutató versenyét 2012-ben Ön nyerte meg. A Cziffra György Fesztivál is a fiatal tehetségek felkarolásával indul egy mesterkurzus formájában.

Tizennyolc tehetséges magyar fiatalt vettünk fel, akik a legjobb magyar művészektől tanulhatnak. Például Dráfi Kálmántól, aki Cziffra tanársegédje és tanítványa is volt a Senlis-i akadémián, nekem pedig ő volt a mesterem. Vásáry Tamás a korából adódóan még a bárokból ismerte a huszonéves Cziffrát. De a fesztivál szinte összes vendégművészének volt valamilyen személyes kapcsolata, vagy élménye a legendás zenésszel, így Szakcsi Lakatos Bélának és Snétberger Ferencnek is. Még kamasz voltam, mikor a Zeneakadémia egyik termében megszerveztem az első Cziffra emlékkoncertet, körülbelül ötvenen, ha eljöttek. Tíz év elteltével is mindig azon törtem a fejem, hogyan lehetne Cziffra Györgyre méltóképpen emlékeztetni a társadalmat. Idén szerencsére ez összejött: a MOM Kulturális Központ biztosítja a helyszínt, akikkel évek óta erős szakmai kapcsolat köt össze, a Nemzeti Kulturális Alap pedig támogatja az eseményt. Nemrégiben megkeresett Cziffra magyarországi rokona, Andrássy László, aki felajánlotta a birtokában levő tárgyakat, kottákat, plakátokat, fotókat egy kiállításra. Ez nagyon megtisztelő és jóleső érzés számomra. Mint ahogy a közreműködő művészek is mérhetetlen tisztelettel és alázattal vannak Cziffra emléke iránt, a fesztivál igénye sokuk szívében évtizedek óta ott bujkált, erről érzelemmentesen nem is lehet beszélni. Hál’istennek a közönség érdeklődése is várakozáson felüli, hiszen egy hónapja elfogyott minden jegy. 

Hogyan találkozhatnak Cziffra emlékével, akiknek nem jutott belépő, vagy nem is érdeklődnek a klasszikus zene iránt? 

Például a Cziffra szelet révén, amit kifejezett a fesztivál születése alkalmából hívtunk életre Szamos Gabriella segítségével, aki a Szamos Marcipán tulajdonosa, és valósággal bűvkörébe került Cziffra élettörténetének. Ő minden lehetőséget megragadva azon iparkodik, hogy a művész neve tovább éljen. A zongorabillentyűt formázó Cziffra szelet mellett életrajzi könyvét, az Ágyúk és virágok című kötetet is megvásárolhatja a közönség a Szamos cukrászdákban. A zenerajongók legközelebb április elején találkozhatnak Cziffra zenéjével, amikor többek között az ő operaátiratait fogom előadni a Zeneakadémián. Pár nappal a fesztivál megnyitása előtt még ez is nagyon távolinak tűnik, pedig már a jövő évi eseményt is szervezzük. Terveink szerint 2017-ben a Zeneakadémia nagytermében is lesznek koncertek, és nem csak hazai, hanem világhírű nemzetközi előadóművészek is fellépnek majd a Cziffra György Fesztiválon. Az egyik fő küldetésemnek tekintem, hogy 2021-ig, Cziffra születésének századik évfordulójáig bevéssük az emberek emlékezetébe, hogy ki is volt ő, mit köszönhet neki Magyarország. 

Balázs János

1988-ban született Budapesten. A Járdányi Pál Zeneiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem elvégzése után számtalan mesterkurzuson vett részt itthon és külföldön. Olyan elismert oktatók keze alatt fordult meg, mint pl. Vásáry Tamás, Dráfi Kálmán és Dmitri Bashkirov. A Liszt Ferenc-díjas; Junior Príma-díjas és Gramofon-díjas fiatal művész számára fontos a tehetséggondozás, ezért 2012 óta állandó tanára a Snétberger Zenei Tehetségközpontnak, ingyenes hangszerbemutatókat tart gyerekeknek, az általa alapított Cziffra György Fesztiválon pedig mesterkurzust tart a fiatal tehetségeknek.