Furcsa ez a XXI. század

2011.07.03. 13:52
0 hozzászólás

A Nouvelle Vague koncepciója az utóbbi években az volt, hogy előkapta a nyolcvanas éveket, pontosabban a new wave-et, aztán a korszak dalait leöntötte bossa novával. Magyarul, szinte kávéházi zenét produkáltak a Depeche Mode-ból. A csapat viszonylag gyakran jár hozzánk. Legutóbb néhány hónapja az A38-on léptek fel, ezúttal pedig a Volton játszanak. Marc Collinnal, a zenekar alapítójával beszélgettünk.

Tavaly ősszel jelent meg legutóbbi albumotok, a Couleurs Sur Paris, aminek némileg más a hangzása az előzőekhez képest.

Már érlelődött bennem egy ideje az elképzelés, hogy változtassunk valamelyest a Nouvelle Vague koncepcióján. Ám egyelőre még nem tudtuk meghatározni, mi lenne a helyes irány. Kisebb változtatásokat persze már most is meghoztunk. Például most már mindegyik dalhoz hívtunk egy különleges vendéget. Leheletnyit azért változott a koncepció is, de a lényeg még mindig az, hogy a nyolcvanas évekhez nyúljunk vissza. Ugyanakkor azt vettük észre, hogy az emberek szeretik a Nouvelle Vague hangzását. Nem is ismerik az összes szám eredetijét. Némelyiket persze igen, de közel sem az összest. Például a francia albumunk dalait Franciaországon kívül nem valószínű, hogy sokan ismernék. De mégis szeretik, mert alapvetően a zenekar stílusa jön be nekik. Úgyhogy ezt feltétlen meg kell őriznünk.

Nouvelle Vague
Nouvelle Vague

Miért érzed szükségét a változtatásnak? Csak tán nem elveszítetted a kihívást ebben a projektben?

Egy kissé. Számos különböző okból kifolyólag megértettem, hogy nem csinálhatjuk újra és újra ugyanazt a végtelenségig. Tudod, előrántani a nyolcvanas éveket, szép hangú énekesnőket felkérni, akusztikus hangszereket alkalmazni. Ez már nem új. Három albumunk is erről szólt.

Unalmas volt már?

Nem, dehogy! Tök jó volt, de már megcsináltuk. Úgy értem, hogy amikor találtam egy újabb dalt, amelyet fel kellene dolgoznunk, akkor elgondolkoztam azon, hogy mihez kezdjek vele. Volt bossa nova az első albumon, reggae a másodikon, a countryt is behoztunk a harmadik lemezen. Dolgoztunk a dalok eredeti előadóival, felkértünk francia énekeseket. Mégis mihez kezdhetnék még – tettem fel magamban a kérdést. Arra lyukadtam ki, hogy változtatni kellene. Az élő fellépéseinken is, mivel még mindig ugyanazt csináljuk. Azt hiszem, hogy jövőre már egészen más lesz a Nouvelle Vague.

A Volton azért érezhető lesz akár csak egy leheletnyit is, hogy hamarosan új szelek fújnak?

Egy teljesen normális, hagyományos Nouvelle Vague-buli lesz Sopronban. Túl sokat nem lehet mondani róla, hiszen a fesztiválokon azért ritka az, hogy nagy lélegzetvételű koncerteket adjunk. Mások a lehetőségek. Ilyenkor főleg azokat a dalokat játsszuk, amelyek jól ismertek, tele vannak energiával. Szóval, amire jót lehet bulizni.

Fotó: myspace
Fotó: myspace

Említetted, hogy változtatnál a koncepción. Tervbe van véve esetleg az is, hogy saját dalokat írtok?

Persze, hogyne! Ha jön egy jó ötlet, akkor nem hagyom kárba veszni. De ahhoz még keresnem kell valami mást. Őszintén szólva, egyelőre még azt sem tudom, hogy mit, csak érzem, hogy változtatnom kell. Nem sokat tudok mondani erről még, hiszen még agyalnom kell ezen. Leghamarabb, ahogy említettem, az élő fellépéseinken szeretnék változtatni. Azt szeretném, ha teljesen másként játszanánk a dalainkat, ha változtatnánk a hangszerelésen.

Nem volt enyhén nosztalgikus a Nouvelle Vague eredeti koncepciója, vagyis az, hogy a new wave korszak dalait szeditek elő újra?

Nem hinném. Ugyanakkor, ha úgy vesszük minden nosztalgikus, ami a mi produkciónkhoz hasonló. Hiszen egyfolytában a múltat játsszuk. Én magam nem szoktam nosztalgiázni. Persze, a nyolcvanas években voltam fiatal, nagyon jó időszak volt az. De ez még nem nosztalgia. Ráadásul ezeket a számokat eléggé más formába hozzuk. Annyira, hogy szinte már a saját szerzeményeink lesznek. A nyolcvanas évek nem nagyon vesz részt a munkafolyamatban.

Milyen egyéb projektjeid vannak, ahonnan ihletet meríthetsz például a Nouvelle Vague-hoz?

Most például öt albumon is dolgozom egyszerre, mint producer. Tehát viszonylag elfoglalt vagyok. Az egyik a hetvenes évek disco stílusát követi, a másik egy libanoni énekessel készül, amely nagyon különleges, aztán dolgozom a Nouvelle Vague egyik korábbi énekesnőjének új albumán és persze a sajátomon is, amely sokkal hidegebb, elektronikus hangzást képvisel.

Fotó: myspace
Fotó: myspace

Említetted a hetvenes éveket. Mi fogott meg ebben a korszakban?

Úgy vélem az egy érdekes időszak volt, mivel az emberek úgy érezték, mintha valami utópiában élnének. Elhitték, hogy meg lehet változtatni a világot. A zenébe is átkúszott ez az érzés, ráadásul új stílusok jelentek meg, új hangszerek, új felszerelések. Nagyszerű idők lehettek azok. Virágzott a punk, szóval elég király volt!

Gondolod, hogy azóta elvesztették volna az emberek a hitüket?

Egészen biztosan. Ma már mindenki tisztában van azzal, hogy nem tudjuk megváltoztatni a világot. Az életet napjainkban a gazdaság irányítja, és így minden egészen más megvilágításba került. Persze történhetnek még változások, ahogy láttuk azt nemrég mondjuk a Jázmin Forradalomnál. Ám általánosságban az emberek elveszítették a hitüket a jövővel kapcsolatban. Inkább a múltba tekintünk, mint előre. Ugyanez igaz a zenére is. Nem érzek olyan erejű, olyan jelentőségű változásokat akár a hangzás, akár az eszközök tekintetében. Furcsa ez a 21. század. Nincsenek igazi újdonságok. Abból próbálunk újat csinálni, amit már korábban létrehoztunk.