A válsággal döntöttek rekordot a fesztiválok

Magyarország fesztivál-nagyhatalom. Legalábbis ez a kép rajzolódik ki, ha kísérletet teszünk a lehetetlenre, és megpróbáljuk összeszedni, hány fesztivált tartanak egy évben az országban. A kép persze vegyes, hiszen a legnagyobb Szigettől az eldugott, nem is hirdetett helyi falunapokig nagy a választék, ha így számolunk egyes becslések szerint a háromezret is eléri a fesztiválnak mondott rendezvények száma. Nagyobb, legalább ötvenmillió forintos költségvetésűt elérők száma már csak hetven körül van, ezek jelentős része azonban nem elsősorban szponzori pénzekből és jegybevételből, azaz saját nyereségéből él (ide tartozik sok államilag támogatott komolyzenei rendezvény is). A nem feltétlenül költségvetésükben sokkal nagyobb, de akár ennek az összegnek többszörösével is rendelkező, mindenesetre kifejezetten profitorientált ifjúsági rendezvény (ezek zászlóshajója és úttörője a Sziget) tíz-tizenöt lehet, attól függően, hol húzzuk meg a határt.

Sziget-kiadások, millió Ft	2009
Sztárprogram	960
Egyéb program	460
Technika	490
Reklám hazai	100
Reklám külföld	135
Biztonság	120
Lebonyolítás	80
Szállás, repjegy	80
Civilsziget	25
Éves szervezés	200
Összesen:	2650
BEVÉTEL	2009
szponzor	18%
jegy	75%
vendéglátás	7%

És hiába tombol a világgazdasági válság, a nagy és biztos rendezvények ezt az eddigi számok alapján nem érezték meg. Azaz de: csak éppen nem elmaradó, hanem sokasodó, ráadásul többet is fogyasztó látogatókban. Rekordot döntött a Hegyalja (71 ezer néző), a Volt (79 ezer néző) és a Balatonsound (98 ezer néző) is, nézőszámban is, bevételben is. A két legnagyobb fesztiváliroda, az egymagában is uralkodó Sziget (plusz Balatonsound, Volt), illetve a Delta est (Hegyalja, BalatTone) vezetői hasonlóan látják az alapvető okokat: a nagyokra koncentrálódik a piac. Gerendai Károly is, Bukovinszky Béla is úgy véli, hogy azok, akiknek tavaly esetleg még több fesztivál meglátogatására is volt pénzük, idén az esetleg kisebb pénztárcából a biztos bulikra, a bejáratott nagy rendezvényekre mennek.

A mostani euróárfolyam mellett kevésbé működik az a megoldás, hogy öt fiatal összeáll, és lemennek kocsival Görögországba nyaralni, bulizni azonban idén is kell, ezen nyerhetnek a nagy fesztiválok, mondja Bukovinszky, aki egyben a Fesztiválszövetség elnökségi tagja is. Sőt saját januári jóslatának megdőlését is elismeri: akkor arra számítottak, hogy a válság miatt az egy főre jutó fogyasztás is kisebb lesz, márpedig ehhez képest a Hegyalján a tizenöt százalékos látogatószám-növekedés mellett a költés negyven százalékkal nőtt. Vígadva sír a magyar.

Az ugyanakkor biztos, hogy a kisebb rendezvények megérezték a válságot. A szponzorpénzek mindenütt estek, és a hirdetők, akik Magyarországon a környező országok gyakorlatával összehasonlítva egyébként megtanultak fesztiválozni, megértették, miért jó ezekre a rendezvényekre költeni, a kisebb pénzből nyilván jobban is szelektálnak. A Balatonsoundra még licitálnak a hirdetők, a Voltnál és a Szigetnél viszont már érezhető a visszaesést, noha ezt a többéves szerződések nyilván enyhítik, mondja Gerendai Károly. Szerinte általánosságban húsz-huszonöt százalékot esett vissza a hirdetési piac, és ennél nagyobb lehet a reklámtortából az eseménytámogatásra fordított szelet csökkenése.

Tény ugyanakkor, hogy a fesztiválpiramis alsóbb részeiben nagyon sok az egy-egy önkormányzat által szervezett, az állam, esetleg még egy vagy néhány kisebb cég által támogatott, falunap jellegű, kifejezetten a helyi közönségnek szóló rendezvény. A fesztiválozás divattá vált Magyarországon, és ez nemcsak a nagyok sikerében, hanem a kicsik számának növekedésében is érezhető. A kínálat azonban alighanem lépést tartott a kereslettel, a műfaj elfogadtatásában meghatározó szerepet játszó Sziget első rendezvényein több generáció nőtt fel, nekik már a természetes szórakozásuk ez. A falunapokat is figyelembe véve lehetetlen megmondani, egy évben hány magyar jár legalább egy fesztiválon, de ha csak a tizenöt körüli nagyobb ifjúsági rendezvényt vesszük, az összes látogató száma egymillió felett van.

Aggódnak az árfolyamért

De kell is a magyar vendég: szintén a Sziget az egyetlen rendezvény, amelyik igazán jelentős külföldi tömeget vonz, tavaly már az elővételben eladott hetijegyek hetven százalékát külföldön vették meg. Ez persze sok szempontból jelent előnyt, például jelentős euróbevételhez juttatja a fesztivált, de a válság itt is érezteti hatását: a rendezvény előtti hetekben a Sziget az exportáló vállalatokhoz hasonlóan reménykedett a nem túl erős forintban, hiszen míg a külföldi fellépőket gyenge forint mellett, akár 290-es árfolyamon fizették ki, most a jegyeladásnál 265 alatt is járt az euró ára.

Melyik Év	2007	2008	2009
Látogatók száma összesen	371000	385 000
Elővételes heti jegyekből a külföldiek, %-ban	60	70
Költségvetés (millió Ft)	2.6 milliárd	2,65	2,65
Hetijegy-ár elővételben (Ft)	25 000 –  30 000	25 000 –  30 000	30 000 – 37 500
Napi jegyek elővételben (Ft)	7000	8000	10 000

Egy Sziget persze komolyabb pozícióból tárgyal az alvállalkozókkal, és voltak olyan szolgáltatási területek, ahol a válság miatt csökkenő költségvetésre hivatkozva sikerült nekik is némi árcsökkenést elérni, árulja el Gerendai (a fesztivál történetében az idei, 17. rendezvény az első, amelynek költségvetése, ha minimálisan is, de kisebb lehet, mint az előző évi, kerekítve azonban egyaránt 2,65 milliárd forint). Ugyanakkor a válság a kiadási oldalon is nyomott hagyott: egyes zenekarok árát Európa-szerte felverték, mert a konkurens fesztiválszervezők a válság miatt attól tartottak, hogy csak a legnagyobb nevekre jön majd el a közönség. A Placebo vagy a Prodigy idén lényegesen drágábban jön, mint korábban, mond konkrét példát a főszervező, elárulva azt is, hogy utóbbira itthon is akadt konkurencia.

Jegyárak a Szigeten
	2006	2007	2008	2009
Ott alvós elővételes	24 000	30 000	30 000	37 500
Ott alvós teljes	30 000	37 500	37 500	45 000
Hazamenős elővételes	20 000	25 000	25 000	30 000
Hazamenős teljes	25 000	30 000	30 000	37 500
Napi elővételes	-	7000	-	-
Napi teljes	6000	8000	8000	10 000

Mert bár a Sziget a legnagyobb rendezvény, a látogatóknak egy pénztárcájuk van, így az ifjúsági piacon, ha jól meg is férnek egymás mellett, minden rendezvény konkurencia is egyben. Gerendai Károly szerint ebben a vonatkozásban nem is pusztán fesztiválokra, hanem akár egyetlen Madonna-koncertre is kell gondolni, mégha, ahogy egyes popsztároknak, mostanra a nagyobb fesztiváloknak is kialakult a saját rétegközönségük, más megy el a Balatonsoundra, és más a Voltra.

Ezért is vélheti úgy, hogy a következő években maradhat a nagyobb, fiataloknak szóló fesztiválok száma a jelenlegi tíz-tizenöt körül. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs némi folyamatos átalakulás, teszi hozzá Bukovinszky Béla. A fesztiváldivatnak köszönhetően legalábbis regionális nagyhatalom vagyunk. Az biztos, hogy a környező országokban a már nagyobb, de nem a legnagyobb hazai rendezvények bármelyike is a legjelentősebb lehetne.

Elmaradók

Idén egyébként a Delta Festhez tartozó BalaTone is elmaradt, igaz, a helyszínnel való egyeztetési problémák miatt, egyszerűen mások kapták meg az állami kézben lévő zánkai tábor területét. (A helyükre került Balatonwave viszont több elmaradt programmal és kis nézőszámával a bukott rendezvények sorát gyarapította.) De tavaly megszűnt a Szigetnél is régebbi hajdúböszörményi Kotta-fesztivál, a mely az utolsó években hétezresre nőtte ki magát. Nem tud kitörni, országosan vonzó eseménnyé válni több, egyébként már komoly programot felvonultatni képes városi rendezvény, például az Esztergomfeszt. Idén megszűnt az országos vonzerő hiányára aligha panaszkodható Kapolcs, igaz, a Művészetek Völgyét a szervezők sosem akarták-tudták piaci alapra helyezni, nagyon jelentős mértékben függtek az állami támogatástól.

Ha lesz is piaci koncentráció, azt aligha a legnagyobbak vezetik majd.A Sziget tervei között a külföldi terjeszkedés szerepel inkább, az erdélyi Félsziget után talán Horvátország a már régebben dédelgetett célpont. A Delta Fest másképp működik, Bukovinszky Béla szerint egyfajta fesztivál CBA-ként. Bár több rendezvénynek is tulajdonosai, több, a nagyok közé tartozó fesztivált, például a SZÍN-t, a Szegedi Ifjúsági Napokat csak szervezőként segítik, közösen tárgyalnak például a szponzorokkal.

A bővítés feltétele azonban egyéb szempontok mellett a méret, és a szóba jöhető jelöltek adott területről más szponzorokkal kötelezték el magukat. A Szigetnél azt mondják, hogy hiába keresi meg őket egy kisebb fesztivál, hogy vegyék át, vagy csinálják közösen, bizonyos méret alatt az évi négyszázmilliós működési költséggel dolgozó szervezőiroda beszállása már csak ezen összeg arányos részének áthárításával is bedönthet egy kisebb rendezvényt.