Miért szólt idén olyan jól a Nagyszínpad?

2011. 08. 15. 00:40
| Módosítva: 2011. 08. 15. 10:21

A British Sea Power dobosa becsukott szemmel üti éppen, a hegedűs a tengelye körül forog, a gitáros pedig önfeledten ugrál. Tőlük pár méterre, a színpad szélén a roadok nyugodtan cigarettáznak, a kontroll-hangmérnök időnként állítgat valami a potmétereken, a színpadmester pedig a brit indie-zenekar jól fésült menedzserével beszélget. Az utolsó szám legvégén tartanak, fentről úgy tűnik, hogy a Nagyszínpad délutáni gyér közönsége igencsak lelkes, de a ráadás már nem fér bele: a gitár még recseg, amikor a zenekar már levonul. Ha a gitáros nem is, a hangmérnök azért még kitartja egy ideig az utolsó akkordot.

Hangosítás a kritikusoknak

“Nem szól rosszul, bár ha az egyik hangszer néha hamis, elég nehéz mit csinálni” - mondja Molnár Károly, a Nagyszínpad vezető hangmérnöke, aki szerint a csütörtöki Chemical Brothers volt az idei fesztivál legjobban hangosított koncertje, amit a fesztivál műszaki vezetőjével hallgatott, miközben a Nagyszínpad előtti lefedettséget vizsgálták.

Hogy mégis mit csináltak, amiért sok évnyi fanyalgás és Sokol rádiós hasonlat után idén még a kritikusok is beleszédülnek a basszusokba és a tiszta magas hangokba? Nevet, hogy semmit, az idei frontrendszer, vagyis a színpad két oldalán felhúzott hangosítás még szerényebb is, mint tavaly.

“Tavaly 18 szélessávú hangsugárzóból szólt a koncert oldalanként, idén csak tizenhatot raktunk fel. Kiegészítő hangsugárzók kerültek fel a színpad előtti tér bal és jobboldalának lefedésére.” Vagyis most már a VIP-ben és a vendéglátó helyeken is jól hallani mindent, a kritikusok meg ugye gyakran ott ücsörögnek, és nem mennek be az embermassza közepébe.

h01
Dudás Béla és Molnár Károly (Fotó: Barakonyi Szabolcs)

“Tavaly más volt a hangosítás koncepciója. Arra koncentráltunk, hogy a  koncert a színpadhoz közel a lehető legjobban szóljon, viszont a Nagyrét szélén, a kocsmákban már nem kelljen üvölteni, ha egy sört akar rendelni az ember. Idén viszont az eddigi 15 ezer négyzetméter helyett már 30 ezer négyzetméteren terítjük a koncertet. Úgy alakítottuk ki a hangrendszert, hogy a téren mindenki pont ugyanazt a zenei élményt kapja”- teszi ehhez hozzá Dudás Béla a Sziget produkciós technikai vezetője. Vagyis idén a pultnál csak mutogatni lehet, viszont a koncertélmény elkísér minket a sörcsapig, sőt akár a Nagyrét szélén felállított mobilvécékig is. Mindezt négy delay torony teríti a Nagyrét távolabbi részei felé, pár tizedmásodperces csúszással követi az innen kilövellt hang a színpad melletti hangfalakat, hogy pont akkor erősítsen rá a koncertre, amikor az elér a közönség leghátsó soraiba. A sajtóanyag szerint ezért a Meyer Sound csúcsmodern digitális jeltovábbító rendszerének kell hálát adni.

A hangmérnök is sztár

Közben a British Sea Power tagjai már eltűntek az öltözőben, csak a hegedűslány pakolgat még a sarokban. Érkezik a Skunk Anansie hangmérnöke, egy görgős bőröndöt húz maga után, mintha egyenesen a reptérről jött volna. A roadok szétszedik az előző zenekar cuccait, minden kerekeken gurul: a dob eltűnik a jobb oldalon, és máris érkezik a másik dobogó a másik dobbal a színpad bal oldali ajtaján. Szétszedik a kábeleket, és a délután begyakorolt terv szerint összeállítják az új zenekar kívánságai szerint. A menedzsment tervrajzot is küld minden egyes koncerthelyszínre, így a fesztivál roadjai pontosan tudják hova áll majd a basszusgitáros, vagy hogy akar-e néha csordavokálozni a dobos.

Az angol hangmérnök szöszmötöl kicsit a pultnál, a Skunk Anansie ugyan nem olyan nagy produkció, de saját keverőpultokat és hangmérnököket hozott magával. Az egyik hangmérnök a színpaddal szemben húzogatja a potmétereket, a másik a zenekar mellett figyel a kontrollhangra, vagyis arra, hogy a brit zenekar mit is hall saját magából.

“A legtöbb fesztiválozó minket okol, ha valami nem stimmel a hanggal, azt nem is tudják, hogy sok produkció nem csak a hangszereket hozza magával, de saját keverőpultot is, hangmérnökök jönnek velük, mi csak a hangrendszer utolsó láncszeméért, a hangsugárzókért felelünk ilyenkor, illetve megpróbálunk segíteni, ha valami nem jól sül el” - mondja Molnár Károly.

“A Sziget felszerelése világszínvonalú, pont ugyanilyen hangrendszert használnak a nagy brit fesztiválokon vagy a legnagyobb zenekarok világkörüli turnéin” - mondja Molnár Károly, aki számtalan fesztivál mellett többek között a Metallica ausztráliai koncertturnéján is dolgozott. A hangsugárzók világszínvonalúak, a keverőpultok jó minőségűek, a kábelekkel is csak ritkán van gond: az ember a legnagyobb hibaforrás.

Dudás Béla szerint a Szigeten eddig talán a tavalyi Iron Maiden koncert szólt a legrosszabbul: ott a koncert elején derült ki, hogy a produkció által hozott keverőpultból valamiért a mély csatornán csak zörej érkezik a hangfalakba, ráadásul a zenekar technikusa, aki a rendszert összeállította, akkor már elutazott Romániába, az Iron Maiden következő koncerthelyszínére. A jobb- és a baloldali sávokat ugyan rákötötték a mélynyomókra a koncert közben, hogy mentsék a produkciót, csak sajnos a keverőpult túl jól szűrte ki a mély tartományú hangokat ezekből a sávokból, így a zenekar tulajdonképpen recsegve-ropogva, basszusok nélkül nyomta le a koncertet.

De néha senki nem hibázik, egyszerűen a koncepció nem tetszik a kritikusoknak: a Balaton Soundon fellépő Portishead sokak szerint egyszerűen halk volt, persze mindenki rögtön a hangrendszerre fogta a hibát, pedig a zenekar hangmérnöke szerint az édesbús trip-hophoz egyszerűen ez a csendesebb koncertélmény illik a legjobban.

“A Nagyszínpad koncertjei átlagosan 102 és 108 decibel között szólnak műfajtól és a külföldi hangmérnök ízlésétől függően” - mondja Molnár Károly, persze azt hozzáteszi, hogy egy-egy pillanatra, például a lábdob dobbanásának tizedmásodpercében akár 120 decibeles hanghatás is érheti a közönséget. Ez hosszabb távon fizikai fájdalmat is okozhatna, még jó, hogy a Sziget egyetlen fellépője sem játszik repülőgépturbinán, vagy éppen kitörő vulkánon, mert akkor nekünk annyi lenne. Persze 102 és 108 decibel között sokkal nagyobb a különbség, mint hinnénk, hiszen a hangnyomásszint nem lineáris, hanem logaritmikus skála, ezért körülbelül 6 decibellel nagyobb szint kétszer olyan hangnyomást, a 20 decibellel nagyobb érték pedig tízszeres különbséget jelent.

9 tonnányi hang

Közben a Skunk Anansie felszerelését összeállították a roadok, akik most megint a háttérben várakoznak, nem úgy mint a Prince-koncerten, ahol konkréten el kellett hagyniuk a színpadot, nehogy valakinek a látványa megzavarja a herceget.

Vetünk még egy pillantást az oldalsó hangfalakra, Molnár Károly mutatja, hogy idén 4,5 tonnányi hangládát húztak fel a színpad mellé oldalanként. Most már a mélynyomók is fentről szólnak, mert ezzel a megoldással el lehet érni, hogy a színpadhoz közel álló rajongók és a koncertet távolabbról hallhatók hasonló hangerővel élvezhessék. A mélyek is egyenletesen áradnak a Nagyréten, és állítólag a kocsmák mellett is pont olyan, mintha az első sorokban csápolnánk. Már azt leszámítva, hogy nem kell megmártóznunk mások izzadtságában.

Szelfi egy szarvassal, futóverseny tütüben

Igazán extrém hetet tudhat maga mögött az Év Utazója. (x)

Utazáskor is biztonságban?

A nyaralás könnyen rémálommá változhat, ha nincs utasbiztosítása. Kösse meg online!