Gyros és metál

2010.07.04. 18:25
13 hozzászólás

Az odáig rendben, hogy az a jellemzően idősebb férfi, aki kiskorúakat kurogat, az a pedofil, de az a kiscsaj, aki idősebb pasikat húz magára, azt hogy a rákba hívják? Mert mint később kiderült, Tónit mégsem Ufo rabolta el, hanem egy ilyen. Az Ufokat én már akkor kizártam, mikor reggel arra ébredtem, hogy valaki dörömböl az ajtómon, azt miután nagy nehezen elslattyogtam az ajtóig és kinyitottam, akkor láttam, hogy a Tóni az olyan kiszívott nyakkal, mint egy nyeretlen tizenkétévés.

Fáj a faszom. Szenvedte ki magából köszönés helyett és elvágódott a három napja érintetlen ágyán. És? Kérdeztem, mivel nem úgy gondoltam magamra, mint az urulógusára. Nem is ez a baj...Folytatta. Hanem, amitől fáj. Nem sok mindenre emlékszem, mert nagyon megvilágosodtam tegnap, de már egy ideje feküdhettem ott az út mellett, még valami geci rám is lépett. Gondoltam is rá, hogy utánamegyek, azt valami, de végül már nagyon hirtelen eltűnt, a rohadt mázlista. Aztán arra gondoltam, ha te is ott lettél volna, hallod, hogy elvertük volna a gecit, nem? Elképzeltem, ahogy megfogod összerugdosod, hogy igen, rálépel másokra, utána én meg összeverem. Sokszor eszmbe jut, hogy jó lenne ilyen szuperhősnek lenni, aki az ilyen igazságtalanságokat megtorolja, lecsákányozza a parasztot a faszba, a szupercsákányával. Hallod Tibi, de nem? Na mindegy, a lényeg hogy ott feküdtem, mert nem voltam túl jól, szerintem az előző napi gyrosban lehetett valami, romlott volt a csalamádé, vagy én nem tudom. A lényeg, hogy azt érzem, hogy ül ott valaki mellettem. Kicsit felnéztem, olyan sandán, aztán látom, hogy egy ilyen kis picsa. Hát mégiscsak van az embernek tartása, ugye, ha kell, úgyhogy kicsit fölkönyököltem, szerencsére nem a hányásomba, mert mondom, az a gyros nekem nagyon gyanús volt, aztán még jó hogy eszembe jutott hogy van egy rágó a zsebembe, mert alig hogy így köszöntem neki meg minden, hogy hello, mi van? már így nyalta a nyelvem. Aztán kiveszi, mert rágyújtott és közbe megkérdezi, hogy így honnan jöttem? Mondtam neki, Pestről, honnan máshonnan. Erre, hogy van-e itt szállásom, merhogy ő soproni és hogy így egyedül lakik. Mondtam neki, hogy van, a spanommal lakunk együtt. Ekkor nagyon nézett rám, és megint mondja hogy ő viszont így tényleg egyedül lakik. Megmondom őszintén, nem pontosan értettem, hogy mire kéne gondolnom, de ekkor megfogta a faszom. Na hát ebből már tudtam, mert én se vagyok hülye. A lényeg, hogy ne tudd meg, kurva sokáig bírtam, mert egész végig arra gondoltam, hogy ne hányjak, és ettől hogy így nem nagyon tudtam odakoncentrálni a kúrásra. Pedig nem voltam annyira rosszul szerintem, mert annyira azért képben voltam, hogy szóltam neki, hogy mossa meg a lábát, mikor láttam, hogy bakancsba van. A lényeg, hogy azt azért éreztem, hogy neki elég jó lehet, mert elég nedves volt. Aztán mikor már verte a fejem így a gyönyörtől meg minden, akkor felébredtem, de akkor már tényleg nem tudtam nem hányni, úgyhogy kimentem a slozira. Na erre bazmeg majdnem beszartam, benézek a tükörbe, és olyan volt mintha pöcsön lőttek volna. Csupa vér minden bazmeg. Úgy elkezdtem tapogatni magam, mintha a Carmen Electra lennék, de hál istennek mégsem ő voltam, mert megtaláltam a pöcsöm. Már majdnem megnyugodtam, de ekkor hirtelen beugrott egy kép 1969-ből, és teljesen ledermedtem. Hogy mitől volt a pöcsöm véres...

Szép, gratulálok. Dícsértem meg. Ráadásul, Tibi bazmeg, hiába mosattam meg a lábát, így is lábszaga volt...Megkúrtam egy lábszagú kiskorút...Tibi, nekem végem, lelkileg, erkölcsileg, és még sittre is kerülök. És honnan tudod, hogy kiskorú volt? Viccelsz? Hát mondom, hogy szűz volt. 2010-et írunk Tibikém, mit gondolsz ezek meddig várnak? Gondolom, amíg össze nem kaparnak az út széléről egy hozzád hasonló vén buzit, hányásos farmerdzsekiben. Tóni összetörten ült az ágy szélén. Én így nem megyek ki...Felismernek...Már éppen kezdtem örülni, hogy húzhatunk végre vissza Pestre, de hamar letörte a lelkesedésem. Viszont muszáj lesz, Tibi, a Bobán miatt. Mi a fasz van a Bobánnal? Már rég meghalt. Hát ezaz, Tibi, pont ezaz. Egy Sepulturra számra szurkálták össze a Lyukban. Ennyivel tartozunk neki, hogy elmegyünk, az emléke miatt.

Nekem már olyan mindegy volt, úgyhogy végül kimentünk kb. fél hét körül. Én leültem hátul a szokott helyemen, elkezdtem sörözgetni, de láttam, hogy Tóni nagyon be van feszülve. Mint kiderült azon rugózott, hogy nagyon távol ülünk a színpadtól, és a fényképezőjével nem fog tudni eléggé éles képet csinálni a Bobánnak. Úgyhogy kijelentette, hogy ő közelebb megy. Mint később kiderült, tényleg majdnem megmutathatta a képet a Bobánnak, mert a nagy lelkesedésében eltrappolt a második sorig, és pont feltartott kézzel nézegette a fényképezőjén keresztül a színpadot, hogy mikor lesz jó, mikor kijött az első tag. Én nem voltam ott, de állítólag a koncert kezdésének pillanatában és az azt követő másfél percben legalább tizenketten vesénrúgták, és háromszor ennyien orrbakönyökölték. Úgyhogy mire kivánszorgott hozzám, úgy nézett ki, mint Tyler Durden smink nélkül, és úgy mozgott mint Komáromi István háttértáncosai. Megtámaszkodott az asztalon, és csak ennyit mondott:

Tibi kérlek, menjünk haza. Már nem csak a faszom fáj.