Most mindenki bepótolhatja a történetet

A Kiscsillag nagyszabású színházi projektbe kezdett: az Idáig tudom a történetet című színházi estjükön a számaikat adják elő szöveges kísérettel, a szerelmi háromszög történetét Papp Sándor Zsigmond íróval közösen dolgozták ki 2011-ben, 2013-ban Lovasi András írt folytatást, 2015-ben pedig a két részt egybeszerkesztve adták elő koncertszínházként a MOM Kulturális Központban. A másfél órás előadásról felvétel is készült, amit most először a Stenken lehet teljes hosszában megnézni. 

Azért, mert elkészült a folytatás is, Semmi Konferencia címen, ezt április 26-án mutatják majd be az Erkel Színházban. Az új darabban, a Idáig tudom a történetetből megismert férfi főszereplők mellett - akiket Lovasi András és Leskovics Gábor alakít - olyan szereplők lesznek, mint Péterfy Bori, Pásztor Anna, Falusi Mariann, Varga Livius, Likó Marcell és Busa Pista. A koncertszínház dalai az ősszel megjelenő Kiscsillag albumon jelennek majd meg. 

Íme az előadás teljes hosszában, egy óra negyven perc, péntek estére, hétvégére ideális program. 

Ez tehát az előzmény darab, a folytatás, a Semmi Konferencia tíz évvel a történtek után játszódik, videóban is látható előzményben még Németh Juci a főszereplő, a folytatásban már Péterfy Bori alakítja majd Zsuzsát. A Semmi Konferencia a Menetszél című Kiscsillagból dalből lehet ismerős, ezt Lovasi András is elismeri, hogy annak az ötletét fejlesztette tovább: nagyon fontos dolgom van én messze megyek // eltűnnek a legelők jönnek a hegyek // nagyon fejlett kistérségben konferenci-// át rendeznek a semmiről van-e semmi. A darab történetét Lovasi András és a Földes Eszter, az előadás rendezője foglalják össze ebben a videóban (egy kisfiúról szól, akinek az anyukája mindig szomorú, és amikor megkérdezi, hogy mi a baj, mindig azt feleli, hogy semmi.)

Valami ilyesmire lehet majd számítani, jegyeket már lehet vásárolni.  “…anya mindig csak ül a konyhában és néz maga elé némán. Néha reggelig ég a villany és úgy megy el munkába, hogy nem is aludt semmit… És ha kérdezem, mi a baj, csak annyit mond: “Semmi.” És ha tovább nyaggatom, megint csak annyit mond, hogy semmi és hogy hagyjam és menjek játszani, mert tényleg semmi, semmi, semmi, semmi. És akkor egy nap eszembe jutott, hogy kéne egy konferencia, konferencia a semmiről. A szomszéd Dobán bácsitól jött az ötlet, akinek tetszett az anyu, úgyhogy gyakran átkopogott hozzánk esténként egy kis konyakkal. Utáltam.”

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!