Idén is hajnalig tart a buli a Balatonnál

2010.07.06. 08:05
97 hozzászólás

Napokon belül negyedszerre is itt van Magyarország prémiumnak csúfolt fesztiválja: a Balaton Sound július 8-ától 11-éig tart.. A rémhírekkel ellentétben a tavalyi megmozdulás sem lett sikertelen, de azért szerencsére a jegyüzérek tanultak a hibájukból, és vélhetően aki akar, az be fog jutni simán. A 2010-es felhozatal semmiben nem tér le az eddigi ösvényről, Zamárdi mellett idén is a csíkos, felhajtott gallérú pólót favorizáló férfiak és a picsagatyás lányok találhatják meg kedvenceiket.

Pet Shop Boys
Pet Shop Boys

A fesztivál szervezői ügyeltek arra, hogy minden napra jusson egy jól bejáratott név, ezért július 8-án rögtön a Pet Shop Boysra mulathat a szintipopra fogékony közönség. A zenekart már azért is érdemes, sőt kötelező megnézni, mert több megbízható forrásból is tudjuk, hogy egészen elképesztő látványtechnikát használ a duó, mozgó háttérelemekkel, meg mindennel, amit az ember elvár. Előtte a fesztivál talán legaktuálisabb fellépője, a Klaxons próbál kibújni a talán soha nem is létezett nu rave besorolás alól. Ők hamarosan kiadják második lemezüket is, nagy valószínűséggel ebből is jókora szeletet hallhatnak az egybegyűltek. A Balaton Sound lényegi részei ugyanakkor nem a Nagyszínpad programjai, de meglepő módon nem is az ujjnyi fürdőruhában napozó csajok, hanem az éjfél táján kezdődő, hajnalig tartó sátorba besorolt DJ-k. Ezért első nap, ha Jeszenszky Zsolt is úgy akarja, a Burn Arénában potmétertologat egyet a brit house-színtér egyik kulcsfigurája, Paul Oakenfold. Az úr meglepően nagy elismertségnek örvend az elektronikus szcénán túl is, talán bebizonyítja, miért. A T-Mobile teraszon erre alternatíva a jóval súlyosabb hangzásvilágot produkáló Sven Väth.

Mivel reggelig szeletelünk, ezért másnap tanácsos egészen este 8-ig a parton pihenni, hogy aztán a szintén nem először ide látogató Trickyre bólogassunk egy sort. A THC-füstben érlelt zene pont jó felvezetése az idén kiadott Furtherrel valósággal újjászülető Chemical Brothersnek. Érdekes kérdés, hogy az ismét visszakerülő technovonalat erőltetik-e, vagy megmaradnak popzenének, esetleg csinálnak mindent? Ha nem akarunk teknulni, belenézhetünk 2010 szörnyetegének, a Die Antwoordnek az előadásába. Lehet, hogy vicces lesz, mégiscsak egy olyan zenekarról van szó, ami azzal futott be, hogy mert vállalhatatlanul szar lenni. Ezután fél 3-tól a giccsesen visszhangosított, nagyívűen megeffektezett 4/4-é a főszerep, jön a trance-legenda Paul Van Dyk.

Gyanús, hogy szombaton a Sound történetének legdurvább gimnazista áradatára számíthatunk, hiszen előbb a hallatlanul népszerű Pendulum vereti fel a port az arcba fésült hajú fiatalokkal, majd David Guetta nedvesít be minden bugyit. Ha ez még nem lenne elég, rögtön át is lehet nézni Paul Kalkbrennerre, aki a Berlin Calling névre hallgató filmjével szoktatta vissza a jónépet a seriffnapszemüveg állandó hordására. Az egész végén Carl Craig, a megbízhatóság többtonnás fekete szobra mutatja meg, mi is történik Detroitban.

Vasárnap úgyis mindeni halott, ezért érdemes már 18:30-kor belenézni a Pink Martini produkciójába. Vadulásra senki se számítson, viszont itt a lehetőség az első dialógus összehozására a csütörtökön összeszedett csajjal. A belga 2Many Djs sokak szerint túl van már azon a koron, amikor még meg lehet élni pusztán mashupok gyártásából, mindenesetre mulattató lesz nézni, mit szól a trendi közönség a Kraftwerk–Beatles kombóhoz példának okáért. És már kezdődik is a fő attrakció, a hazánkban már számtalanszor megfordul Jamiroquai. Jay Kay Anglia válasza Pély Barnára, és zenekara mindenkit meg fog táncoltatni, akinek jelentenek valamit a Ferrari, Lacoste és Hugo Boss fogalmak, ez garantálható. Ezt befejezvén szép döngölés lesz az Arénában, John Digweeddel, Hernán Cattáneóval és Philipp Straubbal. Reggel pedig alvás nélkül irány haza.