Rocklemezt nem lehet a konyhában felvenni

2010.07.24. 11:50
30 hozzászólás

A debreceni Replika három éves kihagyás után jelentkezett új lemezzel, meg Csató Péter énekes új fizimiskájával, amiről Falat bőgős csak annyit jegyzett meg, hogy elérték azt a pontot, ahol Csató durvábban néz ki, mint ő, és ez egy kicsit elkeseríti. A Campus fesztiválon beszélgettünk Csató Péterrel, Falattal és Gergő dobossal.

Az igazi varrás Péter mellén?

F: Nem, henna. A fotózáson vagy két óra volt, mire rendesen felvitték. Valami harcos krisna izé, majd elmondja, én nem értek hozzá. De durva, nem? Keményebben néz ki, mint én.

Gergő, Csató, Falat
Gergő, Csató, Falat

Miért vártatok ennyit a Nem hiszek című előző album folytatásával?

CsP: Szántszándékkal. Tíz éve együtt vagyunk, ment a mókuskerék, turné, lemez, turné, koncertlemez, turné és így tovább, kellett egy szünet, hogy feltöltődjünk, hogy mással foglalkozzunk, ne egymással. A dalok születtek időközben, mindenki írta ki magából ami benne volt, de nem ültünk le demózni, csak amikor úgy éreztük, mindenki készen áll. Ez egy kétéves levegővétel volt.

G: Más volt a munkamódszer is. Nem az volt, hogy bementünk a próbahelyre, feldaráltuk, és irány a stúdió, hanem mindenki otthon szöszmötölhetett a nótákkal. Amikor először játszottuk össze őket, akkor szembesültünk azzal, hogy bizonyos dolgok nem működnek, mások viszont sokkal jobban, mint sejtettük. Sokat dolgoztunk az anyagon, és ez meg is látszik rajta, szerintem a legjobban összerakott, legtudatosabb lemezünk lett.

Olvastam valahol, hogy jól szól, viszont nem elég durva.

G: A rajongótáborunk is megoszlik, vannak akik a keményebb Replikát szeretik, de sokan a lágyabb, befogadhatóbb korszakunknál kedvelték meg a zenekart. Az előző lemez tényleg nagyon kemény volt, 2007-ben ilyen volt a hangulatunk, ez a mostani más irányba viszi el a zenekart.

Ez a szövegvilágban is tapasztalható?

CsP: Igen, rám szóltak a pajtások, hogy kicsit legyünk már vidámabbak ezen a lemezen, nem kell a földbe döngölni a szerencsétlen hallgatót. A eddigi szövegeink valóban elég depressziósak, komorak voltak, viszont az őszinteségükből most sem vesztettek, csak megpróbáltam egy fokkal optimistább lenni, nem vagyok annyira szájbarágós, mint eddig. Adni akartunk valamit a hallgatónak, amibe belekapaszkodhat. Ami pedig a zenét illeti, ezen az anyagon a többségnek játszunk, olyan befogadhatóbb zenét, amivel sokkal többen azonosulnak, mint a zúzással. Ha csak abba az irányba meg a zenekar, akkor lehúzhatjuk a rolót.

rep2

Hisztek a klasszikus lemezkiadási modellben? Stúdió, kiadó, CD, reklámkampány, stb?

G: Az eleje nem lenne gáz ennek, a végét kellene kitalálni. Nem fontos CD-n kiadni az anyagot, csak akkor legyen itthon is úgy kitalálva, hogy működjön a dolog, mint a kábeltévés videótárak, vagy mittudomén. A lemezkiadók egyre kevesebbet profitálnak a kiadványokból, így már egy ideje próbálkoznak beleszólni a koncertekbe is.

Hogyan? Megmondják, mi legyen a setlist?

G: Nem, olyan szerződést kötnek a zenekarokkal, hogy az élő bulik bevételéből kérnek, mittudomén 10 százalékot. Nem viccelek, tényleg ez megy mostanában.

CsP: Lemezeladásból nem lehet megélni, ez alap, az aranylemez ugye 5000 példány, ebből a lemez felvételeinek gyártási költsége jó, ha összejön. A stúdióidő rohadt drága.

G: De hiába drága, ha a stúdiók minősége viszont nem üti meg az amerikai színvonalat. Itthon soha nem fog olyan hangzású lemez készülni, mint egy Slayer vagy egy Metallica, mert még ha van is olyan stúdió, ahol minden feltétel rendelkezésre áll, a stúdióidő annyira drága lenne, hogy nincs kiadó, aki bevállalja. Egy tényleg profi, minden igényt kielégítő cuccot összerakni százmilliós, vagy milliárdos tétel, jó, hogy a befektető ezt szeretné viszontlátni.

Tehát csak kell a stúdió a jó hangzáshoz, nem elég egy számítógép meg egy szoftver.

CsP: Az csak legenda, hogy már olyan fejlett a számítástechnika, hogy otthon mindenki lemezt vehet fel. Persze össze lehet rakni demókat, és ezerszer jobban szónak, mint amiket egy kazettás magnóval vett fel Pistike a próbahelyen 1983-ban, de igazán minőségi, igényes anyaghoz stúdióba kell menni. Rocklemezt nem lehet a konyhában felvenni.

Nem segítene a dolgon, ha itthon is lennének olyan producerek, mint Rick Rubin vagy Bob Rock?

F: Igény lenne rájuk, legalábbis szerintem, de pénze senkinek nincs erre. Senki nem tesz ki 15 millió forintot egy arcnak, hogy majd ő megmondja a tutit, mert nincs ennyi pénz s dologban. A zenekarok itthon a stúdióba kész anyaggal érkeznek, felveszik, és szevasz, a hangmérnök összerántja, de idő arra, hogy ott még valaki megmondja, mi jó, mi nem, mit kellene másképp csinálni, végképp nincs.

CsP: De értelme sincs, mert a zenekarok a koncertezésből élnek, nem a lemezeladásból. Az már évek óta lényegtelen, egy promóciós eszköz, ennyi.

F: Kiváló reklámhordozó, tessék, itt van, ilyen zenét fogsz hallani koncerten, gyere el. A mi lemezünk például egy zenei újság mellékleteként jelent most meg, ezzel biztos több emberhez eljutunk, mint ha az üzletek polcán állna.